- Látványdiplomácia a föld körül 3.: 160 millió dollárba került, de négy éve titkolják, mit ért el Szijjártó Péter Panamában

• Sorozatunk korábbi részeiben arról írtunk: a külügyminiszter által felkeresett országokban a magyar gazdaság számára fontos exportnál eddig jobban bővült az import, vagyis a fogadó államok jártak jobban.

• Az intenzív magyar diplomáciai jelenlét ellenére is csökkent eddig a vizsgált 44 ország részesedése a teljes magyar külkereskedelmi tortából. Vagyis maradt EU-központú az export, a keleti és déli nyitás továbbra sem működik.

• Volt, ahol a külügyi lobbi negatív „eredményt” ért el: Türkmenisztánban 15,7 millióról 6,1 millió euróra esett a magyar cégek kivitele.

• Afrikában voltak érdemi külgazdasági sikerei a magyar diplomáciának, amelyekből NER-cégek is hasznot húzhattak, de fordulatot ezek sem hoztak, a kudarcokat nem ellensúlyozták. A nagy ruandai vakcinaüzletet ígéretét például ma már tagadni próbálják. Az érintett afrikai országok esetében a magyar exportnál ötször nagyobb mértékben nőtt az onnan behozott áruk értéke.

– Az ország a Panama-csatorna révén közlekedési, kereskedelmi, biztonsági és stratégiai szempontból egyaránt megkerülhetetlen. Éppen ezért fontos, hogy Magyarország, a déli nyitás stratégiája keretében, kiépítse megfelelő pozícióit – indokolta Panamában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2019. április 10-én, miért is nyitott konzuli képviseletet Magyarország a közép-amerikai országban. A tárcavezető emellett öt egyetemi ösztöndíjat ajánlott fel helyi diákoknak, valamint bejelentette, az Eximbanknál 160 millió dolláros hitelkeret nyílik a gazdasági kapcsolatok élénkítésére. Utóbbi felhasználásáról négy év elteltével semmit sem lehet tudni, a minisztérium ugyanis nem válaszolt ezirányú közérdekű adatigénylésünkre, a konzulátus megnyitásának viszont az a 11 magyar bizonyára örült, akik egy esztendővel később egy katonák által a koronavírus miatt lezárt fesztiválon ragadtak, ám a konzulátus munkatársai kimenekítették őket, s így hazautazhattak. A remélt gazdasági fellendülés azonban elmaradt: a 2017-es, 16,4 millió eurós magyar export öt év alatt csak 800 ezerrel nőtt.

A Latin-Amerikában Szijjártó Péter által 2018. január 1. és 2023. április 30. között nyolc alkalommal felkeresett hat ország közül hazánk egyedül Mexikóval alakított ki érdeminek mondható gazdasági kapcsolatokat.

Utóbbi nem is hangzana rosszul, ám Mexikó nélkül a maradék öt országba 2022-ben csak 246 millió eurónyi kivitel jutott, az import pedig alig 23 milliót jelentett, előbbi a teljes magyar export 0,17 százaléka, a behozatal pedig még elenyészőbb, mindössze 0,15 ezreléke. Nem véletlen, hogy Mexikót, mely 24. a magyar exportrangsorban igencsak megbecsüli a magyar kormány a térségben. A külügyminiszter 2019-ben nemcsak a szokásos, gazdaságélénkítő Eximbank-hitelkerettel érkezett tárgyalásaira – ennek felhasználásáról közérdekű adatigénylésünk ellenére sem árult el semmit a külügy –, hanem 2 milliárd forintot adott két helyi templom felújítására. Második mexikói útját éppen ezért a renovált épületek átadására időzítette, más kérdés, hogy az ekkor lezajlott gazdasági tárgyalások érdemi eredmény nélkül zárultak.

Közép-Amerika legnagyobb országához hasonlóan Argentínában is kétszer járt az elmúlt bő öt évben a magyar külügyér, s mindkétszer tavaly. Utóbb az EU és Latin-Amerika külügyminisztereinek értekezletén vett részt, egy napra megszakítva washingtoni és New York-i tárgyalásait Buenos Airesbe repülve, előtte pedig szeptember elején járt az argentin fővárosban, ahol ugyan kijelentette, „komoly gazdasági együttműködési lehetőségek előtt állunk”, ám 25 argentin diáknak nyújtott magyarországi egyetemi ösztöndíjon kívül semmilyen konkrét megállapodást nem kötött.

– Megvan az alap a Magyarország és Peru közötti együttműködés fejlesztéséhez, ami a mostani válságos időszakban segíthet a magyar gazdaság növekedésének fenntartásában – jelentette ki másnap, már Limában, hozzátéve: „a magyar-perui együttműködés szorosabbra fűzése is segít abban, hogy az elkövetkezendő nehéz világgazdasági időszakban is növekedő pályán tudjuk tartani a magyar gazdaságot”. Gazdasági jellegű megállapodást akkor sem kötött, helyette az „emberi kapcsolatokat elmélyítő” szerződéseket írt alá: természetesen nem maradhatott el a szokásos egyetemi ösztöndíj-felajánlás, emellett a diplomáciai akadémiák, valamint az utánpótlásképzés és a teqball népszerűsítése kapcsán születtek szerződések. Hasonlóképpen konkrét gazdasági megállapodások nélkül zajlottak kubai és ecuadori tárgyalásai az idén januárban, Havannában a blokádok káros szerepéről beszélt, Quitóban pedig szénhidrogénipari együttműködést írt alá, kijelentve: az egész világ energiaellátási problémákkal szembesül, így forráshiánnyal, a tranzitútvonalak korlátozott kapacitásával és a magas árakkal. Mivel ez egy globális probléma, a földrajzi távolságnak a jelentősége csökken, mert most már a világon mindenütt jelen lévő energiaforrásokat figyelembe kell venni, utalva a napi 140 ezer hordós ecuadori olajkitermelésre, amelyet, „ha adott esetben az ukrajnai kőolajtranzit ellehetetlenül, akkor csakis a tengeri szállítás marad, és ez esetben az egyik legnagyobb latin-amerikai kőolajforrást is számításba kell venni”.

Cikksorozatunk negyedik, befejező részében az ázsiai üzleteket vesszük górcső alá: volt, ahol Szijjártó Péter annak a kormányzati stratégiai partnernek a gyárépítését jelentette be, amely nemhogy külföldi üzemet nem épített, hamarosan itthon is csődbe ment.