A kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter Bécsben.
A külgazdasági és külügyminiszter az osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel folytatott munkaebédjét követően az MTI összefoglalója szerint arról beszélt, hogy
a fegyveres konfliktus következményei egyre keményebbek, és újabb súlyos javaslatok vannak napirenden Brüsszelben, amelyek további áldozatvállalást várnak el az európai emberektől, miközben egyetlen centiméterrel sem vinnének közelebb a békéhez.
Szerinte a tervezett tizenegyedik szankciós csomag teljesen szembe megy a józan ésszel, ugyanis az előző tíz is kudarcot vallott. Ugyanakkor üdvözölte, hogy bár egyesek még nem tettek le erről, egyelőre sikerült megakadályozni a nukleáris ipart sújtó korlátozásokat. Súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az EU intézkedéseket léptetne életbe nyolc kínai vállalattal szemben, ami szavai szerint „biztosan elmérgesítené, sőt talán még el is lehetetlenítené” a kapcsolatot Kínával, és egyfajta negatív spirál alakulhatna ki a válaszreakciókból.
„Miután az Európai Unió és Oroszország együttműködésének szálait gyakorlatilag egyesével elvágtuk, rendkívül károsnak (.) tartanánk, ha ugyanez elkezdődne az európai-kínai együttműködés szöveteinek szétvágásával is” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy mára Kína bruttó hazai terméke (GDP) meghaladta az EU-ét, így a rivalizáláson a kontinens biztosan veszítene, ezért ehelyett együttműködésre lenne szükség. Úgy véli, „Magyarország kiváló példa arra, hogy mennyit lehet nyerni a kulturált együttműködésből Kínával”.
„Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik”
Szijjártó Péter beszélt a javaslatról, melynek értelmében újabb félmilliárd eurót utalnának át az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállításokra, ami a pénzügyi alap nevével ellentétben leginkább az eszkaláció kockázatát növelné.
„Azt várják tőlünk, hogy újabb gazdasági károkat nyeljünk be, eközben Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben, ellenséges döntéseket és intézkedéseket hoznak, és most már súlyos fenyegetések is elhangzottak az elmúlt napokban”
– jelentette ki. Szerinte „érdekes, hogy ilyenkor az európai uniós egységre, az európai szolidaritásra oly érzékeny brüsszeli intézmények, köztük az Európai Bizottság, s az európai szolidaritást és egység fontosságát állandóan zászlójukra tűző nyugat-európai tagországok mintha süketnek bizonyulnának”.
Az Orbán-kormány elismerte, hogy vétózott, Ukrajna helyett inkább balkáni és észak-afrikai béketeremtésre fordítana pénztA kifogásolt lépéseket illetően hangsúlyozta, hogy szeptembertől megszűnnek jelenlegi formájukban a magyar közösség iskolái Kárpátalján. „Évek óta jelezzük ezt a problémát minden létező döntéshozatali fórumon, sehol nem hajlandók ezzel komolyan foglalkozni, néhány kivételtől eltekintve a nemzetközi intézmények, a nemzetközi politika szereplői szemet hunynak efölött” – közölte.
„Ebből most már elég”
Azt mondta, hogy Ukrajna „botrányos, elfogadhatatlan” módon a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmilyen jogszabályt nem megsértő OTP-t. Ráadásul – mint kiemelte – az elmúlt napokban robbant a hír, hogy az ukrán elnök a hazánkat is ellátó Barátság kőolajvezeték felrobbantását helyezte kilátásba, amivel egyértelműen Magyarország szuverenitását támadnák.
„Szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég (.) Szeretném világossá tenni, hogy mindaddig, amíg az OTP-t Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja, addig Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági, pénzügyi áldozatvállalást várnának el az Európai Uniótól és annak tagországaitól”
– mondta a miniszter. Hozzátette, „tehát az európai békekeretből újabb félmilliárd euró elkülönítését az ukrajnai fegyverszállításokra, mindaddig nem tudjuk támogatni, mindaddig nem adunk neki zöld lámpát, amíg az OTP ezen a bizonyos listán szerepel Ukrajnában, és ugyanez a helyzet a szankciókkal is, amelyek újabb, nyilvánvalóan gazdasági áldozást jelentenének Európa számára, mindaddig, amíg az OTP-t az ukránok ezen a bizonyos listán szerepeltetik, addig nagyon nehéz a szankciók kapcsán arról beszélni, hogy Magyarország adjon ennek zöld utat”.
„Most arról nem is beszélve, hogy a szankcióknál nagyon komoly kockázatot látunk abban, hogy a kínai vállalatok is szerepeljenek, mert ez az Európai Unió és Kína közötti együttműködést olyan mélyen lehetetlenítené vagy nehezítené el, amely Európa érdekeivel teljes mértékben ellentétes” folytatta.
„És azt is szeretném világossá tenni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem kétoldalú kérdés. A nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai kérdés, hiszen európai szabályok, nemzetközi szabályok védik a nemzeti kisebbségeket” – tette hozzá.
„Ezért nyilvánvaló, hogy az ukránok csak akkor tudnak majd előre lépni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokban, hogyha garantálják, hogy a magyar emberek visszakapják azokat a jogokat, amelyekkel már rendelkeztek”
– jelentette ki.
Korábban lapunk számolt be elsőként arról, hogy az ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) május 4-én a háború szponzorának minősítette az OTP-t. A döntést a szervezet azzal indokolta, hogy a pénzintézet tovább folytatja ténykedését Oroszországban, valamint betartja azt a hitelezési törvényt, amelynek előírásai szerint az oroszok finanszírozhatják a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságot. A kijevi vezetés felrótta a magyar pénzintézetnek, hogy azok közé a bankok közé tartozik, amelyek kedvezményes hitelnyújtási feltételeket biztosítanak az orosz hadsereg tagjainak, beleértve a törlesztések halasztásának lehetőségét. Ezek a bankok – állítja a NAZK – utalnak a 377-FZ jelzésű oroszországi törvényre, elismerve a szakadár Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság függetlenségét. „Azzal, hogy orosz leányvállalata folytatja a pénzügyi szolgáltatásait, egyértelmű bizonyságot nyert, hogy az OTP csoport oroszországi pénzügyi műveleteinek folytatásával támogatja és szponzorálja a terrorizmust” – állapította meg a közlemény, amely szerint az OTP Bank a 24. olyan intézmény, amelyet a NAZK felvett a „háború szponzorainak” sorába.
Szijjártó Péter ezt követően az ukrán döntésre hivatkozva elkezdte feszegetni, hogyan is tárgyalhatna az Orbán-kormány EU-s szankciók következő köréről a háborús agresszor Oroszország ellen, amíg az OTP Ukrajnában viseli a háború szponzora bélyegét, maga a magyar pénzintézet pedig az erről szóló cikkünkre válaszul küldött szerkesztőségünknek egy közleményt, benne nyolc nap után az ukrán állítások részletesebb cáfolatával. Ebben egyebek mellett azt írták, az OTP Bank szerepeltetése a „háború szponzoraként” teljességgel méltatlan, és arra fognak törekedni, hogy erről meggyőzzék az ukrán illetékeseket is. Hozzátették, hogy az OTP Bank elítél minden, szuverén ország elleni agressziót, így az Ukrajna ellen elkövetettet is, és elkötelezett az ukrajnai polgárok és az ország gazdaságának támogatásában. Ennek jegyében a bank a folyamatos szolgáltatás és a hitelezési tevékenység fenntartása mellett (forintban) milliárdos nagyságrendű humanitárius támogatással segítette Ukrajnát, és több száz háborús menekültnek nyújtott tartós szállást és ellátást Magyarországon. Szerintük az NAZK az OTP Bankot megbélyegző döntése alátámasztására több téves, valótlan érvet hozott fel.
Szijjártó Péter: Nehezen tárgyal újabb szankciókról az Orbán-kormány, ameddig az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján vanMegszólalt az OTP, méltatlannak tartja, hogy Ukrajnában a háború szponzorának nyilvánítottákUkrajna a terrorizmus nemzetközi támogatójának nyilvánította az OTP-t