Államcsíny történt Nigerben: Mohamed Bazoum elnököt katonák távolították el a hatalomból. Az államfőt az elnöki palotában tartják fogva. Niger volt az egyedüli ország a nyugat-afrikai Száhel-övezetben, ahol demokratikusan megválasztott elnök volt hatalmon. Bazoum elnök két év óta irányította az országot.
Amadou Abdramane puccsista ezredes, aki kilenc másik tiszt kíséretében szólt a nemzethez, azt közölte, a védelmi és biztonsági erők úgy döntöttek: "a romló biztonsági helyzet és a rossz kormányzás miatt” véget vetnek a „rezsimnek". Niger határait lezárták, országos kijárási tilalmat rendeltek el, és a köztársaság minden intézményét felfüggesztették.
A katonák óva intettek minden külföldi beavatkozástól. Bazoum elnök csütörtökön a közösségi médiában azt írta, "a demokráciát szerető nigériaiaknak" le kell győzniük a "kalandorokat", és "meg kell védeniük a nehezen megszerzett vívmányokat". Az elnök mellett a belügyminisztert is házi őrizetben tartják a lázadók. Az Efe spanyol hírügynökség úgy tudja, a puccsot az a Omar Tchiani vezette, aki az elnöki gárdát vezette, tehát azt a fegyveres testületet, amelynek éppen az államfő biztonságát kellett volna garantálnia.
A katonai hatalomátvétel, amely 2020 óta a hetedik puccs a nyugat- és közép-afrikai régióban, tovább nehezítheti a nyugati erőfeszítéseket, hogy segítsenek a Száhel-övezet országainak a Maliból az elmúlt évtizedben indult dzsihadista lázadás elleni küzdelemben. Az egykori francia gyarmat kulcsfontosságú szövetségesévé vált a nyugati hatalmaknak, így a puccs a nyugati államok befolyásának további csökkenését eredményezi a régióban. Az Egyesült Államok saját közlése szerint 2012 óta mintegy 500 millió dollárral segítette Nigert biztonságának javításában. Németország áprilisban pedig azt közölte, részt vesz egy hároméves európai katonai misszióban, amelynek célja az ország fegyveres erőinek fejlesztése.
Vélhetően az új katonai vezetés is hasonló politikát folytat majd, mint a Maliban és Burkina Fasóban hatalmon lévő junta: ezek igen ellenségesek az egykori gyarmatosító Franciaországgal szemben. Párizs számára azért is csapás ez a fejlemény, mert tavaly csapatokat helyezett át Maliból Nigerbe, miután megromlott a viszonya a bamakói hatóságokkal. Hasonló feszültségek közepette Burkina Fasóból is kivonta a különleges erőit. Bazoum megválasztása volt az első demokratikus hatalomváltás egy olyan államban, amely a Franciaországtól való 1960-as függetlenné válása óta négy katonai puccsot élt meg.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön felszólított a nigeri elnök "azonnali szabadon bocsátására, és a jogállamiság tiszteletben tartására”. "Bazoum volt a Nyugat egyetlen reménye a Száhel-övezetben. Franciaország, az Egyesült Államok és az EU sok forrást fordított a térségben arra, hogy megerősítse Nigert és biztonsági erőit" - mondta Ulf Laessing, a Száhel-program vezetője.
A nagy kérdés az, hogy a nigeri puccsisták is behívják-e az országba a Wagner orosz zsoldossereg fegyvereseit, ahogy azt több afrikai állam már megtette. Sokat sejtet, hogy Moszkva óvatosan üdvözölte a katonai puccsot. Különös fintora a sorsnak, hogy épp csütörtökön kezdődött, s ma ér véget Szentpéterváron az Oroszország-Afrika-csúcs. A résztvevők listájából az derül ki, hogy a Kreml befolyása a Wagner-barát puccsok ellenére éppen csökken a kontinensen, hiszen csak 21 állam- és kormányfő képviselteti magát, miközben 2019-ben még több mint kétszer ennyien utaztak el az orosz városba. Ebben szerepe van az Ukrajnával megkötött gabonamegállapodás felrúgásának is, ami Afrikát érinti a legérzékenyebben és éhínséghez is vezethet több államban.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter júniusban számolt be arról, hogy „történelmi” védelmi megállapodás született Nigerrel – ezt természetesen még az előző vezetéssel kötötték meg.
