A litván fővárosban rendezik meg július 11–12-én az észak-atlanti szövetség következő, történelme egyik legfontosabbnak ígérkező csúcstalálkozóját. Ukrajna NATO-integrációjának a kérdése a háború kitörése óta a nemzetközi figyelem középpontjában áll, annak ellenére, hogy egyetértés uralkodik a katonai tömbön belül is arról: a háborúban álló ország nem lehet a NATO tagja a kollektív védelemről rendelkező 5. cikkely miatt. A fő kérdés most inkább az, hogy milyen biztonsági garanciákat nyújthat Ukrajnának a szövetség az Oroszországgal vívott háborút követően.
Jens Stoltenberg szeptemberben leköszönő főtitkár szerdán egy brüsszeli rendezvényen arról beszélt, hogy a vilniusi csúcson ezeket a lehetőségeket kell megvizsgálnia a NATO-nak. Hangsúlyozta: olyan intézkedésekre lesz szükség, amelyek biztosítják, hogy Oroszország ne legyen képes áthelyezni és újraszervezni erőit egy újabb támadáshoz. Stoltenberg ugyanakkor világossá tette, hogy a NATO – a washingtoni szerződés 5. cikke alapján – csak a szervezet tagjainak nyújt teljes körű biztonsági garanciákat. A Reuters ennek kapcsán felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban „nagyon világos üzenetet” kért a NATO vilniusi csúcstalálkozójától arra vonatkozóan, hogy Ukrajna „a háború után” csatlakozhat-e a szövetséghez, de Stoltenberg továbbra is „óvatosan nyilatkozott a belépés menetrendjéről”. A főtitkár megismételte korábbi álláspontját, miszerint most az a prioritás, hogy Ukrajna megnyerje az Oroszországgal vívott háborút, és ehhez a NATO maximális segítséget nyújt. A háború tavaly február 24-i kezdete óta Ukrajna több mint 150 milliárd dollárnyi támogatást kapott a nyugati államoktól, ebből 65 milliárd dollárt katonai segélyként – mondta a nyugati katonai szövetség első embere.
Mindez azonban nem csak Kijevnek kevés, egyes NATO-tagállamok is hajlandók lennének ennél tovább lépni, legalábbis Stoltenberg elődje, Fogh Rasmussen szerint. A volt NATO-főtitkár a The Guardian című brit lapnak adott szerdai interjújában azt mondta, a szövetség bizonyos tagországai „egyénileg intézkedhetnek”, ha Kijev nem kap valódi biztonsági garanciákat, ha a NATO nem tud egyértelmű lehetőségeket biztosítani Ukrajnának a csatlakozásra a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján.
Volodimir Zelenszkij kimondta, hogy Ukrajna egyelőre nem lehet tagja a NATO-nakA nyugati katonai tömb korábbi vezetője szerint a biztonsági garanciákat írásban, lehetőleg a csúcstalálkozó előtt kell megkapnia Ukrajnának.
„A biztonsági garanciáknak ki kell terjedniük a hírszerzési információk megosztására, a közös kiképzésre, a lőszergyártás növelésére, a NATO-val való kompatibilitásra, valamint Ukrajna elegendő fegyverrel való ellátására ahhoz, hogy Oroszországot elrettentse a további támadásoktól”
– szögezte le a dán diplomata.
Rasmussen, aki jelenleg Zelenszkij elnök hivatalos tanácsadója, ezekben a napokban munkalátogatáson van Európában és az Egyesült Államokban, hogy felmérje a szövetségesek álláspontjait és hangulatát a sorsdöntő júliusi csúcs előtt – írta a brit lap. Az interjú elsősorban azért került a nemzetközi figyelem középpontjába, mert a mindig óvatosan nyilatkozó Stoltenberggel ellentétben a hangulatfelmérő körúton járó Rasmussen azt mondta, úgy gondolja, „a lengyelek komolyan megfontolják, hogy a saját kezükbe veszik a kezdeményezést és megalakítják a »készek koalícióját«, ha Ukrajna nem ér el semmit a vilniusi csúcstalálkozón”. A volt főtitkár állította: fennáll annak a lehetősége, hogy „eseti alapon” cselekednek egyes országok.
„Nem zárhatom ki annak a lehetőségét, hogy Lengyelország nemzeti szinten még erőteljesebben lép majd fel, és a balti országok követni fogják, esetleg csapatok harctérre küldésének a lehetőségével is. (…) Nem szabad alábecsülnünk a lengyel érzelmeket: úgy érzik, hogy Nyugat-Európa túl sokáig nem volt hajlandó meghallani az orosz mentalitással kapcsolatos figyelmeztetéseiket”
– mondta Rasmussen. Hozzátette: Ukrajna katonai segélykérő felhívása teljesen törvényes lenne.
Néhány napja Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy abban az esetben fogadja el a vilniusi csúcstalálkozóra szóló meghívást, ha ott alá is írják az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról szóló dokumentumokat. Ellenkező esetben – közölte határozottan az ukrán elnök – nem látja értelmét az ilyen találkozóknak.
Minden bizonnyal a vilniusi csúcstalálkozó sem fogja átírni a NATO belső szabályait és alaptörvényét. A volt főtitkár és az ukrán elnök kijelentései inkább a szövetség vezetését és az Egyesült Államokat célzó politikai nyomásgyakorlás részeként értelmezhetők.
A cseh vezérkari főnök szerint nem lehet kizárni a NATO-orosz háborút, Csehország az első pillanatban beszállna a harcokbaDiplomaták után újra a katonáké a főszerep, Ukrajna a háború után a NATO egyik vezető ereje lehet