Sorozatunk első részében arról írtunk, hogy a külügyminiszter által felkeresett országokban a magyar gazdaság számára fontos exportnál eddig jobban bővült az import, vagyis a fogadó államok jártak jobban.
Az intenzív magyar diplomáciai jelenlét ellenére is csökkent eddig a vizsgált 44 ország részesedése a teljese magyar külkereskedelmi tortából. Vagyis EU-központú maradt az export, a keleti és déli nyitás továbbra sem működik.
Volt, ahol a külügy lobbi negatív „eredményt” ért el: Türkmenisztánban például 15,7 millióról 6,1 millió euróra esett vissza a magyar cégek számára fontos kivitel.
„Magyarország eddigi legnagyobb, 5,1 milliárd forint értékű külföldi fejlesztési programját valósítja meg Ugandában, közösen a kelet-afrikai ország vezetésével annak érdekében, hogy az itt élő és az ide menekült emberek helyben megtalálják a megélhetést, ne kelljen Európába vándorolniuk” – jelentette be 2019 márciusában Kampalában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a magyar külügyérek közül elsőként látogatott el hivatalosan Ugandába. Szerződést írt alá, hogy Magyarország egy víztisztító rendszert szállít a legnagyobb ugandai menekülttáborba, amelynek segítségével 200 ezer ember napi ivóvízellátása válik lehetővé, majd közölte azt is: „Telepítünk egy biometrikus személyazonosító rendszert, amelyben nyilván tudják tartani az ide érkező menekülteket”. Emellett, ígérte, egy halászati fejlesztést is beindítanak magyar szakemberek, mellyel csökkenthetőek lesznek az élelmezési problémák. A gazdasági folyamatok egyszerűsítése érdekében Magyarország konzuli irodát is nyitott az ugandai fővárosban, 20 egyetemistának ösztöndíjat is ajánlott, a Szent István Egyetem közreműködésével felsőoktatási intézmények közötti, élelmiszeripari együttműködésről is megállapodás született, valamint egy német-magyar közös vízgazdálkodási fejlesztési programról is döntöttek, melyhez Magyarország 300 millió forinttal – akkori áron körülbelül egymillió euróval – járul hozzá.
Látványdiplomácia a föld körül: Szijjártó Péter öt év alatt rengeteget utazott, de szinte semmit nem ért elTöbb, mint négy esztendő elteltével kijelenthető: az ugandai projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium talán legsikeresebb vállalása volt. Nem véletlen, hogy a tárca közérdekű adatigénylésünkre erről adta a legrészletesebb választ. Ebből kiderült, a fejlesztések nagy része befejeződött, magyar részről a Carinex Kft., az Innosystem Kft., az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt., a Semmelweis Egyetem, a Continest Zrt. és a Senso Media Zrt. vettek benne részt. A cégek egy része a NER gazdasági holdudvarához tartozik, az Innosystem korábban több milliárdos projektet elnyert, annak idején még a Simicska-féle Közgéppel volt egy konzorciumban, de a kiskörei kajak-szlalompályát is részben ők építhették, az Oktatási Hivatallal is 600 milliós projektet bonyolítottak le, tavaly pedig a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-vel közösen nyerték el a nettó 2,4 milliárdos öntözésfejlesztéshez kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokat. A Carinex a rendőrségnél és a NAV-nál nyert kisebb, tízmilliós pályázatokon, a Senso Média a sokszorosan túlárazott vizes vb, valamint a Puskás Akadémia és a Videoton focicsapatainak appfejlesztőjeként ismert. Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. pedig annak az Erdős Ákosnak az érdekeltsége, aki korábban Gyurcsány Ferenc közeli üzletfelének számított, ám 2010 után ő is kormányt váltott, s így az ANY gyárthatta többek között a koronavírus-járvány idején a védettségi kártyákat tízmilliárd forintért.
Uganda mellett 2018. január 1. és 2022. április 30 között Szijjártó Péter még 11 másik afrikai országba látogatott el összesen 19 alkalommal. A legtöbbször, négyszer Egyiptomba utazott, az első alkalommal – 2020-ban – írta alá az 1350 vasúti kocsi gyártásáról szóló, cirka 1 milliárd eurós megállapodást, mely annak a Dunakeszi Járműjavító Kft.-nek jelentett óriási megrendelést, ami többek között az azóta honvédelmi miniszterré előlépett Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségébe tartozott. Két évvel későbbi vizitjekor kevésbé konkrét megállapodásokról számolt be Szijjártó Péter: stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a nukleáris ipar, a felsőoktatás, a gazdaság és az energiaellátás területén. Erről közérdekű adatigénylésünkre a minisztérium annyit árult el, hogy az Innovációs és Kulturális Minisztérium az idén indított 2026-ig tartó felsőoktatási és tudományos együttműködési programot egyiptomi társszervével, s ugyanekkor írtak alá egy nukleáris együttműködési szándéknyilatkozatot is. A miniszter tavaly megállapodott a szuezi különleges gazdasági övezet közös hasznosításáról, amelynek nyomán magyar vállalatok kedvezményes körülmények mellett indíthatnak ott beruházásokat: a külügy szerint több magyar cég is előrehaladott tárgylásokat folytat az ügyben, de konkrétumot nem árult el.
A minisztérium szerint a Szijjártó Péter 2018-as angolai útja során megkötött mezőgazdasági megállapodás eredményeként 2023 áprilisában egy magyar naposcsibe-tenyésztő cég szerződött az ország egyik legnagyobb agrárvállalatával, s projekt révén Afrika legnagyobb tojástermelő létesítménye jön létre. Ruandában pedig, ahol 2021-ben kétszer is járt egy 52 millió dolláros vízberuházási programról írt alá szerződést a miniszter: a projektről kormányrendelet született 2021 decemberében, mely szerint a programban minimum 50 százalékban Magyarországról kell vásárolni az anyagokat. Kigali látogatására 300 ezer ajándék vakcinával érkezett meg Szijjártó Péter, aki ugyanekkor vakcinák közös gyártásáról is egyezményt írt alá. A külügy lapunknak állította, nem írtak alá ilyesmit, ugyanakkor a 2021. november 10-i MTI-hírében az állt: „A nap folyamán együttműködési megállapodást írnak alá a vakcinagyártási kapacitások létrehozása terén”.
Mindezek alapján úgy tűnhet, a keleti nyitás mintájára 2015-ben meghirdetett déli nyitás sikertörténet, ám sokatmondó, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. égisze alatt megnyitott afrikai kereskedőházakat azóta már be is zárták. Ami az afrikai országokkal kapcsolatos külkereskedelmi adatok alapján egyáltalán nem meglepő fordulat. A magyar külügyminiszter által felkeresett 12 országba irányuló export 2017-ben 480 millió eurót jelentett, ami 2022-re mindössze 13,4 százalékkal emelkedett. Ennél sokkal magasabb az import változása, hiszen 65 százalékkal nőtt a tucatnyi országból hazánkba érkező áruk értéke, más kérdés, hogy még így sem érte el a 300 millió eurót. Persze a miniszter nem feltétlenül a gazdaságilag számottevő országokba utazott: Etiópia, Mauritius, Ruanda, a Zöld-foki- vagy a Seychelles-szigetek vagy éppen Sierra Leone Afrikán belül is perifériának számít, így kérdés, mit remélt-remélhet a magyar külgazdaság ezekben az országokban. A hat említett államba a magyar export 2017-ben cirka 15,5 millió eurót jelentett, míg 2022-ben nem érte el a 13 millió eurót, ami minden, csak nem sikertörténet. Ennek megfelelően persze a legtöbb országban nem is születtek érdemi megállapodások: Algériában, Etiópiában, Marokkóban magyarországi egyetemi ösztöndíjakat jelentett be Szijjártó Péter, illetve a szokásos, eximbankos gazdasági hitelkeretet a gazdasági kapcsolatok élénkítésére, ám utóbbiról közérdekű adatigénylésünkre sem árulta el a minisztérium, mekkora összeget használtak fel belőle az egyes országokban. Uganda mellett Mauritiuson, Ruandában, a Seychelles-szigeteken és Sierra Leonéban is első magyar külügyérként utazott el, ezen az úttörő pillanaton kívül azonban nehéz valós indokot adni látogatásaira, hiszen a magyar export egyedül Mauritiuson haladta meg 2022-ben az egymillió eurót. Igaz, a Zöld-foki-szigeteken kétszer is járt, s 2019-es útja óta a magyar export tízszeresére nőtt, ami akár komoly eredmény is lehetne, ha nem 90 ezer euróról emelkedett volna 900 ezerig.
Cikksorozatunk harmadik részében a latin-amerikai üzleteket vesszük górcső alá: Mexikóval érdemi gazdasági kapcsolat fejlődik, ám másutt csak olyan diplomáciai „sikerekre” futotta, mint például az „emberi kapcsolatokat elmélyítő” szerződések kötése, egyetemi ösztöndíj-felajánlások vagy épp a teqball népszerűsítése.
