Szerepel a svéd NATO-csatlakozás a parlament júniusi-júliusi üléstervében – vette észre az atv.hu. A javaslat már csak a zárószavazásra vár, az általános és a részletes vitája lezárult tavasszal, de akkor csak a finn NATO-csatlakozást szavazta meg a parlament, a svéd csatlakozásról elhalasztották a voksolást.
A parlament honlapján „Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt – amit a Törvényhozási Igazgatóság tett közzé – a második rubrikában található „A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”.
Mivel a parlament június 16-án megkezdi a rendkívüli ülésszakot, utána pedig két hétig a hírek szerint nem ülésezik, júliusban lehetséges a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja.
A portál felidézi, hogy mindezt diplomáciai források alapján már megszellőztette a Szabad Európa. Azt írták, kormányzati forrásaik biztosra veszik, hogy a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt a magyar és a török parlament is ratifikálni fogja a svéd NATO-csatlakozást. Ennek azonban részben ellent mond, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette: Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.
Egyre nagyobb a nyomás a magyar kormányon
Szerdán a Washington Post cikke alapján lapunk is beszámolt arról, hogy James E. Risch szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának egyik vezető, republikánus tagja leállította az Egyesült Államok 735 millió dolláros fegyvereladását Magyarországnak amiatt, mert az Orbán-kormány továbbra sem ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Ezzel a lépéssel a politikus nyomást próbál gyakorolni a magyar kabinetre a jövő hónapban esedékes vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt annak érdekében, hogy nagy-nehezen zöld utat adjanak a csatlakozásnak.
A Honvédelmi Minisztérium közleményben reagált a bejelentésre, és ez alapján úgy tűnik, inkább lemondanak a fegyverarzenálról. Mint közölték, a tárcának nem áll szándékában Himars rakétarendszert vásárolni.
„Az előző kormányzati ciklusban a beszerzésekért felelős kormánybiztos levélben kért információt a HIMARS rakétarendszerekre vonatkozóan, 2022. márciusi határidővel. Erre válasz az amerikai féltől nem érkezett, a tárca az ügyet ezzel lezártnak tekintette” – írták.
Blokkolta Magyarország rakétabeszerzését egy amerikai szenátor, amiért az Orbán-kormány gátolja, hogy Svédország a NATO tagja legyenAz Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára pedig még május végén kijelentette, nagyon várják, hogy mind Törökország, mind Magyarország hamarosan ratifikálja Svédország csatlakozását a vilniusi csúcstalálkozó előtt. Dereck Hogan hangsúlyozta, hogy széles körű egyeztetéseket folytatnak erről a török kormánnyal, s most már meggyőződésük, hogy Svédország készen áll a NATO-tagságra.
Az Orbán-kormány megüzente, hogy nem is kell neki az amerikai rakétarendszerOrbán Viktor szerint javulnia kell a két ország viszonyának
A Fidesz frakcióvezetője március végén jelezte, semmiféle nyomásgyakorlást nem fogadnak sem külföldről, „sem a külföldi megrendelésre dolgozó magyar baloldali politikusoktól, sem NGO-któl, sem a médiától arra vonatkozóan, hogy a parlament mikor, milyen ütemben, milyen ügyeket tárgyaljon, azokról mely napokon szavazzon”. Kocsis Máté hangsúlyozta, minél nagyobb nyomást gyakorolnak egy döntés gyors meghozatalára, az minden esetben annál alaposabb megfontolást igényel.
Pár nappal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, nem az Orbán-kormány akaratán, hanem a Fidesz-frakció múlik a svéd NATO-csatlakozás. Orbán Viktor pedig Katarban közölte, hogy javulnia kell a két ország viszonyának, mivel nem akarnak konfliktusokat importálni a NATO-ba.
Jens Stoltenberg szerint lehetséges, hogy Svédország a vilniusi csúcs előtt zöld utat kapjon a NATO-tagságraKövér László szerint tucatjával kaptak e-maileket Finnországból és Svédországból, hogy ne fogadják el NATO-csatlakozási kérelmüket