Orbán Viktor szerint az ukrán ellentámadás egy vérfürdő, és „Soros György embere” volt a török elnök ellenfele a választáson

A miniszterelnök szerint „tragédia lett volna”, ha nem a török elnök nyer. Az uniós soros elnökséggel kapcsolatban közölte: az Európai Parlamentnek ehhez semmi köze, az eszkimók parlamentje is mondhatott volna valamit.

A Kossuth Rádiónak adott interjú elején Orbán Viktor arról beszélt, hogy Brüsszelben el akarják törölni a rezsicsökkentést. – Azt javasolják, hogy lényegében tegyük tönkre a magyar gazdaságot, de legalábbis tegyük tönkre az embereket. Tehát ne vegyük el a bankoktól és a nagy cégektől az extraprofitot, a nyugdíjasoknak, a családoknak kelljen kifizetniük a teljes energiaköltsége” – fogalmazott. A miniszterelnök szerint ő „a magyar emberek elsöprő többségének támogatásával” folytatja a harcot a brüsszeli kérésekkel szemben. – Egy baloldali nyugdíjas is egyetért azzal, hogy ő nem akar havonta 181 ezer forinttal többet fizetni, márpedig ha azt tennénk, amit Brüsszel kér, akkor neki havonta körülbelül 180 ezer forinttal többet kellene fizetnie – jelentette ki, kérdés azonban, hogy ezt honnan vette.

Szerinte az Európai Unió legfeljebb két dolgot kérhet számon a költségvetéssel kapcsolatban, egyrészt megmondhatja, „hogy a költségvetési hiány maximális mértéke mekkora lehet, és azt is elvárhatja tőlünk, hogy az államadósságot pedig csökkentjük, és egy bizonyos szint, a nemzeti össztermék 60 százaléka alá visszük ezt a két dolgot”. Jövőre a háború ellenére is „meg tudjuk védeni a költségvetést”. Reményei szerint az infláció már 22 százalék alatt van (forrást ezzel kapcsolatban nem említett). Az inflációról természetesen a háború, a megugró energiaárak tehetnek, annak ellenére is, hogy a legutóbbi, április adatok szerint az infláció átlagosan 8,1 százalékos volt az EU-ban, míg Magyarországon 24,5 százalék, amely több mint másfélszerese a második legnagyobb, lettországi, 15 százalékos inflációnak. Úgy fogalmazott, „ha a fene fenét eszik is”, akkor is le kell vinni az év végére egy számjegyűre az infláció mértékét (igencsak kétséges), jövőre pedig 6 százalékos átlaggal számolnak.

Szerinte világossá kell tenni, hogy a költségvetés megalkotása nemzeti hatáskör. A miniszterelnök közölte, Magyarországnak ki kell állnia a saját érdekei mellett, meg kell köszönnie udvariasan, hogy gondoltak ránk, hogy javaslatokat fogalmaztak meg, melyek között egyébként van egy-kettő, ami értelmes. Azokat el kell fogadni, hiszen vannak ott okos emberek. Hozzátette, hogy a 2024-es költségvetésben az államadósság és a költségvetési hiány is csökkenni fog. Általában is jó fegyelmezetten gazdálkodni, de háborús időkben létkérdés. Meg kell védeni a munkahelyeket, meg kell védeni a nyugdíjak értékét, és meg kell védeni a családokat is – sorolta. Majd kiemelte, hogy ez egy védelmi költségvetés, „ha nem lenne háború, akkor ez egy sokkal boldogabb költségvetés volna”. Szerinte Varga Mihálynál „tapasztaltabb, harcedzettebb” minisztert nem lehet találni Európában, esetleg Andrej Babissal lehet őt összevetni. Úgy véli, hogy amit lehetett, azt Varga Mihály kihozta a költségvetésből.

A „megugró energiaárakkal” kapcsolatban Magyarország geográfiai sajátosságaira akart hivatkozni, igaz, arról már nem beszélt egyebek között, hogy az olaj és a gáz ára is csökken, utóbbinak a tőzsdei ára áprilisban már csak a harmada volt a lakosságinak, sőt, az orosz gáz ára is esett, a magyar kormány mégsem akar csökkenteni, Vlagyimir Putyin pedig emelte a felárat. A „megugró energiaárakkal” indokolta a paksi bővítés létjogosultságát is.

Ezután a fideszes propagandamédiában terjengő állításokat idézte, utalva Karácsony Gergelyre, aki azt mondta, hogy „háborúban állunk Oroszországgal. Szerinte aki ilyet mond, annak „elment az esze”, „belvárosi, értelmiségi módon beszél”.

A háborúval kapcsolatban megismételte a szokásos kormányzati paneleket, Oroszország és Vlagyimir Putyin felelősségét gondosan kerülve, igaz, egyszer a formalitás kedvéért kijelentette, hogy Oroszország az agresszor, ám végig a Nyugat és Ukrajna felelősségéről beszélt. Háborúpárti nyugati politikusokat és „békepárti” nyugat-európai közvéleményt vizionált, szerinte most „mindenki ellenünk van, a torkunknak ugrottak”. A 2015-ös migrációs válságot párhuzamul hozva úgy vélekedett, ennek a végén is „Magyarországnak fognak igazat adni”. Odáig merészkedett, hogy azt mondta, ezt látja most Spanyolországban is (ahol a miniszterelnök a helyhatósági választásokon elért kormánypárti bukás, és nem a háborúval kapcsolatban jelentett be előrehozott választásokat). „És persze most mindenki lelkes Nyugaton, én látom, az ukrán ellentámadás lehetősége miatt, és hát az ukránok dolga, magam sem szeretnék hadászati babérokra törni, de még a magamfajta másfél éves katonaviseltséggel rendelkező ember is pontosan tudja hadászati akadémiai tudás nélkül is, mert megtanulta a hadseregben, hogyha támadok, akkor háromszor akkora veszteségem lesz, mint annak, aki védekezik.

– mondta a „békéért aggódó” Orbán Viktor.

Azon, hogy az Európai Parlament csütörtökön kétharmados többséggel elfogadott határozatában arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Magyarország a jelenlegi körülmények közepette nem alkalmas az Európai Tanács soros elnöki tisztségének betöltésére, Orbán Viktor élcelődött egy kicsit. Azt mondta,

Igaz, annyit azért elmondott, hogy NATO- és EU-tagok vagyunk, „ezek az országok akkor is a barátaink, hogyha a baloldali kormányok időnként macerálnak bennünket, tehát meg kell találni a velük való együttműködésnek és a saját érdekeink mellett való kiállásnak, ha kell konfliktusokkal járó kiállásnak a megfelelő arányát”.

Orbán Viktor az állítása szerint imádkozott azért, hogy az Iszlám Állam ellen egykor küzdő szíriai kurdokat lemészároltató, iszlamista Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyerjen ismét, szerinte „tragédia lett volna, ha nem ő nyer”. Állítása szerint Törökországban mintegy 4 millió migráns van jelenleg, ha nem a régi-új elnök, hanem „Soros György embere” nyert volna, „másnap már útnak indított volna 1-2 milliót” (arról már nem beszélt, hogy korábban maga Recep Tayyip Erdoğan zsarolta azzal az EU-t, hogy a területére irányítja a bevándorlókat).

Orbán meghatározta a magyar politikai spektrumot is, szerinte Magyarországnak három irányba kell mindig figyelnie, ezek Oroszország, Németország, Törökország. „Ebben a háromszögben van az életünk, és ebben a háromszögben kell a magyarok életét jól igazgatni” – fogalmazott. Szerinte „mind a három reláció, mind a három kapcsolatrendszer stabil, kiegyensúlyozott és jól alakul Magyarország szempontjából”. Úgy találta, hogy „a legkritikusabb egyébként érdekes módon éppen a német kapcsolat ebben a pillanatban”, nem pedig a háborús bűncselekményeket, deportálásokat és népirtást elkövető orosz vezetéssel.