Európai Parlament;Erasmus;kutatók;Horizont;

Erasmus-ügy: számkivetettek lettek a magyar kutatók, már nem szívesen működnek együtt velük európai programokban

Állítólag attól tartanak, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelent számukra.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő szerint az egyetemek valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban. Erről azon az eseményen beszélt, ahol a magyar felsőoktatás uniós források nélküli helyzete volt a téma, a meghívottak pedig egyetemi vezetők, kutatók és diákok voltak – derül ki az EUrologus cikkéből.

Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy rohamosan közeledik a megállapodások megkötésének határideje a 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás keretében. A pénzeket július közepén oda kell ítélni ahhoz, hogy az idén nyáron lejáró pályázatokat meg lehessen újítani, és a diákok, tanárok szeptembertől részt vehessenek a csereprogramban.

A támogatáshoz tavaly december vége óta nem férnek hozzá az alapítványi formában működő magyarországi egyetemek, mert az Európai Unió megítélése szerint az irányító testületeikben helyet foglaló döntéshozók esetében összeférhetetlenség áll fenn. Azóta néhány miniszter és politikus távozott a kuratóriumokból, és a kormány nemrégiben elküldte Brüsszelbe legfrissebb jogszabályi javaslatát a probléma rendezésére. Az ügyet jól ismerő forrásaink szerint a csomag továbbra sem elégíti ki maradéktalanul az Európai Bizottság (EB) elvárásait.

Az EUrologus tudósítása szerint a Bocskor Andrea által szervezett eseményen Kasza Gyula, az állatorvostudományi egyetem kutatócsoport-vezetője arról beszélt, tulajdonképpen számkivetettek lettek, akikkel – bár tudományos eredményeiket elismerik és nem vitatják – nem szívesen működnek együtt az európai konzorciumokban. A partnerek ugyanis tartanak attól, hogy a magyar fél bevonása hátrányt, szerződésmódosítást vagy forrásvesztést jelent számukra. Közben pedig a verseny óriási, mert körülbelül minden tizedik pályázat nyer. Ezt figyelembe véve

az általa lefedett területeken már körülbelül 10-15 pályázatból esett ki a magyar kutatógárda.

– Soha nem tártak fel visszaéléseket az általam vezetett kutatási programokban, és soha nem kaptam felkérést, amely bármilyen visszaélésre adott volna lehetőséget – tette hozzá a kutató, jelezve, hogy ők csak áldozatai a történéseknek.

Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudomány Egyetem rektora azt mondta, hogy eddig 8 millió euró kárt szenvedtek egy olyan helyzetben, amelynek nem ők az okozói. Hozzátette, hogy ő is tárgyalt az Európai Bizottság illetékeseivel, ahol azonban

„nem mondták meg, hogyan sértettük meg a jogállamiság elveit, vagy mivel sértettük meg az EU pénzügyi érdekeit”.

A rektor védelmébe vette a modellváltást csakúgy, mint kollégája, Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, ahol már több mint 4 millió eurós veszteséggel kénytelenek számolni. Meg kell jegyezni, hogy ennek a magyar egyetemek uniós finanszírozását rendezni hivatott eljárásnak nem tárgya a modellváltás, a bírálatok a kuratóriumi összeférhetetlenséggel kapcsolatosak, mint ahogy a jogszabályi változtatásoknak is ezt kell célozniuk. A tanács kirekesztő határozata sérti az egyetem integritását, ezért az Európai Bírósághoz fordulunk – jelentette ki Merkely rektor.

Később kiderült, hogy más egyetemek is készülnek erre a lépésre. A rendezvényen egyébként az EUrologus szerint az egyetemi élet képviselői fideszes, illetve a Fidesszel szimpatizáló, három néppárti EP-képviselőnek mondták el álláspontjukat. A politikusok kivétel nélkül elítélték az EU eljárását, többen azt is megfogalmazták, hogy az EU lábon lövi magát ezzel, valamint kikezdi és tönkreteszi az EU alapjait.