Börtönreform „elzárt” kreditekkel – Csak tippelni lehet, mi a jogalkotó szándéka

Ideális esetben megfelelhet az európai gyakorlatnak is a most kihirdetett változtatás a bv-intézményekben, de a szakértő csak tippel, mi lehet a valódi szándék.

Kihirdették azt a Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvényt, amely többek közt kreditpontrendszert vezet be a büntetés-végrehajtási intézményekben. A friss Magyar Közlönyben megjelent jogszabály – amely 34 módosítást tartalmaz –, indoklása szerint az eddigi fogvatartási szisztéma túlságosan bonyolult volt.

Krámer Lili, kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa lapunknak arról beszélt, hogy a 2024. január 1-jétől életbe lépő kreditrendszer akár jó is lehetne, de azt nem tudni, hogy a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni. – A javaslatot nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés, ezen túl hiányzik az érdemi hatásvizsgálat és az indoklás is, így arról is csak feltételezéseink vannak, hogy mi lehet a jogalkotó szándéka. A kreditrendszerrel kapcsolatosan a lehető legpozitívabb olvasat az, hogy esetleg egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és átjárhatóbbá szeretnék tenni az egyes fogvatartási kategóriákat. Ezek mind támogatandó célok. A most működő rendszer ugyanis valóban nagyon bonyolult és ezért a tapasztalataink szerint nehezen átjárható – fogalmazott a szakértő, aki szerint az átjárhatóság azért fontos, hogy azzal is lehessen jutalmazni a fogvatartottak fejlődését, motiváltságát, hogy enyhébb fogvatartási kategóriába kerülnek.

A javaslat ideális esetben – folytatta Krámer Lili – megfelelne az európai gyakorlatnak is.

– A legjobban működő börtönrendszerekben ugyanis úgynevezett progresszív rendszer van. Ha valakit például a bekerüléskor a legszigorúbb kategóriába sorolnak, lehetősége van enyhébb kategóriába átkerülni. Létezik egy fogvatartási célokat tartalmazó terv. Ez kvázi egy kezelési dokumentum, ami épülhet például arra, hogy a fogvatartott dolgozik-e, jár-e terápiára, részt vesz-e csoportfoglalkozáson. Ezt a tervet rendszeresen, félévente kiértékelik, majd döntenek a besorolásról az elítéltet is meghallgatva. Ennek a rugalmas rendszernek külföldön – például Spanyolországban – egy fontos, utolsó eleme az úgynevezett nyitott börtön, amiből az elítéltek kijárnak dolgozni, hétvégékre pedig jutalmul kimenőt is kaphatnak. Ez az az utolsó lépcső fontos próbája annak, hogy a kinti életben működnek-e az elért eredmények, így a reintegrációhoz nagymértékben hozzájárul. – Hasonló tervek szakmai válaszok lehetnek a visszaesések csökkentésére, így a hazai börtönök túlzsúfoltságára, szemben a sebtében megalkotott kormányrendeletekkel – magyarázta lapunknak Krámer Lili.

Erre szükség is lenne, ugyanis 2022. december 31-én 19347-en voltak hazai börtönökben, ami 2019. utolsó napjához képest 16 százalékos növekedés és egyben 1990 óta messze a legmagasabb szám. A Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint

Ennek következtében ismét túlzsúfoltak a büntetés-végrehajtási intézetek, amely rendkívüli módon megnehezíti a reintegrációs munkát. Krámer Lili hozzátette, általában 10-13 százalékos a betöltetlen állások száma, egy szakemberre több fogvatartott jut hazánkban, mint más európai országokban.

A biztonsági szempontnak nevezett szigorítások mindent felülírnak. A leggyakrabban alkalmazott szabályok szerint a látogató 2017 óta nem ölelheti meg fogvatartott hozzátartozóját, nem érintkezhet vele egyáltalán, függetlenül a magaviseletüktől. Nem engedik el hétvégére a legjobb magaviseletű, nem erőszakos fogvatartottakat sem, akiknél a szabályok ezt megengednék. Ezek a körülmények embertelenek, így valóban kérdéses, a jelenlegi módosítás tud-e változtatni a helyzeten.