Sorra jelenti be az Orbán-kormány az újabb és újabb akkugyárak építését, de a munkaerőpiaci előnyöket is sokan vitatják

„A magyar embereket akkumulátorgyárak segédmunkásává akarják tenni!”; „Mikor kötik az akkumulátorgyárak létesítését helyi népszavazás kiírásához? Most konzultáljon a Fidesz, most van miről!”; "Akkumulátorgyarmattá akarják tenni Magyarországot! Szijjártó Péter külügyminiszter fordított konkvisztádorként, saját hazáját gyarmatosítja.”; „A kormány nekiáll telezsúfolni az országot mérgező, vízpazarló és hatalmas áramfogyasztó akkumulátorgyárakkal és selejtes akkumulátorokat feldolgozó üzemekkel.” – így bírálták ellenzéki politikusok a kormányzat akkugyári politikáját a parlamentben az elmúlt napokban. A politikai adok-kapok-ban maga a kormányfő, Orbán Viktor is megszólalt, aki szerint minden ipartelepítés – legyen szó vegyi iparról vagy akkumulátorgyárról – a legszigorúbb környezetvédelmi előírás alá esik. Arra azonban már nem tért ki a kormányfő, hogy sokan épp emiatt aggódnak igazán: a környezetvédelmi hatóságokat leépítették, és kétséges, tudnak-e, akarnak-e minden esetben érvényt szerezni az előírásoknak.

Az akkugyárak miatti viták nem csak a parlamenti üléstermet, hanem települések sorát is csatatérré teszik. Ahogy sorra jelenti be az Szijjártó Péter külügyminiszter az újabb és újabb üzemeket, úgy születnek újabb és újabb frontok: civilek, ellenzéki pártok, környezetvédők, országgyűlési és önkormányzati képviselők, gyerekeiket féltő családanyákból szerveződött helyi egyesületek demonstrációkkal, országos és helyi népszavazási kezdeményezésekkel, petíciókkal, útlezárásokkal, és egyéb tiltakozó megnyilvánulásokkal próbálják megakadályozni ezeknek az üzemeknek a felépülését.

A legutóbb bejelentett fóti üzem ellen is a kezdetektől tiltakoznak, petíciót indítottak a gyár felépítés ellen. Bátonyterenyén június utolsó napján demonstrációt szerveztek a már meglévő akkumulátor-újrahasznosító üzemnél. Ácson, ahol a külügyminiszter minapi bejelentése szerint katódgyár épül, tiltakozásul öt önkormányzati képviselő lemondott. Erre a fideszes polgármester, Szentirmai István nyílt levelében azt írta: az üzem nem veszélyesebb, mint egy gyógyszergyár, a képviselők döntése mögött pedig szerinte az áll, hogy „ csoportos félrevonulással demonstrálják, nem lehet bízni a várost vezető polgármesterben, és ez a közelgő választáson a saját malmukra hajthatja a vizet…”

Nemrég kiderült: Európa egyik legnagyobb leendő akkumulátorgyára, a Debrecenbe tervezett kínai CATL a biztonságra vonatkozó és a környezetvédelmi után gond nélkül megkapta az építési engedélyt is, s az elmúlt hónapokban elvégzett tereprendezés után nekiláthat az épületek felhúzásának is. S hiába okoznak egyre több gondot, félelmet, bosszúságot a már működő üzemek – Bátonyterenyén robbanás, tűz, rosszullétet okozó vegyi anyag, Gödön a talajba beszivárgó oldószer, a méréseket lehetővé tévő mintavételi kutak betemetése, Iváncsán tömeges rosszullétek a belélegzett szennyezett levegő miatt –, a jobboldali kormány mindezt figyelmen kívül hagyva menetel afelé, hogy a „Vas és acél országa” helyett immár az akkumulátorgyárak és akkumulátor-hulladék feldolgozók országa legyünk.

Lassan megszámolni sem lehet, hány népszavazási kezdeményezés indult el az utóbbi fél évben az akkumulátorgyárak ellen. Legutóbb – június 27-én – két magánszemély adott be ilyen irányú kérdést a Nemzeti Választási Irodához azért, hogy törvény tiltsa meg a hektáronkénti 25 aranykorona feletti földek kisajátítását akkumulátorgyárak létesítése céljából. Az LMP június 26-án „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvényt?” címmel nyújtotta be kérdését, jelenleg ugyanis a kormány azért tudja „átverni” a beruházásokat akár a helyi képviselő-testület vagy közösség akarata ellenére, mert kiemelt jelentőségűvé nyilvánítja ezeket a beruházásokat, meggyorsítja és állami szervek döntési jogkörébe adja át az ügyintézést.

Az LMP egyébként áprilisban is benyújtott egy népszavazási kezdeményezést, akkor azzal: Magyarországon ne lehessen olyan újabb, akkumulátorok gyártására szolgáló ipari létesítményeket engedélyezni, amelyek üzembe-helyezésével az ország területén az éves összesített gyártási kapacitás meghaladja, a 2023. december 31-én működő létesítmények összteljesítményét?. Ezt a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesítette, jelenleg Kúria előtt van az ügy, de elbukott számos helyi népszavazási kezdeményezés is.

Munkahelyteremtés vendégmunkásoknak

A kormány szereti hangsúlyozni, hogy elsődlegesen a munkahelyteremtés a célja e beruházásokkal. Csakhogy az akkumulátorgyárak vagy összeszerelő üzemek zöme jellemzően olyan nagyobb városok, ipari övezetek közelébe települ, ahol már most sem áll rendelkezésre elegendő hazai munkaerő, hiány van jól képzett szakemberekből. Így legfeljebb egymás elől szipkázzák el a szakmunkásokat, középvezetőket, mérnököket, de Debrecenben a BMW gyár már az állami tűzoltókat is.

Győrffy Dóra, a lapunknak korábban akkumulátor-ügyben nyilatkozó közgazdász nemrég a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában kifejtette: 2021-re Kína és az Egyesült Államok után már Magyarország rendelkezett a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásával (28 gigawattóra) a dél-koreai Samsung gödi és az SK komáromi és iváncsai gyára révén. Ehhez adódik hozzá a tavaly bejelentett kínai CATL 100 gigawattóra kapacitása, plusz az azóta napvilágot látott újabb beruházások további teljesítménye. „Az elmúlt években az akkumulátorgyártás a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált, ahova a legtöbb külföldi tőke érkezik: 2021-ben az 5,9 milliárd eurós beruházás 60 százaléka Ázsiából érkezett, 51,9 százaléka kötődött az akkumulátorgyártáshoz és 12,5 százaléka a járműgyártáshoz, míg 2022-ben a 6,5 milliárd euró 48 százaléka érkezett Keletről, 43 százaléka az akkumulátorgyártáshoz és 30 százaléka autóipari beruházáshoz kapcsolódott” – taglalta.

Tíz vizsgált szempont alapján Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, az olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak, de nem lehet elfeledkezni az állami támogatások mértékéről sem: 2021-ig 2800 milliárd forintnyi akkumulátorberuházás 308 milliárd forint állami támogatást élvezett, ami 11 százalékos arány. Ráadásul a több, mint 100 milliárd eurós állami támogatást kapott, az iváncsai és a komáromi gyárat működtető SK On Hungarynak és a gödi üzeméhez 33,68 milliárdos közpénzhez jutó Samsung SDI-nek ehhez nem kellett még munkahelyteremtést sem igazolnia, ami máskülönben elvárás szokott lenni a kormány részéről – emeli ki a tanulmány. Kiderült az is: 2020-ban a gödi Samsung SDI gyárban dolgozó 3594 ember közül 1859 volt magyar, s ebből alig száz a helyi, azaz gödi lakos, miközben 1566 ukrán és 115 koreai dolgozott itt. A kormány eközben egyre lazítja a jogszabályokat a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának könnyítése érdekében. Évről-évre egyre több vendégmunkás érkezik zömmel Vietnámból, Dél-Koreából, Kínából és Törökországból, közülük minden második munkavállalónak általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettsége van. Mindez azt jelenti – summázta Győrffy Dóra –, hogy Magyarországon már nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű munkaerő, az új beruházások vagy más cégektől vonnak el munkaerőt, vagy munkaerőt kell importálniuk.