Az első fél év során 2022 hasonló időszakához képest közel ötödével 2 milliárd liter alá esett a mintegy ezer márkás hazai kút üzemanyag-forgalma – derül ki érdekképviseletük, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tegnap délután közzétett adatsoraiból. Az időszak során 1,1 milliárd liter gázolaj fogyott, ami még nagyobb, közel negyednyi visszaesés. Ezen belül a prémiumtermékek iránti igények közel harmadával csappantak, amivel a teljes dízelmennyiségen belüli arányuk 7 százalék alá került. De a 630 millió liter 95-ös benzin is majdnem 16 százalékkal kevesebb a 2022-es év azonos időszakában mértnél. Itt ugyanakkor a prémiumtermékek iránti igény 15 százalékkal meghaladta a tavalyi év első hat havában mért adatot.
A márkás töltőállomások forgalma – a tavalyi évi, soha nem látott kiugrás után - már az idei első negyed év során is tetemes, 18 százalékos, éves visszaesést mutatott. Az első fél éves és a második negyedévi csökkenési mértékek ugyanakkor ezt is túlszárnyalják. Számításunk szerint a benzin az első negyedévi tíz százalék után a másodikban 14, a gázolaj pedig az első negyed évi 22 százalék után a másodikban már több mint 25 százalékos visszaesést mutatott.
A benzinkutak kiugró forgalma ellenére alig nőtt a tavaly eladott üzemanyag mennyiségeAz igények megcsappanasát alapvetően még mindig a hatósági üzemanyagárak 2021 végi be-, majd 2022 végi kivezetésének bumeránghatásával indokolta megkeresésünkre Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára. (Mint emlékezetes, a kormány 2021 november közepén az aktuális – addigi csúcsnak számító - 480 forinton felső határt szabott a kutakon értékesíthető alapüzemanyagok árának. Mivel a nemzetközi olajárak – az Ukrajna elleni orosz támadás miatt - ezután még inkább elszabadultak és a forint is gyengült, a környező államok változatlanul piaci tarifán tankoló közlekedői számára egyre vonzóbbá vált a magyarországi vásárlás. Ez viszont csak tovább növelte az amúgy is főképp a hazai kútcégekre terhelt veszteségeket. Tavaly az első negyed év során gázolajból nem kevesebb mint 37, benzinből 30, 95-ösből pedig az első fél év során 47 százalékos éves keresletélénkülést mértek. Az indokolatlan forgalomugrás visszaszorítása végett a kormány először márciusban, majd májusban vonta meg végül az összes külföldi, illetve a nehezebb gépjárműveket hatóságiár-jogosultságát. Az emelkedési mértékek így az év második felére 20 százalék közelébe szelídültek. Az árstop tavaly december eleji, a hazai üzemanyagellátás teljes összeomlására visszavezethető eltörlésekor viszont a hazai autósok tarifái hirtelen 640, illetve 700 forintra ugrottak. Azóta a nyersolajárak esése és a forint hullámzó erősödése nyomán a hazai kúttarifák 600 forint alá mérséklődtek.)
Grád Ottó a 2023-as forgalmi visszaesés második fél évi fokozódását szintén a még a tavalyi második negyed év során is rekordokat döntő igényugrásokkal, vagyis a nagyon magas bázisértékekkel indokolta. A külföldiek egyre fokozódó rohama mellett az addig piaci árú nagykereskedelmi telepeken tankoló vevők – például buszok vagy teherautók – a rájuk vonatkozó tilalomig egyre nagyobb arányban soroltak be a közkutakhoz. Ráadásul az egyenárasítással eltűnt a – szintén közel ezer – hazai diszkontkút „vonzereje” is, aminek nyomán egyre több autós szokott át a jellemzően kényelmesebb, márkás töltőállomásokra. Bár a piaci üzemanyagárak visszaállítása ellenére a tavalyi árstopot leginkább megszenvedő, „kis” hazai kutak forgalma máig nem állt vissza, a tavalyi szintről a márkás kutak szenvedték el a legnagyobb visszaesést. Ennek tudható be az is, hogy az összesített forgalom a márkás kutakénál kevésbé esett.
Magyarországot tankolási őrületbe kergette az árstop, csúcson az üzemanyag-keresletCsúcsdrága a magyarországi üzemanyag, a tarifák a térségi élbolyból egyértelműen az első helyre ugrottakA főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén mért forgalmi értékek magasabbak az utolsó „békeévként” számon tartott 2021-es szinteknél. Vagyis az árstop okozta forgalomugrásból két év távlatában még mindig megmaradt valamennyi. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert két éve a hazai üzemanyagárak a mostaninál jóval alacsonyabban álltak: bár 2021 is folyamatos árrekordokat hozott, azok az év eleji, 370 forintos szintről emelkedtek a novemberi, 480-ig. A tavaly érvényes, minden korábbinál magasabb, ám a környező országokénál mégis jóval alacsonyabb, 480-as hatósági ár, valamint a tavaly decemberi árugrás óta tapasztalható csökkenés lassan eloszlatja a „drága” benzin érzetét. A 2023-as forgalom tehát a tavalyi igényugrás utáni visszaesés, illetve negyedével-harmadával magasabb üzemanyagárak mellett is meghaladja a 2021-es szintet – vázolta a főtitkár. A üzemanyagigények így még mindig kevés összefüggést mutatnak a tarifákkal. Emellett a gázolaj tekintetében szempont lehet a cégek, a benzinnél pedig a lakosság anyagi helyzete is.
Tovább nőhetnek az üzemanyagárak
A Holtankoljak.hu adatai szerint mától a benzin 4 forintos drágulással 588, a gázolaj pedig 6 forintos áremelkedés után 577 forintba kerülhet átlagosan, literenként. Ez két és fél hónapos csúcspont, az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj tegnapi, hordónként 80 dolláros tőzsdei árához hasonlóan. Bár ez alatt a dollár forintárfolyama alig változott, a július eddig kiugró hullámzást hozott. Grád Ottó az év hátra lévő része tekintetében nem vár a mostaninál érdemben alacsonyabb tarifákat. A főtitkár középtávon emelkedő nyersolajárakra számít és a forint további erősödése sem vehető biztosra. A betakarítási munkák nyomán őszre nem zár ki egy újból 600 forint körüli gázolajárat sem. Jövő év január elején aztán erre kerül rá a kormány által elhatározott, bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelés.