Magyar Honvédség;Szalay-Bobrovniczky Kristóf;Ruszin-Szendi Romulusz;Böröndi Gábor;

A Magyar Honvédségtől is távozott a fiatalítás címén menesztett Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök

Az 50 éves korábbi parancsnok közel 30 éves katonai pályafutását törte derékba az Orbán-kormány. Hogy hol folytatja, az egyelőre nem világos.

Pontosan két hónappal azután, hogy április 26-án Szalay-Borbrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a „fiatalítási hullám” címén menesztette hivatalából a Magyar Honvédség történetének legfiatalabb vezérkari főnökét, Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot (majd kinevezték helyére a nála két évvel idősebb Böröndi Gábort), a hvg.hu szerint június 26-án a Magyar Honvédségtől is eltávolították, derékba törve ezzel a korábbi parancsnok közel három évtizedes katonai pályafutását.

Az elmúlt fél évben több száz tisztet és főtisztet rúgtak ki a honvédségtől egy januári kormányrendeletre hivatkozva, ami ezt 45 éves kor és 25 év szolgálati jogviszony felett ezt lehetővé teszi. Ruszin-Szendi Romulusz idén májusban ünnepelte 50. születésnapját és 28 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A lap szerint sokan úgy vélik, hogy a Honvédségen belüli példátlan leépítés igazából nem más, mint egyfajta politikai tisztogatás.

A hvg.hu forrásai szerint Ruszin-Szendi Romulusz sorsa már hónapokkal korábban eldőlhetett, csak az volt a kérdés, hogy pontosan mikor távozik. Az eredeti tervek szerint diplomataként folytatta volna pályafutását: felmerült Washington, valamely afrikai ország, legkomolyabban pedig Törökország, itt elviekben az ankarai magyar külképviseletre nevezték volna ki nagykövetnek. A lap azonban úgy értesült, hogy bár valóban folytak egyeztetések Ruszin-Szendi diplomáciai kiküldetéséről, idő közben állítólag „más döntés született.”

A lap felidézi, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2021-ben fix, 2026 május végéig szóló megbízatást kapott, vagyis idő előtt távozott, csak úgy, mint elődje, Korom Ferenc vezérezredes, akinek eredetileg 2023 májusáig tartott volna a megbízatása.

Ami utódját, Böröndi Gábort illeti, ő elsősorban vitatott katonai döntéseivel hívta fel magára a figyelmet a közelmúltben, valamint azzal, hogy okozott egy kisebb diplomáciai konfliktust Lengyelországgal, miután olyan hibátlanul sikerült felmondania a kormányzati kommunikációs paneleket az állami médiában, hogy Sebastian Kęciek magyarországi lengyel nagykövet dobott is tőle egy hátast. Böröndi ugyanis az alábbi történelemhamisító fejtegetésbe kezdett: „Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német-lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal azt az eszkalációt, és elvezetett a második világháborúhoz.”

A honvédségi leszámolást Szalay-Bobrovniczky Kristóf zömmel a „fiatalítással” indokolja, arról azonban, hogy valójában mi zajlik a magyar hadseregben, szűk két hete a Partizán készített interjút Varga Csaba Istvánnal, a Magyar Honvédség szintén menesztett őrnagyával. Az Irakot is megjárt korábbi tiszt szavai alapján egyebek között az derült ki, hogy az Orbán-kormány honvédelmi miniszterének gyakorlatilag fogalma sincs a hadviselés mikéntjéről.