Mint arról beszámoltunk, a 2019-en indult Gyárfás-perben 55 ülés után lezárult a bizonyítási eljárás a múlt héten. Ezt követően két napon át tartott az ügyészség vádbeszéde Gyárfás Tamással szemben.
– A vád minden állítását meg fogom cáfolni tényekkel - vágott bele beszédébe Zamecsnik, aki szerint az ügyészség vádbeszédében egy sor bizonyítékot figyelmen kívül hagyott, holott ezeket szerinte megcáfolták a bizonyítási eljárás során.
Portikot életfogytiglan, Gyárfást több mint 12 évre küldené börtönbe az ügyészségÍgy a vádirat fenntartotta, hogy Gyárfás és Fenyő között súlyos üzleti, emberi konfliktus volt, ami az RTV színes újság kiadói jogai miatt alakult ki, majd Fenyő bosszúból egy időre megszerezte a Gyárfás szívügyének számító Napkelte szerkesztői jogait, közben pedig folyamatosan lejárató cikkeket íratott Gyárfásról a Népszavában, ami azt is eredményezte, hogy Gyárfás nyugati üzleti partnerei inkább elpártoltak tőle. Így Gyárfás Tamás nem tudott indulni az akkori kereskedelmi tévékre kiírt frekvenciapályázaton.
A védelem szerint a kérdés az ügyben Gyárfás személyisége. Gyárfás a konfliktus során mindvégig higgadtan viselkedett, míg Fenyő fenekedett sorozatosan Gyárfás ellen, ráadásul sikertelenül. „Gyárfás 16-0-ra győzött Fenyővel szemben” idézte a védelem az egyik tanút, azaz - a védelem szerint - logikusan
Fenyőnek lett volna érdeke, hogy lövessen Gyárfásra.
A védelem szerint a vád tényszerűen ott csúsztat, hogy az RTV színes újság miatt Fenyőnek valójában nem Gyárfással, hanem a Magyar Rádióval (MR) volt konfliktusa. (Dióhéjban: Fenyő megvette a színes RTV-t Gyárfástól, abban a hiszemben, hogy az MR majd szerződést hosszabbít a lappal, ám ez nem történt meg, amiért Fenyő Gyárfást vádolta.) Szerintük az is túlzás volt, hogy a Napkelte szerkesztői joga Fenyőt olyan nagyon érdekelte volna. Azok után, hogy a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) választott bírósága végül Gyárfásnak adta vissza a Napkelte szerkesztőségi jogait, Fenyő tudomásul vette a döntést. A védelem szerint tény, hogy Fenyő sajtóhadjáratot folytatott a Népszaván keresztül Gyárfással szemben – így az azóta elhunyt úszóedző Zempléni Györggyel is megpróbálták összemosni a nevét – ám a védelem szerint ezek a sajtótámadások 1996 októberében lezárultak, miután Fenyő és Gyárfás rendezték az ellentétüket. (1997 februárjában az újságíróbálon Gyárfás és Fenyő kezet is fogtak egymással újságírók előtt.) Az ügyészség szerint később is születtek negatív hangvételű cikkek Gyárfásról: a médiavállalkozó akkoriban egy, végül a felmentésével végződött áfacsalásos ügybe keveredett Kaposváron. Ám erről az ügyről valójában minden más lap is beszámolt, a Népszava akkor már nem lógott ki a sorból. Gyárfás pedig nem volt érdekelt a kereskedelmi tévés frekvenciapályázaton, mivel be sem adta a pályázatát, így a védelem szerint az sem volt igaz, hogy Fenyőnek így érdeke lett volna Gyárfás pályázatának az ellehetetlenítése.
A vád idézte az alvilágban is ismert, többször elítélt biztonsági vállalkozó, Tasnádi Péter 2017-es vallomását, (amelyet Tasnádi a bizonyítási eljárás során is fenntartott), aki szerint Gyárfás 1997 szeptemberében egy fővárosi hotelben megbízta őt Fenyő megölésével, és ezért több részletben 12 milliót fizetett Tasnádinak. Tasnádi azonban a vád szerint sem hajtotta végre a gyilkosságot, a magát médiában is előszeretettel „keresztapának” ábrázoló Tasnádi szimplán csak blöffölt Gyárfásnak, majd lehúzta őt. – Tamás elhitte rólam, hogy mindenható vagyok - fogalmazott erről egy podcastben.
Tasnádi a megbízásról beszélt akkori feleségének, M. Juditnak és néhány munkatársának. A munkatársak között rendőrtégla is volt, illetve olyan, aki az információt továbbadta a később az Aranykéz utcában felrobbantott maffiózó-informátor Boros Tamásnak, aki ezt továbbsúgta a rendőrségi kapcsolatának még 1997-ben. Erről akkor több rendőrségi feljegyzés is született.
A védelem szerint a Tasnádi-sztori sima mese: a magát keresztapának ábrázoló Tasnádi találta ki.
(Tasnádi bíróság előtt,vallott erről.) Szerintük annyi történt, hogy Tasnádi saját hazugságába keveredett bele: miután a pletyka kiszivárgott, illetve a volt munkatársa és ex-felesége is ellenségévé vált, kénytelen volt magára vállalni a megállapodás tényét. Ha ugyanis Tasnádi bevallja a megbízást, ám egy füst alatt bizonyítja, hogy nem hajtotta végre a feladatot, úgy Tasnádi nem sokat kockáztat, mivel az emberölésre való előkészületért már nem lehet vádat emelni ellene, az ugyanis már 1997 óta régen elévült. Viszont így elháríthatja, hogy őt vádolják meg a Fenyő-gyilkosság végrehajtásával.
„Annyi volt kiadva, hogy Fenyő Jánost jól meg kell verni”A vád szerint a likvidálást végül Portik hajtotta végre, akivel Gyárfás 1994 óta állt kapcsolatban, mivel tőle bérelt Portik egy XI. kerületi villát. (A Gyárfás-Fenyő-ügy is azzal kapott nagyobb fordulatszámot, amikor Portik volt anyósa H. R. Judit 2005-ben a rendőröknek elmondta, hogy Portik bérelt ingatlant Gyárfástól. Később a Gyárfás egy ingatlant is cserélt Portikkal.)
A vád szerint az indíték nem is a pénz volt, hanem Portik le akarta kötelezni Gyárfást, akit többször is arra kért, hogy hozzon neki össze találkozót befolyásos politikusokkal.
Később Portik 2003 és 2004 között többször is találkozott Gyárfással, beszélgetéseiket pedig titokban rögzítette. Ám a védelem szerint a nyolcórányi, később a Farkasréti Temetőből előkerült hangfelvételeken egyetlen olyan részlet sem hallható, ami azt bizonyítaná, hogy Gyárfás valaha is megbízást adott volna Portiknak. A felvételeken Portik metafórákban, rébuszokban beszél, „defektet” emleget, amelyekre Gyárfás kitérően felel vagy egyáltalán nem válaszol.
Az ügyészség szerint ez beleegyezés, míg a védelem szerint „ekkora hülyeséget még életében nem hallott”, hogy a nem reagálás beleegyezés lenne. Ahogy az is kérdéses, hogy történhetett meg, hogy a Gyárfás előzetes letartóztatásában komoly szerepet játszó idézet, miszerint Portik úgy fogalmazott, hogy „letettük a Fenyőfát” a valóságban nem szerepelt a lefoglalt hangfelvételeken. Az ügyben másodrendű vádlott Portik korábban úgy fogalmazott, hogy a már elhunyt Drobilich Gábor és Fenyő volt üzlettársa Sz. Herbert kereste meg Portikot, hogy az tárgyaljon Gyárfással és adjon olyant a szájába, amivel kapcsolatba hozható Gyárfás a Fenyő gyilkossággal.
Ami Portik indítékát illeti, a védelem szerint a vádnak nem sikerült semmit sem bizonyítani: Gyárfás bizonyíthatóan soha nem hozta össze Portikot politikussal, és a közös ingatlanüzlet sem lehetett indíték: azon ugyanis Portik saját bevallása szerint 200 milliót bukott Gyárfással szemben.
A tárgyaláson Gyárfás személyesen jelen volt, míg Portik ezúttal is videón keresztül, távkapcsolatban jelentkezett be. A más ügyekben – Prisztás-gyilkosság, Aranykéz utcai merénylet – már évtizedekre ítélt Portik ezúttal is szájmaszkban ült a kamera elé, csak a feje búbját lehetett látni. Időnként hangosan felnevetett, ám nem derült ki, hogy mi mulattatta.
Az ügyészség 12 évnél hosszabb fegyházbüntetést kért a volt úszószövetségi elnökre és médiavállalkozóra, akit 2019-ben azzal vádoltak meg, hogy Portik Tamás, a pesti alvilág ismert és több ügyben is jogerősen elítélt maffiavezére, Gyárfás felbujtására végeztette ki Fenyő János médiavállalkozót (lapunk egykori tulajdonosát) Jozef Rohác szlovák bérgyilkossal, akit ezért azóta jogerősen életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ügyészség szerint Gyárfás és Fenyő között kibékíthetetlen ellentét volt, így Fenyő lapunkat, a Népszavát Gyárfás lejáratására használta fel. Az ügyészség úgy véli, Fenyő a cikkezéseivel súlyos presztízsveszteséget okozott Gyárfásnak, aki előbb 1997-ben a biztonsági cégeket üzemeltető alvilágban is ismert Tasnádi Pétert kérte volna fel, hogy likvidálja a médiatulajdonost, de később Portik Tamás hajtatta végre a feladatot Roháccsal. (Portik ügyét összevonták az Aranykéz utcai robbantás ügyével, akivel szemben így végül halmazatban életfogytiglant kért az ügyészség.)
Az ügy a védőbeszédekkel folytatódik, várhatóan késő ősszel születhet elsőfokú ítélet az ügyben.
Portikot életfogytiglan, Gyárfást több mint 12 évre küldené börtönbe az ügyészség