Súlyos, költségvetési megszorításokkal terhes év vár a magyarokra jövőre is – ez derül ki a kormány 2024-es költségvetési tervezetéből, amelyből a Költségvetési Tanács (KT) hozott nyilvánosságra részleteket. A várható kormányzati spórolást, vagyis a megszorításokat jól jelzi, hogy a költségvetés kiadásai mindössze 4,2 százalékkal emelkednek, ez a tervezett hat százalékos infláció mellett 1,8 százalékos reálérték-csökkenés. Jelentősen mérséklődnek a rezsitámogatások, amely az árak zuhanásának fényében nem meglepő. A költségvetési szervek kiadásai nominálisan 2,3 százalékkal csökkenek, vagyis reálértéken nyolc százalékos a visszalépés. Érdemben nem változnak, vagyis reálértéken csökkennek a családtámogatási kiadások. Kevést pénzt kapnak az önkormányzatok, a KT szerint kockázatos a gyermekétkeztetés támogatása. 2,6 százalékkal csökkenek az egészségügy gyógyításra fordítható kiadásai, ami az inflációval együtt nyolc százalékos értékcsökkenést jelent az egészségügyben. Ez bizony, akárhogy is fogalmazza kormány nem más mint megszorítás, nadrágszíj-húzás.
A kormány korábbi vállalásaival szemben jövőre is megmarad az extra magas magyar inflációt okozó különadók egy része – derül ki a Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozott elemzéséből. A különadókat csak részben vezeti ki a kormány: csökkenhet a energaicégek és a bankok terhelése részben, ez utóbbiaknál megfelezik a különadót. Hatalmas többletinflációt okozó kiskereskedelmi adó viszont teljes mértékben megmarad. Ez az adó plusz áfaként terhel minden a kereskedelem által forgalmazott terméket, így azt a vásárlók fizetik meg, miközben tovább növeli az árakat. Az Orbán kormány korábban az uniós pénzek utalásáért cserébe vállalta az ágazati különadók kivezetését 2024-től, mi több az Európia Bizottság is erre szólította fel a kormányt a napokban, mondván azok inflációt gerjesztenek és lassítják a gazdasági növekedést. A kormány az elmúlt években a túlköltekezés csapdájába került, így most a hiányt csökkenteni kell a GDP 2,9 százalékára, ez pedig nem megy úgy, hogy közben még évi 800-1000 milliárd forintnyi különadóról is lemond. Ezért nem tudják kivezetni a különadókat – ezzel viszont az uniós pénzek lehívását veszélyeztetik, ami újabb kockázat magyar gazdaságra nézve.
Ingatag lábakon áll a 2024-es költségvetés, a prognózis első két száma már meg is bukottA KT láthatóan komoly kockázatokat lát a 2024-es tervekben, kezdve a makropályával: amely 2024-re már négy százalékos növekedést ígér, ami túlzó a testület szerint is, ugyanis sem 3,7 százalékos beruházásnövekedés, sem az 1,6 százalékos nettó (az importon felüli) exportnövekedés ma még nem megalapozott. Ugyanakkora az inflációt a kormány hat százalékra várja, ami egy százalékponttal magasabb a piaci konszenzusnál. Így januárban a nyugdíjasok mindössze hat százalékos emelésre számíthatnak, holott az infláció még akkor is 8-10 az százalékos lesz.
Az KT felhívja a figyelmet, hogy a kormány egyáltalán nem számolt az MNB várható több száz milliárd forintos veszteségével, ami a költségvetésnek kell majd kifizetnie jövőre.
A KT komoly kockázatot lát abban is, hogy az államigazgatás kiadásait már idén és tavaly is erőteljesen visszafogta a kormány, ennek következtében egyes költségvetési szervek kiadásai reálértéken 10 százalékkal zsugorodnak. Félő, hogy ez 2024-ben már nem tartható, így fennáll a veszélye annak, hogy 2024-ben pótlólagos támogatásra lesz szükség, amelynek nincs meg a fedezete. Mindez működési, szolgáltatási, minőségi kockázatokkal is jár – jegyzi meg a testület. A 2024-es költségvetés nyilvánvalóan jelentős tervezési hibái és kockázatai ellenére a KT most sem élt azzal a jogával, hogy a kormánynak visszaküldje újratervezésre a jogszabálytervezetet. Ez a KT legfőbb feladata és joga lenne: a 2023-as költségvetésre is áldásukat adták, ám azt már az életbe lépése előtt újra kellett tervezni. KT óvatosan megrótta a kormányt azért is, hogy már most beterjesztette a 2024-es büdzsét, a jelentős kockázatok már most azt vetítik előre, hogy ezt a büdzsét is újra kell majd tervezni.
Nagy a baj a magyar költségvetéssel, az Európai Bizottság figyelmeztette az Orbán-kormánytA kormány a négy százalékos gazdasági növekedés és hat százalékos infláció mellett a költségvetési bevételek hét százalékos növelését tervezi. A társasági adónál 15 százalékos növekedést vár a kormány, amit a KT kockázatosnak tart. A kabinet ugyanakkor nem számolt a globális minimumadó bevezetésével, amelyet minden bizonnyal meglép és a nagy – jellemzően multinacionális - cégek tényleges adóterhe a jelenlegi 6-7 százalékról 15 százalékra nőhet – ami több százmilliárdos bevételnövekedést jelent.