EU;Ukrajna;OTP;Szijjártó Péter;külügyminiszterek;szankciók;szóváltás;katonai segély;Putyinizmus;Annalena Baerbock;

Mindenki előtt veszekedett egy kicsit Szijjártó Péter a német külügyminiszterrel az OTP miatt

A szem- és fültanúk szerint civilizált hangnemű, de éles vita folyt Ukrajna támogatásának a magyar vétójáról. Az EU-tagországok nagy részének érezhetően elege van az Orbán-kormány felesleges akadékoskodásából. Az egyik diplomata értetlenkedésének adott hangot, miért akaszkodott rá a magyar kabinet az OTP háborús szponzorrá nyilvánítására, mivel utóbbinak nincs jogi következménye.

Összevitatkozott egymással Szijjártó Péter és Annalena Baerbock az uniós külügyminiszterek hétfői, brüsszeli találkozóján az OTP miatt – írja a Politico az ügyet ismerő négy diplomatára hivatkozva.

A magyar bank ügye azután került előtérbe, hogy az Orbán-kormány arra hivatkozva nem hagyja jóvá további katonai segély folyósítását Ukrajnának, amíg az , amíg ukrán Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökség (NAZK) le nem szedi az OTP-t a háborús szponzorok listájáról. A NAZK arra hivatkozva vette fel a magyar bankot a listára, hogy az OTP továbbra is jelen van Oroszországban, és kedvezményes hitelnyújtási feltételeket biztosít – beleértve a törlesztések halasztásának lehetőségét – a mozgósítás során behívott vagy szerződéses orosz katonák számára is. Az ottani leányvállalatok a 377-FZ jelzésű oroszországi törvényre is hivatkoznak, amely a „különleges katonai műveletben” (háborúban) részt vevő katonákra is kiterjed, a jogszabályban pedig külön említik is a szakadár „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot”.

Miután Szijjártó Péter a hétfői, zárt ajtós ülésen megismételte az Orbán-kormány álláspontját, Annalena Baerbock német külügyminiszter visszaszólt neki. A diplomaták szerint a német tárcavezető az OTP-ről szóló beszámolókat firtatta, miszerint miért nyújt a magyar bank hitelfizetési kedvezményeket a háborúban részt vevő orosz katonáknak, ráadásul egy olyan törvényre hivatkozva, amely jogilag elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságokat.

Szijjártó Péter visszautasította a vádakat, és megismételte az OTP korábbi közlését, amelyben a bank „nem helytállónak” minősítette a beszámolókat, továbbá azzal érveltek, a bank vezetése nyíltan Ukrajna mellett áll ki.

Az egyik diplomata mindazonáltal civilizáltnak minősítette a vitát, amely szerinte belefért az eszmecsere normális menetébe.

A szóváltás állítólag azután alakult ki, hogy egyebek között Svédország és Észtország is jelezte már a magyar félnek, inkább a büntetőintézkedések ügyében kellene előrelépést elérni. Azzal érveltek, hogy az EU nem késlekedhet a szankciókkal. Hasonló véleményt fogalmazott meg a litván külügyminiszter is a találkozót megelőzően. Gabrielius Landsbergis utalt is arra, hogy vannak „bizonyos országok”, amelyek ide nem vágó ügyeket kapcsolnak hozzá a szankciós csomaghoz.

A hétfői találkozón állítólag több diplomata és miniszter is rosszallását fejezte ki az Orbán-kormány újabb akadékoskodása miatt, és felszólították a magyar felet, hogy az Ukrajnával fennálló nézeteltérését válassza külön az EU további ukrajnai katonai segélyének és az Oroszország elleni újabb szankciók ügyétől.

Az egyik diplomata értetlenkedésének adott hangot, miért akaszkodott rá az Orbán-kormány a NAZK listájának az ügyére, mivel utóbbinak nincs jogi következménye.

A találkozót követően Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő fogadkozott, hogy tovább dolgoznak a nézeteltérések áthidalása érdekében.

Kedden az uniós védelmi miniszterek folytatják az Ukrajna számára nyújtandó katonai segély ügyének megvitatását.