Új választásokat kell tartani abban a négy észak-koszovói önkormányzatban, amelyekben a legutóbbi, áprilisi voksoláson alacsony volt a részvétel - hangsúlyozta Albin Kurti koszovói miniszterelnök abban a szerdai videoüzenetben, amelyben szerb nyelven szólt a Koszovó területén élő szerbekhez.
A kormányfő sajnálatát fejezte ki, hogy alacsony, alig 3,5 százalékos volt a részvételi arány áprilisban. Emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben azért halasztották el a választásokat, hogy a Szerb Lista képviselői meggondolják magukat, és ne bojkottálják a voksolást. Mint mondta, a nemzetközi közösség ígéretet tett arra, hogy amennyiben a koszovói fél elfogadja az úgynevezett ohridi megállapodást - amely uniós közvetítéssel jött létre Belgrád és Pristina között -, biztosítják a Szerb Lista részvételét. „Nekem nem áll hatalmamban, és szándékom sincs arra, hogy rákényszerítsem őket a választásokon való részvételre” - húzta alá Albin Kurti.
A mostani helyzet megoldására a koszovói miniszterelnök új választások kiírását javasolta, amelyeket véleménye szerint nyílt és szabad választási kampánynak kell megelőznie. „Tisztességes és demokratikus kampány nélkül nincs tisztességes és demokratikus választás” - szögezte le. Hozzátette, ehhez elsősorban jogállamiságra van szükség, és ha a jogállamiság elveit mindenki betartja, fokozatosan csökkenteni tudjuk a rendőri jelenlétet az önkormányzati épületekben. Albin Kurti szerint mindezek mellett találkozókra van szükség Brüsszelben, hogy minél hamarabb teljes mértékben megvalósuljanak a tíz évvel ezelőtt aláírt brüsszeli megállapodásban foglaltak.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek - akik közé több jel szerint Szerbiából érkezett rendőrök is vegyültek - koszovói rendőrökre, és a NATO főparancsnoksága alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztattak, a legutóbbi letartóztatásra szerdán került sor.
Ezzel párhuzamosan a múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, és gyakorlatilag elrabolták őket. A kialakult feszültségek miatt Josep Borrell Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucic szerb elnököt és Albin Kurtit. A szerb elnök azonban kedden azt mondta, mindaddig nem megy Brüsszelbe, amíg a koszovóiak nem engedik szabadon az elfogott szerbeket.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd uniós közvetítéssel, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
Orbán Viktorral tárgyalt a szerb elnök, majd bejelentette, nem megy el Brüsszelbe tárgyalni a koszovói miniszterelnökkelMár Albin Kurti a rosszfiúNovák Katalin Albániában is elítélte a magyar békefenntartók elleni hétfői támadást, csak az őket megsebesítő koszovói szerbeket nem sikerültA koszovói zavargás résztvevőinek egy része Szerbiából érkezhetett balhézniGiorgia Meloni elítélte, hogy szerb tüntetők vertek össze olasz és magyar békefenntartókat, Orbán Viktor és Szijjártó Péter bőszen lapít