Kihirdették azt a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvényt, amely többek közt kreditpontrendszert vezet be a büntetés-végrehajtási intézményekben. A friss Magyar Közlönyben megjelent jogszabály – amely 34 módosítást tartalmaz –, indoklása szerint az eddigi fogvatartási szisztéma túlságosan bonyolult volt.
Halmozzák az adósságot az állami intézmények, nem fizetnek a kórházak, az az iskolák, a rendőrség és a börtönök semKrámer Lili, kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa lapunknak arról beszélt, hogy a 2024. január 1-jétől életbe lépő kreditrendszer akár jó is lehetne, de azt nem tudni, hogy a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni. – A javaslatot nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés, ezen túl hiányzik az érdemi hatásvizsgálat és az indoklás is, így arról is csak feltételezéseink vannak, hogy mi lehet a jogalkotó szándéka. A kreditrendszerrel kapcsolatosan a lehető legpozitívabb olvasat az, hogy esetleg egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és átjárhatóbbá szeretnék tenni az egyes fogvatartási kategóriákat. Ezek mind támogatandó célok. A most működő rendszer ugyanis valóban nagyon bonyolult és ezért a tapasztalataink szerint nehezen átjárható – fogalmazott a szakértő, aki szerint az átjárhatóság azért fontos, hogy azzal is lehessen jutalmazni a fogvatartottak fejlődését, motiváltságát, hogy enyhébb fogvatartási kategóriába kerülnek.
A javaslat ideális esetben – folytatta Krámer Lili – megfelelne az európai gyakorlatnak is.
– A legjobban működő börtönrendszerekben ugyanis úgynevezett progresszív rendszer van. Ha valakit például a bekerüléskor a legszigorúbb kategóriába sorolnak, lehetősége van enyhébb kategóriába átkerülni. Létezik egy fogvatartási célokat tartalmazó terv. Ez kvázi egy kezelési dokumentum, ami épülhet például arra, hogy a fogvatartott dolgozik-e, jár-e terápiára, részt vesz-e csoportfoglalkozáson. Ezt a tervet rendszeresen, félévente kiértékelik, majd döntenek a besorolásról az elítéltet is meghallgatva. Ennek a rugalmas rendszernek külföldön – például Spanyolországban – egy fontos, utolsó eleme az úgynevezett nyitott börtön, amiből az elítéltek kijárnak dolgozni, hétvégékre pedig jutalmul kimenőt is kaphatnak. Ez az az utolsó lépcső fontos próbája annak, hogy a kinti életben működnek-e az elért eredmények, így a reintegrációhoz nagymértékben hozzájárul. – Hasonló tervek szakmai válaszok lehetnek a visszaesések csökkentésére, így a hazai börtönök túlzsúfoltságára, szemben a sebtében megalkotott kormányrendeletekkel – magyarázta lapunknak Krámer Lili.
Erre szükség is lenne, ugyanis 2022. december 31-én 19347-en voltak hazai börtönökben, ami 2019. utolsó napjához képest 16 százalékos növekedés és egyben 1990 óta messze a legmagasabb szám. A Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint
annak ellenére növekszik a fogvatartottak száma, hogy a bűncselekmények száma és lakosságszám régóta csökken.
Ennek következtében ismét túlzsúfoltak a büntetés-végrehajtási intézetek, amely rendkívüli módon megnehezíti a reintegrációs munkát. Krámer Lili hozzátette, általában 10-13 százalékos a betöltetlen állások száma, egy szakemberre több fogvatartott jut hazánkban, mint más európai országokban.
A biztonsági szempontnak nevezett szigorítások mindent felülírnak. A leggyakrabban alkalmazott szabályok szerint a látogató 2017 óta nem ölelheti meg fogvatartott hozzátartozóját, nem érintkezhet vele egyáltalán, függetlenül a magaviseletüktől. Nem engedik el hétvégére a legjobb magaviseletű, nem erőszakos fogvatartottakat sem, akiknél a szabályok ezt megengednék. Ezek a körülmények embertelenek, így valóban kérdéses, a jelenlegi módosítás tud-e változtatni a helyzeten.
Rétvári Bence: a börtönök a legmultikulturálisabb közegek„Kriminológiai jellemzők” szerinti besorolás
Hazánkban jelenleg a bíróság dönt az elkövető a társadalomra veszélyessége, és a bűncselekmény súlya alapján, hogy melyik „végrehajtási fokozatban”, vagyis hol tölti le a büntetését: fegyházban, börtönben vagy fogházban. Ezen túlmenően viszont a büntetés-végrehajtás is besorolja a fogvatartottakat biztonsági kockázati kategóriákba, így a három végrehajtási fokozathoz további három, úgynevezett végrehajtási rezsim (enyhébb, általános, szigorúbb) tartozik, melyet a befogadó intézmény maga határoz meg. Speciális részlegek is vannak a rendszerben például első bűntényeseknek, időskorúaknak. A most kihirdetett törvény szerint ez az elkülönítési szabályok merev érvényesítését eredményezte, emiatt egy ötfokozatú rendszer váltaná fel a meglévőt. Az eredeti fokozatok ugyan megmaradnának, de minden büntetés-végrehajtási intézmény az elítélteket magatartásuk, együttműködési készségük, reintegrációs hajlandóságuk, a visszaesési és fogvatartási kockázatuk, valamint az elkövetett bűncselekmény súlyára, az elítélt „kriminológiai jellemzői” alapján sorolja be. Az, hogy végül ki milyen kategóriába kerül, meghatározza, hogy milyen minőségben tölti a büntetését. Eszerint a szempontrendszer szerint különítik el, őrzik, de az intézeten belüli mozgására, a szabad levegőn tartózkodásra, kapcsolattartásra, a személyes szükségleteire fordítható összegre, az igénybe vehető többletszolgáltatásokra és még a magánál tartható tárgyakra is vonatkozik a keretrendszer.
