Budapest;reklám;Garancsi István;ESMA;reklámbevétel;Tasnádi László;Baranyi Krisztina;lámpaoszlopok;

Diktálják a hirdetéseket: erővel betonozza be a kormány Garancsi Istvánt a fővárosi reklámbizniszbe

Alkotmánybírósághoz fordulna Ferencváros polgármestere a lámpaoszlop-reklámok ügyében. A kormány ugyanis a háborúra hivatkozva kényszerítené Budapestre a NER-reklámcégét.

– Tipikus NER-csapdát állított fel a Fidesz, majd amikor a fővárosnak mégis sikerült kihúznia belőle a lábát, fogta magát és erővel rácsapta – összegzi plasztikusan a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt reklám körüli felfordulást Baranyi Krisztina. A IX. kerületi polgármesternek hathatós szerepe volt abban, hogy a Fővárosi Közgyűlés májusi ülésén nem kapta meg a többség támogatását a városvezetés javaslata, amely 5+5 évre hasznosítási szerződést kötött volna a NER két oszlopos tagjának - Garancsi Istvánnak és Pintér Sándor volt államtitkárának - cégével.

Ahogy arról a Népszava elsőként írt: az idén lejárt a közvilágítási oszlopok hasznosítási szerződése, így a fővárosi önkormányzat tendert hirdetett a folytatásra. Mindjárt kettőt: az egyik a reklámcélú hasznosításra, a másik a „közlekedéssel összefüggő adatokat keletkeztető berendezések telepítésére” vonatkozott. Magyarul az oszlopokon fityegő elefántfülekre, illetve kamerák felszerelésére.

A tender eredményeként megkötendő szerződés alapkörben 5 évre szólt volna, de további 5 évre meghosszabbítható. A pályázat két szempontból is jelentős. Egyrészt a lámpaoszlopok hirdetései sok milliárdos hasznot hajtanak. A pályázati kiírásban napi nettó 381 forintos (áfával 476 forintos) minimális haszonbérleti díj szerepelt oszloponként, amivel fillérre megegyező ajánlatot adott be a szerződés korábbi birtokosa, az Orbán Viktor kormányfővővel közismerten jó viszonyt ápoló Garancsi István tulajdonában lévő ESMA. A cég eddig napi nettó 250 forintot adott oszloponként. Csakhogy a hirdetőktől már a 2019-es önkormányzati választás előtti kampányban 80 ezret kért ugyanezért a cég. A nyereség másik fele az önbevalláson alapuló fizetésből ered, lévén a főváros nem ellenőrzi, hogy mennyi lámpaoszlopot használ a meglévő több mint 44 ezerből hirdetőfelületként a cég, hanem elfogadja az ESMA által közölt adatot.

De még a pénznél is fontosabb a politikai haszon. A fővárosi közterületi reklámtortán ugyanis a lámpaoszlopokat felügyelő Garancsi István mellett a hirdetőoszlopokat birtokló céget a Fidesz korábbi pénztárnokától felvásárló Mészáros Lőrinc, valamint az Orbán-kormánnyal kellemesen együttműködő francia érdekeltségű JCDecaux Hungary Zrt. osztozik. Az új szerződésben ugyan külön passzus rendelkezett volna arról, hogy a lámpaoszlopokon nem lehet politikai, illetve társadalmi célú hirdetéseket elhelyezni, de a jövő évi önkormányzati, illetve uniós választásokig bőven lett volna idő módosítani a szerződést, vagy felülről rendeleti úton átírni a rendelkezést.

Ehhez a módszerhez folyamodott a kormány most is. Miután a Fővárosi Közgyűlésben Baranyi Krisztina és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazatainak hiányában nem lett meg a döntéshez szükséges többség – kissé meglepő módon még a fővárosi Fidesz-frakcióban is akadt három képviselő, aki nem támogatta Garancsi bebetonozását a fővárosi reklámbizniszbe – néhány napra rá megjelent egy közlekedési tárgyú kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kimondta, hogy az ESMA 2018-as szerződése a veszélyhelyzet végéig érvényben marad – szúrta ki a 444.

Csakhogy a Népszava információi szerint

az ESMA jobban szeretné az új szerződést. Ez ugyanis akár 10 évre NER-ketrecben tartaná az aranytojást tojó reklámtyúkot. 

Az út nyitva áll, hiszen a tendert Baranyi javaslata ellenére sem nyilvánították se eredménytelennek, se érvénytelennek. A ferencvárosi polgármester szerint nyílt titok, hogy azért érkezett egyetlen ajánlat a felhívásra, mert a többi érdekelt céget vagy megfélemlítették, vagy saját maga ismerte fel, hogy nem érdemes begyűjteni egy ilyen erős ellenséget. Az ellenzéki politikus úgy véli, hogy a szerződéskötésből származó bevétel – tekintettel a fővárosi önkormányzat kivérzett pénzügyi állapotára – ugyan nagyon fontos lenne, de valójában olyan mikrocsepp, amely a csőd elkerülésében nem igazán számottevő tényező. Éppen ezért továbbra is úgy tartja, hogy a szerződést nem szabad aláírni.

„Az ellenzéki városvezetés egyszerűen nem adhatja oda a főváros legértékesebb reklámfelületeit a NER-nek” 

– összegez a politikus, aki szerint ennél még az is jobb, ha a lámpaoszlopokat az önkormányzat marketing cége, a Budapest Brand használja fővárosi programok, események hirdetésére.

Hasonló állásponton van a DK is. A Népszava információi szerint már volt erről egyeztetés a városvezetéssel, de a párt abba se hajlandó belemenni, hogy újra közgyűlés elé vigyék az ügyet. Mint mondják: nem változott a véleményük: a főváros ne etesse a NER-t. Baranyi és a DK támogatása nélkül az ellenzéki városvezetésnek a Fidesszel kellene összefognia, hogy meglegyen a többség.

„A városvezetés a nagyobb bevétel reményében javasolta azt a közgyűlésnek, hogy fogadják el az egyedüliként érkezett ESMA ajánlatot. A szerződésbe belevettük volna a politikai és társadalmi célú szerződések tiltását is. Ha nem döntünk, akkor a kormányrendelet erejénél fogva a régi szerződés marad érvényben, úgy kevesebb lesz a bevétel és még ez a politikai előny is elvész”

– magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki egyelőre nem tudott arra a kérdésünkre válaszolni, hogy a következő, június végi közgyűlésen terítékre kerül-e újra a téma.

Baranyi Krisztina azonban tovább menne. „Azt fogom javasolni a városvezetésnek, hogy forduljunk az Alkotmánybírósághoz, lévén minden bizonnyal alaptörvény-ellenes, hogy a kormány a háborús veszélyre hivatkozva nyúljon bele egy tender elbírálásába, illetve tartson életben egy reklámszerződést”. A polgármester még nem egyeztetett a javaslatról a városvezetéssel és a pártokkal. 

Kérdések sora a kameráknál

A tender másik része, az adatgyűjtést lehetővé tévő berendezések és kamerák kihelyezésére vonatkozó szerződés Baranyinak és a DK-nak köszönhetően szintén elakadt a közgyűlésben, ám a kormány ebbe – egyelőre – nem avatkozott bele. Ahogy azt korábban a Népszava megírta: ezt az üzletet Pintér Sándor belügyminiszter volt államtitkára, Tasnádi László által birtokolt cég, az SYS IT Network Zrt. kapta volna meg. Konzorciumi tagként bevonták volna Tasnádi üzlettársának, Sipos Gyulának egyik érdekeltségét, a GVSX Kft-t is. Mindketten régi üzleti partnerei a BKV-nak.

Baranyi Krisztina azt sem egészen érti, mi célt szolgálnak ezek a kamerák, kinek és mire gyűjtik ezeket az adatokat? Ha nemzetbiztonsági okból, akkor erre a rendőrségi, önkormányzati térfigyelő, illetve a közlekedési cégek forgalomfigyelő kamerái is használhatóak lennének a törvény erejénél fogva. Miért kell erre magáncéget fogadni – tette fel a kérdést. A fővárosnak egyébként arról is csak önbevallásos adatai vannak, hogy hány ilyen „adatgyűjtő berendezés” működik a lámpaoszlopokon, arról pedig semmiféle információt nem kapnak, hogy pontosan mire is használják ezeket a felvételeket.