oktatás;iskolák;nyári szünet;Klebelsberg Központ;tankerületek;állami fenntartás;tatarozás;

Ingyenes magyar közoktatás csak papíron létezik, az iskolák már alapítványokat hoznak létre, hogy segítséget kapjanak a karbantartáshoz is

Az oktatási intézményekben a nyár a felújítások időszaka, sok helyen azonban a tanároknak, diákoknak és családtagjaiknak kell csiszolót és ecsetet ragadniuk, mert a fenntartóra hiába várnának. A fenntartók ki is használják , hogy a szülők milyen sokra hajlandóak a gyerekeikért.

Júliusban újítják fel a dorogi Eötvös József Általános Iskola szétrozsdásodott kerítését, az intézmény diákjainak szüleit pedig már tanévzárás előtt értesítették, hogy szükség lesz a segítségükre. Bár a karbantartás, felújítás elsősorban a fenntartó – jelen esetben az Esztergomi Tankerületi Központ – feladata lenne, az intézményvezető felhívásából, amit az iskola közösségi oldalán tett közzé, az derült ki, hogy a tankerületre legfeljebb a kerítés lábazatának kijavításában számítanak. A csiszolás, rozsdamentesítés, festés a diákokra és szüleikre hárul. – Eszközökre is nagy szükség lenne, például flexre, csiszolókra, ecsetekre – írta az igazgató. Festéket egy esztergomi cég felajánlásával kaptak, ingyen.

„Közösségi kivitelezéssel”, szülők, diákok, tanárok bevonásával készül belső falfestésre, dekorálásra a Dunaújvárosi Tankerületi Központhoz tartozó martonvásári Beethoven Általános Iskola is, ennek megvalósítására nem a tankerülethez, hanem az egyik nagyobb áruházlánc közösségi programjához nyújtottak be támogatási kérelmet. Az iskola közösségi oldalán található intézményvezetői tájékoztatás szerint pályázatukat pozitívan bírálták el, de még szavazatgyűjtésre van szükség. – A szavazatgyűjtési időszakban vásárlásaik után 1 zsetont kapnak, amit az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtő pontokon dobhatnak be iskolánk pályázati programjához – olvasható a bejegyzésben.

Egy budapesti édesanya lapunknak azt mondta,

abban a gimnáziumban, ahova a gyermeke jár, a szülők festenek ki, a tankerület pedig „olyan kedves”, hogy kifizeti az anyagköltséget. 

Van, ahol ez épp fordítva történik: egy vas megyei általános iskola pedagógusa arról írt, náluk a karbantartó fest, de a szülők vásárolják meg a festéket. Egy Hajdú-Bihar megyei középiskolában pedig az a gyakorlat, hogy a hivatásos festőként dolgozó apa intézi a festést azzal a festékkel, amit az építési vállalkozóként dolgozó apa szerzett be.

– Ezek az esetek nem egyediek, sok ilyen van. Egyre több iskola hoz létre alapítványt is, amin keresztül szülői hozzájárulást kérhetnek fejlesztésekre, karbantartásra, eszközök beszerzésére. Az ingyenes közoktatás már jó ideje csak papíron létezik – nyilatkozta a Népszavának a Szülői Hang Közösség egyik képviselője. Miklós György rámutatott,

bár az anyagi és fizikai segítségnyújtás is önkéntes, a szülők – gyermekik érdekében – sokszor mégis rá vannak kényszerülve, a fenntartók pedig ki is használják ezt. 

Hozzátette ugyanakkor, hogy a tankerületi központok a gyakorlatban „megszorítási központokként” működnek, olyan alacsony keretből gazdálkodnak, hogy ott spórolnak, ahol tudnak. Szerinte ez az állam felelőssége is,

és ilyenkor derül ki, hogy az, miszerint az Orbán-kormány számára „mindig a gyerek az első”, nem több puszta politikai szlogennél.

Vannak olyan helyzetek, amikor már a szülők sem tudnak segíteni. Az életveszélyessé vált gyömrői Fekete István Általános Iskola ügyében egymásra mutogat a kormányzat és az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ, a diákok konténer-osztálytermekben tanulhatnak egy új iskolaépület építéséig. A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanulói 2019-től használnak konténerekben kialakított tantermeket, a nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola – miután az egyik épületszárny életveszélyesé vált – diákjai szintén konténerekbe kényszerültek 2021 szeptemberében, az épület felújítása azóta sem kezdődött el. Az Encs-Fügödön található általános iskola 2021 szeptemberében égett le, a gyerekek azóta is konténerekben tanulnak.

Az MSZP társelnöke és parlamenti képviselője, Komjáthi Imre Pintér Sándor belügyminiszternél érdeklődött a felújítások elhúzódásáról. A miniszter helyett Rétvári Bence államtitkártól kapott választ, aki egyebek mellett azt írta, a beruházásokat egyéb, államtól független, előre nem látható tényezők befolyásolhatják (régészeti leletek felbukkanása, alapanyaghiány, drágulás), ennek ellenére a köznevelési infrastruktúra-fejlesztések előnyt élveznek a kormánynál.

„Végezetül tájékoztatom, hogy átmeneti megoldásként a konténerek úgy kerülnek kialakításra, hogy a hatályos ágazati jogszabályoknak megfelelően biztosítható legyen a biztonságos nevelő-oktató munka és az ahhoz szükséges tárgyi feltételek” – zárta sorait Rétvári.

Október végéig kell dolgozniuk a bosszútörvényt elutasító tanároknak

„Ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról” - mondta a kormánylap Origónak Maruzsa Zoltán a státusztörvényre utalva. A köznevelésért felelős államtitkár azt már nem tette hozzá: a kormány a tanárok kéréseit szinte teljes mértékben lesöpörte az asztalról. A bosszútörvényként is emlegetett jogszabályról többször részletesen írtunk, Maruzsa most a hatálybalépést követő lépésekről is beszélt. Mint mondta, szeptember 15-ig értesítik a pedagógusokat arról, hogy 2024. január 1-jétől milyen új szerződésük lesz. Ők ez után szeptember végéig tudnak reagálni. Aki nem fogadja el az új szerződését, annak október végéig kell dolgoznia, a jogviszonya pedig november végével szűnik meg.