Rosszul járt az a 200 hektáron gazdálkodó Tolnanémedi vállalkozó, aki tavaly ősszel búzájának csak a 40 százalékát adta el: akkor tonnánként 135 ezret kapott a terméséért, most legfeljebb 70 ezerért lenne rá vevő.
– Annyit adtunk el, amiből a vetést és a műtrágyázást megfinanszíroztuk - magyarázta döntését a két fiával közösen gazdálkodó férfi -, azt gondoltuk, mehet még feljebb a búza ára, és nem akartuk, hogy a pénzünk a bankban romoljon, mert azt lehetett hallani, hogy egy euróért hamarosan 500 forintot kell adni. Azóta erősödött a forint, a búza ára meg lement, állítólag azért, mert megjelent az unióban az ukrán búza. Hozzánk nem engedték be, de így is lement nálunk. Azt mondják, ezzel eztán is számolni kell, és nehéz lesz versengeni az ukrán termelőkkel.
Utóbbit jósolja a pellérdi Szcsaurszki József is, aki 300 hektáron gazdálkodik gyermekeivel. A munka javát utódjainak már átengedő, 80 esztendős gazda viszont előrelátó volt, s a búzáját eladta tavaly, 130 ezerért. Ám abban Szcsaurszki is biztos, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek tartósan lenyomják az árakat az uniós piacon, és a magyar gabonatermelők aligha számíthatnak olyan extranyereségre, mint 2022-ben, amikor a búza 60 százalék feletti hasznot hozott (legalábbis azoknak, akik jó földön és korszerű technológiával vetettek-arattak).
A pellérdi gazda úgy fogalmazott: Ukrajnában van a világ legjobb termőtalaja, a csernozjom. Ez a feketeföld 10-12 méteres mélységig humuszos, ráadásul a szántótáblák óriásiak, néha több száz hektárosak, így a művelés rendkívül hatékony. A földeket sok helyütt nyugati befektetők bérlik, és világszínvonalú eszközökkel művelik. A magyar kormány egyelőre nem engedi be hozzánk az ukrán gabonát, ám ezzel nem sokat érünk, az lenne inkább a dolgunk, hogy felkészüljünk arra, miképp leszünk képesek állni a harcot az ukrán mezőgazdasági termékekkel. – Az pedig egy nagy hazugság – folytatta –, hogy azért nem szabad beengednünk az ukrán agrártermékeket, mert veszélyesek az egészségre.
Éppenhogy a magyarországi kukorica jelentős százaléka lett rossz minőségű a tavalyi aszály miatt, magas a mag aflatoxin-tartalma, ami veszélyes méreg, az állattartók meg se veszik ezt a kukoricát, takarmánynak és élelmiszernek is használhatatlan, ezért – valószínűleg - csak elégetni lehet. Az ukrán kukoricával viszont nincs ilyen gond
– mondja.
A fentieket erősíti Raskó György agrár-közgazdász és vállalkozó. A 71 éves szakember is úgy látja, hogy az ukrán agrártermelők az országuk természeti adottságai miatt előnyben vannak a magyar gazdákkal szemben. Nemcsak a már említett feketeföld miatt, hanem azért is, mert a klímaváltozás Ukrajna éghajlatát a szántóföldi termelés szempontjából kedvezően befolyásolja: ott nincs aszály, és a hőmérsékletemelkedés egyelőre jót tesz a terméshozamnak. Raskó szerint Ukrajnában az egy hektárra eső termelési költség a kalászosok esetében legalább 25 százalékkal alacsonyabb, és a terméshozamok ma már utolérik a magyart.
– Annak lesz esélye, aki képes megtermelni megfelelő minőségben 8-10 tonna búzát hektáronként – mondja a többtucatnyi ország mezőgazdaságát közelről tanulmányozó agrárszakember. Ott kell búzát vetni, ahol a föld erre esélyt kínál. Fontos, hogy ne vezessen félre minket egy-egy olyan év, amikor az éghajlat különösen kedvező, ezért a terméshozam kiugróan jó. Idén az előjelek alapján a Dunántúlon sokfelé rekord búzatermés ígérkezik, mivel volt elegendő csapadék, és tavasszal fokozatosan emelkedett a hőmérséklet. Ám nem elég csak az időjárásra alapozni, fontos, hogy csökkentsük a termelés költségeit, ezért mindenhol be kell vezetni azokat a precíziós termelési módszereket, amelyekkel megelőzhető, hogy egy-egy sávba kétszer vessünk, vagy rápermetezzünk. Ezzel 7-8 százalék költség megtakarítható. Ugyanennyire fontos, hogy a legjobb minőségű vetőmag kerüljön a földbe. A kukorica, cukorrépa és a szója esetében pedig csak akkor leszünk versenyképesek, ha öntözünk – fogalmazott.
Az Orbán-kormány késlekedése miatt nem tárgyal az Európai Bizottság a gazdák megsegítéséről az ukrán gabonaimport ügyébenRaskó György hangsúlyozza, hogy már rég ki kellett volna építeni valamennyi falu határában olyan tározókat, amelyekben visszatarthatjuk – öntözési célra - az ár- és belvizek egy részét. Jelenleg az a víz elleni védekezés filozófiája, hogy minél gyorsabban vezessük el az ár- és belvizeket, holott ezek visszatartása révén úrrá lehetnénk a csapadékhiányon.
– Lassan húsz éve az unió tagja vagyunk, a támogatások egy részét erre kellett volna költenünk – mondja Raskó György –, ám ezt nem tettük meg. A spanyolok – főképp uniós pénzből – megoldották, hogy az öntözhető területek szinte száz százalékát ellátták csöpögtető, vagy más víztakarékos berendezésekkel.
Az is elkerülhetetlen, véli Raskó, hogy fokozatosan váltsunk termelési szerkezetet. Üvegházas, fóliás kertészeteket kellene létesíteni, ráadásul ezek olcsó fűtéséhez bőven van termálvizünk. Az agrárközgazdász is kitért arra, hogy egyesek az ukrán gabonafélék rossz minőségét hangoztatják, komoly bizonyíték nélkül.
Ráadásul ebben a szezonban az ukrán kukorica toxin szempontból jobb minőségű lett, mint a magyar. A magyarból kevés termett, jó része takarmányozásra alkalmas a magas toxinszint miatt.
– Az ukrán búzával sincs gond humánegészségügyi szempontból. Tény, hogy használnak olyan vegyszereket, amelyek az unióban már tiltólistán vannak, mivel veszélyesek a környezetre, a méhekre és más hasznos bogarakra. Ezek betiltását a nyugati zöld lobbi kényszerítette ki, a támogatásért cserébe. Eközben viszont sok uniós vegyszergyártó, mint a Bayer továbbra is gyártja e szereket, és eladják Ukrajnának, meg a világ másik felének. A méhek valóban fontosak a beporzáshoz, de az ukrán agrárminiszter állítja: tízszer annyi náluk a méhsűrűség, mint Hollandiában, vagy Dániában, és háromszor annyi, mint nálunk. Ezt az adatot eddig senki sem cáfolta.
Dobogótól a Top 10-ig
Ukrajna termeli a világon a legtöbb napraforgót, az ország harmadik a burgonya-termelők ranglistáján. Kukoricából és káposztából az ötödik, az árpa, rozs és cukorrépa esetében a hetedik, búzából a nyolcadik helyet foglalja el a nemzetközi statisztikában az ukrán agrárium. Az ország a világ második legnagyobb méztermelője, csak Kína előzi meg, ám a távol-keleti állam méhészeit gyakran éri az a vád, hogy vízből és cukorból hamisítják a mézet.
Raskó György arra kérdésre, hogy a magyar kormány akkor miért tiltja az ukrán gabona behozatalát, úgy felelt: tény, hogy az EU korlátozás nélküli beviteli lehetőséget adott az ukrán mezőgazdasági és élelmiszertermékekre 2022 tavaszán, ami váratlanul érte a gazdákat. A bezúduló termékek komoly piaci zavarokat okoztak az unió keleti tagállamaikban, letörték az árakat és kiszorították a termelőket a hagyományos piacaikról. Az uniós gazdák egy része - a bolgárok, a lengyelek, a szlovákok, a románok és a magyarok - emiatt kompenzációt kérnek Brüsszeltől, ami jogos követelés. De hangsúlyozom – mondja Raskó – csak azért, mert e lépésre nem készülhettek fel a növénytermelők. A behozatali korlátozás rövid időre elfogadható, ha jól tudom egyelőre június 5.-ig lesz érvényben. Egyébként gondolnunk kell a hazai állattartók érdekeire is, hisz nincs elég kukorica a magyar piacon, ezért valahonnét importálni kell legalább 600-700 ezer tonnát a betakarításig. Persze, vehetünk kukoricát nyugati államoktól, viszont az ukrán 20-30 százalékkal olcsóbb lenne nekünk, mint például a francia – tette hozzá.
Magyarországra várnak
Június 5-én, azaz hétfőn jár le az ukrán gabonatermékekre bevezetett ideiglenes és kivételes kereskedelmi korlátozás a háború sújtotta országgal szomszédos tagállamokban: Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság (EB) agárbiztosa szerint az intézkedéseket az év végéig, de legalább októberig meg kéne hosszabbítani, hogy az öt országban ne okozzon újabb gondokat az ukrajnai agrártermékek beáramlása. A politikus közölte, hogy ez a saját véleménye, amelyről az EB még nem alakította ki az álláspontját.
Jelenleg az Ukrajnából származó búza, kukorica, repcemag és napraforgómag nem forgalmazható az öt frontországban, kivéve ha tranzitszállítmányról van szó. A korlátozást azt követően vezették be, hogy az EU tavaly szabad utat adott az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának, komoly problémákat okozva a kelet-európai gazdáknak. Válaszul néhány tagállam egyoldalú tilalmat vezetett be, amely azonban sérti az uniós törvényeket. Az Európai Bizottság kompromisszumot ajánlott: ha az ötök feloldják a behozatali tilalmat, 100 millió eurós pénzügyi segítséget kaphatnak (ebből Magyarország 16 milliót), és június 5-ikéig ideiglenesen korlátozhatják az agrártermékek importját. Mostanáig egyedül Magyarország nem szüntette meg az importtilalmat, ami miatt késnek a kompenziós kifizetések és a kereskedelmi intézkedések meghosszabbításáról szóló döntés is. (Halmai Katalin)
