Magyarország;Ausztria;interjú;Orbán Viktor;Paul Lendvai;

Paul Lendvai: Orbán Viktor számára első a hatalom, második a pénz, harmadik a futball

A magyar miniszterelnök a látszat ellenére nem világpolitikai tényező. Szerencsés politikus, ami azonban a világnak nem szerencse – mondta lapunknak  Paul Lendvai, Magyarországon született osztrák újságíró, elemző. Interjú.

Jövőre június 6-9 között rendezik meg az európai parlamenti választást. Megerősödhetnek-e addig a populisták? Ausztriában a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt a legnépszerűbb párt lett, Németországban megerősödött az AfD. Ausztria álarc nélkül című, a könyvhétre megjelenő könyvében azt írja, nem szabad lebecsülni az autoriter tendenciákat az EU-ban.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió váratlan fordulatokat hozott. Számomra kellemes meglepetés volt például Giorgia Meloni olasz kormányfő, vagy az EU-t elhagyó britek Ukrajna kérdésében tanúsított álláspontja. Felmérések szerint a tagállamokban, köztük Magyarországon is, érzékelhető egy ragaszkodás Európához. Ám nagyon nehéz megjósolni, mi lesz egy év múlva. A kereszténydemokratáknál például belső viták dúlnak Manfred Weber miatt, aki EP-képviselői juttatása mellett 9000 eurót keres az Európai Néppárt elnökeként. Nagy kérdés, mi lesz a szociáldemokratákkal is, akiket mélyen érintett a Katar melletti lobbizással kapcsolatos korrupciós botrány.

Nemrég Budapesten rendezték meg a konzervatív CPAC konferenciát, itt járt Ferenc pápa is. Itthon a kormányközeli sajtó ezt úgy tálalta, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényezővé vált, akinek a béketeremtésben is komoly szerepe lehet. Ausztriában ezt miként látják?

Orbán Viktor nemzetközi pozícióihoz az osztrák kancellárok is hozzájárultak, kezdve Wolfgang Schüsseltől, Sebastian Kurzon át egészen a mostani kormány élén álló Karl Nehammerig, többször baráti gesztusokat tettek iránta. Szerencsés politikus, ami azonban a világnak nem szerencse. 2015-ben szerencséje volt a „menekültválsággal”, s az Ukrajna elleni háborút is sikerült a saját javára fordítania. A magyarokban megvan a történelmi ragaszkodás az erős vezetőhöz. A csillogás azonban az éremnek csak az egyik oldala. Sokan nem látják azt, milyen állapotban vannak a magyarországi kórházak, az iskolák, az oktatás. Nincs még egy olyan ország, ahol a belügyminiszter felelne az egészségügyért és az oktatásért. Orbán Viktor világpolitikai tekintetben annyiban erősödött, hogy ma Mark Rutte holland miniszterelnök mellett ő a rangidős az Európai Unióban, és mint egy zöld képviselő megállapította, a legkorruptabb.

Ami az említett két eseményt illeti: személyesen sajnálom, hogy a pápa eljött Magyarországra, pedig Ferenc nagy tisztelője vagyok és a családomban is voltak erős egyházi kötődések, a Mindszenty József által felszentelt ciszterci szerzetes unokatestvérem Zircen van eltemetve. Ugyan fontos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a pápa, de a látogatásával szimbolikusan erősítette az Orbán-rezsimet. A CPAC-konferencia viszont egy vicc volt, három harmadrangú amerikai kongresszusi képviselő, két levitézlett miniszterelnök vett rajta részt. Herbert Kickl, az FPÖ elnöke is csak egy videóüzenetet küldött. Nem lehet vitatni Orbán Viktor tehetségét, de a rossz bajnokának nevezném őt. Rendszerét a nyugat-európai adófizetők pénzéből építette ki. Ráadásul különleges helyzetben van: kormányfőként részt vehet az EU- és NATO-csúcsokon, miközben autoriter rezsimekkel barátkozik.

Ebben azért az EU-nak is megvan a maga felelőssége…

Valóban, Orbán Viktor részben az EU produktuma. Az általam nagyon tisztelt Angela Merkel volt német kancellártól sosem hallottam egyetlen nyilvános bíráló megjegyzést sem vele kapcsolatban.

Az EU-ban is megindultak olyan mechanizmusok, amelyek megakadályozzák, hogy csak pénzcsap legyen az Orbán-kormány számára. Magyarország így még inkább elszigetelődik az EU-n belül vagy az uniós pénz azért jelent akkora csábítást, hogy hogy egy bizonyos határon belül maradjon például az oroszbarátság?

Sok függ attól, hogyan alakul a háború. Orbán Viktor korábban már fogalmazott úgy, hogy az EU-n kívül is van élet. Számára az első a hatalom, második a pénz, harmadik a futball. A száz leggazdagabb magyar listáján megtalálhatjuk  a rokonait és a barátait, ami azt mutatja, itt egy rendszerről van szó, ennek fennmaradásához elengedhetetlenek az uniós források. Sok függ attól is, mennyi pénz jön majd az EU-tól és mennyit fölöznek le a magas inflációtól amúgy is szenvedő lakosságtól. Mindenesetre a hosszú élet során megtapasztaltam, hogy sok olyan tényező jöhet közbe, amiről egyelőre nem lehet fogalmunk.

Bár sok bírálat éri Ausztriát, hogy nem nézett szembe a múltjával, könyve szerint ez a folyamat zajlik. Mennyire dolgozta fel a múltját Bécs, illetve Budapest?

Elfogult vagyok a kérdésben, mert engem Magyarországon egyszer meg akartak ölni, egyszer börtönbe zártak. Ausztriában viszont nagyon jól bántak velem, és ez bizony befolyásolja az értékítéletem. A sokak által lebecsült egykori kancellárnak, Franz Vranitzkynek köszönhető, hogy megindult a szembenézés folyamata, ami sokkal nyíltabban zajlik, mint Magyarországon. Visszaköszön például az osztrák tankönyvekben, az irodalmi, politikai művekben, az egyetemeken, a közgondolkodásban. Ne feledjük, Ausztriában szabad a sajtó és nincsenek politikusok által uralt egyetemi alapítványok. És vannak felmérések is, amelyekből kiderül, hogy az országban 10 százalék az aktív, 30 pedig a látens antiszemiták aránya. Magyarországon ilyen hivatalos felmérésről nem tudok, ez tulajdonképpen tükrözi a két demokrácia közötti különbséget.

A háború kapcsán negatív színben tűnt fel az osztrák semlegesség, több nyugati állam azzal vádolta Bécset, nem segít kellőképpen Ukrajnának erre hivatkozva. Miért vált a semlegesség ennyire mélyen az osztrák identitás részévé?

A semlegesség a szabadság és jólét kezdetének a metaforája is. Az osztrákok számára az igazi szabadság eljövetele a négy megszálló hatalom kivonulása, 1955 volt és nem 1945. Ez is az oka annak, hogy az ország 70-80 százaléka utasítja el a NATO-csatlakozást. Én azt vallom, legyen erős az osztrák hadsereg, költsenek rá többet, de olyanok foglalkozzanak védelmi politikával, akik értenek is a kérdéshez. A jelenlegi hadügyminiszter, Klaudia Tanner az agrárügyek szakértője, sógora Sebastian Kurz exkancellár legfontosabb tanácsadója volt. Természetesen Ausztria kedvező geopolitikai helyzetben is van, jórészt NATO-tagországok veszik körül. Teljesen más Svédország és Finnország helyzete, s tragikus, hogy a svédek felvétele a NATO-ba az autoriter Recep Tayyip Erdogan török elnöktől függ.

Ausztriát sok bírálat érte Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának megakadályozása miatt. Mintha Karl Nehammer kormánya ki akarta volna fogi a szelet a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt vitorlájából.

Nagyon nagy hibának tartom ezt, s éles kritikával is illettem emiatt Gerhard Karner belügyminisztert, személyesen is elmondtam neki a véleményem. Bécs ezzel saját magának ártott.  Eredetileg Horvátországot is ki akarták hagyni a schengeni bővítésből. Nagyon nagy hiba a döntés azért is, mert a konzervatív pártok az ilyen lépésekkel a szélsőjobbot segítik. A mérsékelt jobboldal hozzájárult a szélsőségesek megerősítéséhez Ausztrián kívül az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban is.

Ausztria 1956-ban tárt karokkal fogadta a menekülteket, most azonban érzékelhető egy menekültellenes hangulat. Mi az oka ennek?

Bécs nem csak a magyar menekülteket fogadta be, hanem később a cseheket, a szlovákokat, a lengyeleket, a boszniaiakat, koszovóiakat, igen sok embert. Nagyon sokan érkeztek, Bécsben már minden negyedik lakos bevándorló. Ugyanakkor más volt a magyarokkal, lengyelekkel, s a többiekkel, a törökök például nagyon nehezen integrálódnak, amit az is jelez, hogy 70 százalékuk szavazott az elnökválasztáson a török elnök. Ezt a helyzetet használta ki a néhai Jörg Haider, később pedig Sebastian Kurz is. S ne feledjük, Ausztria a menekültek egyik első számú célpontja. De ezek a problémák ás európai államokban is jelentkeznek.

A korrupcióellenes ügyészség fellépése azt mutatja, képes öntisztulásra az osztrák belpolitika. Ausztriában hogy vélekednek a szervezet működéséről, amely neves néppárti politikusokat vett célba?

Valóban fantasztikus a 2009-ben alapított korrupcióellenes ügyészség fellépése, egyre súlyosabb dolgok derülnek ki. A WKStA felett áll az igazságügyi minisztérium, amelyet a tízéves korában Boszniából Ausztriába menekült Alma Zadic irányít. A vizsgált ügyek elhúzódnak ugyan, de például azért, mert a volt pénzügyminiszter, Karl-Heinz Grasser ügyvédei rendre fellebbeztek. Mégis elítélték nyolc évre, igaz, még nem került börtönbe, egyesek szerint nem is fog. Hallatlanul érdekes helyzet alakult ki, s valóban egy tisztulási folyamat zajlik.

Könyvében részletesen ír arról, milyen gátlástalanul építette fel karrierjét a korrupcióellenes ügyészség egyik „áldozata”, Sebastian Kurz…

• Csodakülügyminiszternek és -kancellárnak nevezték, aki politikai színész volt, aki rengeteget ártott Ausztriának az ÖVP-FPÖ kormány megalakításával. Egy sor fontos posztot adott a szabadságpártnak, köztük a kémelhárítást, a nemzeti bankot.

Van esély arra, hogy valaha visszatér a politikába?

Nem hiszem, azóta jól megszedte magát, a hírhedt német-amerikai milliárdosnak, Peter Thielnek dolgozik. Sok függ attól, mikor emelnek vádat ellene és mi minden derül ki, bár már az is elég, amit eddig tudni róla. Azért sem hiszem a visszatérését, mert Herbert Kickl, az FPÖ elnöke sem lenne hajlandó együttműködni vele, sosem felejti el Kurznak, hogy felmentette a belügyminiszteri tisztség alól. Ilyen megaláztatás politikust nem ért 1945 óta.

Paul Lendvai

Magyarországon született osztrák újságíró, elemző, televíziós műsorvezető. Az 1956-os forradalom után, a kommunista rendszer elől menekült Ausztriába. Újságírói pályafutása Bécsben bontakozott ki: az egyik legjelentősebb kelet-európai elemzővé vált. Orbán Viktor egyik életrajzírója, aki Orbán, Európa új erős embere című művével 2018-ban európai könyvdíjat nyert. Idén áprilisban az életművéért megkapta a Concordia-díjat az osztrák parlamentben. Az idei könyvhéten Ausztria álarc nélkül című új kötete jelenik meg.