Rengeteg elsős bukott meg a többi évfolyam diákjaihoz képest, az ok egy sokat vitatott kormánydöntés lehet

A mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban - tudta meg a Népszava.

Tovább emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain a 2022/2023-as tanévben, arányuk 5,2 százalék volt az elsősök körében - közölte a Népszava megkeresésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Lapunk azt követően kereste a KSH-t, miután az idei részletes oktatási jelentésükben az évfolyamismétlőkre vonatkozó adatokat nem tüntették fel, holott a korábbi, a 2021/2022-es tanévet vizsgáló jelentésben még benne voltak. Utóbbiban még 4,6 százalékban állapították meg azoknak az első osztályosoknak az arányát, akiknek évet kellett ismételniük.

A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 94 342 gyermek járt első osztályba, az 5,2 százalékuk mintegy 4906 főt tesz ki, vagyis a mostani, június 15-én zárult tanévben majdnem ötezer elsős évismétlőként ült az iskolapadban. Az adatokból az is kiderült, hogy az általános iskolában az évismétlők aránya idén is az első évfolyamon volt a legmagasabb, a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között volt. Az elsősök körében kimagasló bukási arány összefüggésbe hozható

A szülők és az óvodapedagógusok már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskola megkezdésére, vagy jobb lenne, ha egy évig még óvodában maradna. A tankötelezettség megkezdésének egy évvel történő elhalasztását már csak az Oktatási Hivatalnál kezdeményezheti a szülő, amihez saját indoklást kell írnia és egyéb, a kérelem jogosságát alátámasztó dokumentumokat is magának kell beszereznie. Szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy az intézkedés miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhet be az iskolába, ami nemcsak a teljesítményére lehet hatással,

A 2022/2023-as tanévben tovább emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma az általános iskolákban, a KSH szerint létszámuk közel 60 ezer fő volt, ami az általános iskolások 8,3 százaléka. Többségük (43 ezer fő) integrált nevelésben, oktatásban részesült. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényének leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartási zavar (69 százalék), 10 százalékuk enyhén értelmi fogyatékos, 8,6 százalékuk autizmus spektrum zavarral rendelkezik. Az évfolyamok tekintetében az elsősök körében 7,1 százalékra nőtt az SNI-tanulók aránya az egy évvel korábbi 6,5 százalékról.

A hatévesek kötelező beiskolázásának, illetve az iskolakezdés halasztására vonatkozó eljárás szigorításának az lett az eredménye, hogy a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodai nevelésben. A 2022/2023-as tanévre a hatéves óvodások aránya enyhén emelkedett 52,9 százalékra, ennek értelmében az általános iskolába beíratott hatévesek aránya pedig csökkent. Ebben szerepet játszhat az is, hogy míg 2020-ban a szülők széleskörű tájékoztatása meglehetősen hiányos volt az új iskolahalasztási eljárásokkal kapcsolatban (az Oktatási Hivatalhoz 2021-ben például csak 16 ezer iskolahalasztási kérelem érkezett), mostanra már több szülő élt ezzel a lehetőséggel. Az Oktatási Hivatal a 2022/2024-es tanévre vonatkozóan 22 743 kérelmet kapott, ezek döntő többségét (22 318) el is fogadták.