Noha több mint ötszáz éve készült Leonardo da Vinci az emberi test arányait bemutató Vitruvius-tanulmánya, abból a Ravensburger cég nem gyárthat, sem értékesíthet kirakós játékot. A német vállalatot a velencei Gallerie dell’Accademia beperelte be, ahol az igazi Vitruvius-tanulmány látható. A múzeum azt állította, hogy a cég anyagi kártérítéssel tartozik, miközben az ötszáz éves műalkotás közkincs – írta meg az ArtNet művészeti portál. Tavaly ősszel az ügyben a velencei bíróság a múzeum oldalára állt, és úgy döntött, hogy a Ravensburgernek le kell állítania a kirakós játék és a Vitruvius-tanulmányt ábrázoló egyéb termékek gyártását. Az ezerdarabos puzzle már nem is szerepel a Ravensburger weblapján, bár a viszonteladóknak továbbra is elérhető.
„Követtük a bíróság novemberi döntését, és azonnal leállítottuk az értékesítést, valamint a termékkel kapcsolatos marketing, PR és közösségi média tevékenységünket. E tekintetben folyamatos párbeszédet folytatunk a Gallerie Dell'Accademiával” – válaszolta lapunknak Heike Herd-Reppner, a Ravensburger vállalat nemzetközi PR vezetője. Hozzátette, hogy jelenleg vizsgálják az ítéletnek az Olaszországban elérhető termékkínálatukra vonatkozó következményeit.
Az ügy kapcsán megkérdeztük Kiss Zoltán jogászt, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagját, aki szerint a konkrét ügyet nem szerzői jogi alapon kell vizsgálni. Leonardo da Vinci művei a szerzői jog szerint ugyanis közkincsnek minősülnek, mivel az alkotó halálától számított hetven év védelmi idő már rég eltelt. Jelen helyzetben az egyetemes szerzői jogi előírásokat felülírja az egyedülálló olasz szabályozás, vagyis az Olaszország Kulturális Örökség Kódexe (Codice dei Beni Culturali), mely lehetővé teszi az ország közintézményeinek, hogy licencdíjat kérjenek fontos műalkotások kereskedelmi célú reprodukcióiért, függetlenül azok szerzői jogi státuszától. Más szóval, hiába minősül közkincsnek és szerzői jogoktól mentesnek a Vitruvius-tanulmány, az olasz szabályozás védi az ország kiterjedt kulturális örökségét a kereskedelmi felhasználástól.
– A kódex előírja, hogy engedélyt kell kérni az olasz közgyűjteményekben őrzött javak képeinek felhasználásáért, és ezért licencdíjat is kell fizetni – mondja Kiss Zoltán, hozzátéve, az ügy hasonló a firenzei Uffizi Galéria és Jean Paul Gaultier divatcég közti jogvitához. Ennek hátterében az állt, hogy a vállalat több olyan ruhadarabot árusított, amelyeket a képtár gyűjteményének egyik legértékesebb alkotása, Botticelli Vénusz születése című művével díszítettek.
– A rendhagyó olasz szabályozás kiterjed a közterületen lévő szobrok, műalkotások felhasználására is, korlátozva az úgynevezett panorámaszabadságot, vagyis a látkép elkészítését és annak üzleti célú felhasználását – mondja a jogi szakértő. Kiemeli, hogy a közterületen álló művek többszörözésének – vagyis praktikusan másolásának – a jogszerűségét az általános szerzői jogi szabályok és az olasz Kulturális Örökség Kódexében foglaltak alapján kell értékelni. Erre tekintettel a kulturális javakról készült reprodukciók – mint a műemlékek és régészeti lelőhelyek – kereskedelmi célú felhasználása engedély- és jogdíjköteles. Kiss azonban hozzáteszi, hogy természetesen nincs szükség engedélyre, és díjat sem kell fizetni annak a magánszemélynek, aki magáncélú használatra, tanulmányi céllal, kutatás, kreatív önkifejezés vagy a kulturális örökség gyarapítása érdekében gyakorolja a felhasználási jogot.
Évek óta tartó vita
2009 óta forgalmazzák és értékesítik Olaszországban a Ravensburger cég Vitruvius-tanulmányt ábrázoló kirakós játékát, a galéria és a vállalat közti vita pedig egy évtizeddel később kezdődött, amikor a múzeum kérte a termék beszüntetését, valamint hogy fizessék ki az összes értékesítésből származó bevétel tíz százalékát – írta az ArtNet művészeti portál. Az ügyet Giulio Manieri Elia, a múzeum igazgatója indította el a 2019-es kinevezése után.
