Félezer milliárdba fájt a rezsicsökkentés

Az alacsony lakossági energiadíjak fenntartása érdekében tavaly 476 milliárdnyi közpénzzel kisegített MVM Csoport ebből még 7,5 milliárd forint osztalékkal is megörvendeztette állami gazdáját.

Meglehetős jelképes, 7,5 milliárd forintos osztalékot fizet az MVM az állami tulajdonosnak – derül ki az állami energiaszolgáltatást végző csoport nemrég leadott tavalyi mérlegéből. Pedig eközben a cég – a kormányfő által is bevallottan – az égbe szökő orosz gázbeszerzési költségek és az átlagfogyasztás alatt a 2014-es szinten maradó, rezsicsökkentett bevételek közötti veszteség több százmilliárdos állami kipótlása nélkül tönkrement volna. A kormány tavaly augusztusban „rezsivédelmi szolgáltatás” jogcímén adott nevet az MVM-es pénzpumpának. A leadott pénzügyi jelentések szerint a kabinet, eme jogcímen, tavaly 516 milliárd forintot ítélt meg a társaság számára. Ebből – amiként az Átlátszó néhány napja felhívta a figyelmet – az év végéig 476 milliárdot meg is kaptak. Az összeg forrása az állami költségvetés, igaz, azon belül jórészt a különböző ágazatokra kivetett „extraprofitadó”. Az érték egyébként nem teljesen cseng egybe az államkincstár nyilvántartásával, ahol decemberre e jogcímen az MVM könyveiben szereplő összegnél kevesebb, 376 milliárd szerepelt.

A támogatás ugyanakkor némiképp eltörpül a – nemzetközi számviteli szabályokra áttérő – MVM Csoport 7648 milliárdos bevételéhez képest, ami a 2021-es érték közel háromszorosa. A jelek szerint tehát az állami energiaszolgáltató a rezsicsökkentett díjakon elszenvedett veszteségeit a nemzetközi energiaárugrást lekövető piaci bevételei, illetve a háztartási fogyasztók tavaly augusztusban megemelt, átlagfogyasztás feletti tarifáji révén, jórészt ellensúlyozta. Olyannyira, hogy – az állami segítséggel együtt – az amúgy közel 8,3 ezermilliárd forint értékű energiacsoport tavaly még 79 milliárdos nyereséget is elért. A 2021-ben 684 milliárdról 2,6 ezermilliárd fölé, tehát egyetlen év alatt 1,9 ezermilliárddal ugró rövid lejáratú kötelezettségállomány 2022-ben – nyilván az előző évi tétel visszafizetése után – 3,9 ezermilliárd közelébe, vagyis újabb 1,3 ezermilliárddal ugrott. Ráadásul az előző évben „csak” 300 milliárddal emelkedő, hosszú lejáratú tartozások tavaly 1,5 ezermilliárdról 2,2 ezermilliárdra, több mint 700 milliárddal nőttek.

A számos leányvállalat közül az orosz gázt vásárló MVM Ceenergy 3,7 ezermilliárdos árbevétel mellett 102 milliárdos nyereséget ért el. Itt a pénzügyi bevételek között bukkan fel az állami rezsitámogatáshoz hasonlító, 391 milliárd forintos tétel. A könyvek szerint a cég az év végén – az októberrel létrejött halasztott fizetési megállapodás értelmében – 63 milliárd forintot tartott nyilván az orosz Gazpromnak később törlesztendő tételként. (Igaz, a KSH külkereskedelmi nyilvántartásaiban lapunk a halasztott fizetési megállapodás hatását eddig nem lelte fel.) Míg csoportszintű földgázbeszerzésük értéke a 2021-es 1,5 ezermilliárdról tavaly 5,2 ezermilliárdra, addig áramvásárlásuk értéke 480 milliárdról 1,6 ezermilliárdra nőtt. Ez egyaránt közel 3,5-szörös ugrás. A cégcsoportnak tavaly 121 milliárdos nyereséget hozott a gáztárolókban lévő, úgynevezett párnagáz eladása, ami egyébként szakértők szerint visszafordíthatatlanul rontja az egységek befogadóképességét.

Az MVM másik fontos leánycége a villamosenergia-nagykereskedelmet végző MVM Partner, amely 1883 milliárd forint bevétel mellett 53 milliárdos veszteséget szenvedett el. A lakossági áram- és gázértékesítést végző MVM Next viszonylag alacsony, 1141 milliárdos bevétel mellett 44 milliárdos nyereséget mutatott fel. A Paksi Atomerőmű 187 milliárdos bevétel mellett 3,3 milliárdos nyereséget ért el, míg a kalandos múltú Mátrai Erőmű 106 milliárdos bevétel mellett tavalyra 6,7 milliárdos eredménnyel büszkélkedhet.

Az MVM tavalyi mérlege sokak szerint a 2021-eshez hasonlóan számviteli-könyvelési mestermunka. Az állami energiacsoportnál úgy mutattak fel 2022-re is vállalható nyereséget és osztalékot, hogy a cég a számára rezsicsökkentési szolgáltatás címén átutalt félezermilliárd forint közpénz nélkül alighanem csődközelbe került volna.