Nem mentesülnek a borászok sem az EPR-díj alól, azonban az összege nem haladhatja meg a régi termékdíj befizetésének a nagyságát. A kormány e döntése nélkül Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint rövid távon sok pincészet elvérzett volna – derül ki az Index cikkéből.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be, de a magyar borászok helyzetét rendezni kell, mert nagy versenyhátrányba kerülnének. Majd Nagy István agrárminiszter bejelentette: nem emelkednek a magyar borászok terhei, a kormány döntése szerint a régi termékdíjjal azonos mértékűre csökken a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) keretében fizetendő összeg.
Az Indexnek most a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára – azzal kapcsolatban, hogy az ágazat ezt hogyan tudta kiharcolni – elmondta, a kormányzattal van egy hosszú időre visszanyúló és azonos értékrendre épülő kiemelt partneri viszonyuk. Ezt 2010-ben a Borászok 12 pontjával fektették le a felek, amiben már szerepelt a környezetvédelmi termékdíj rendszerének a felülvizsgálata. A háttérben a HNT már tanulmányozta a külföldi (spanyol, francia, német, olasz) példákat, ahol a borászatokra egységes könnyített elszámolási, bevallási és díjtételrendszer vonatkozik. Ugyanis a csomagolási egység nem maga az üvegpalack, hanem magába foglalja a záróeszközt és a címkéket is.
Megsarcolják a papíripart, a Mol hulladékbizniszben utazó cége 250 milliárdot remélhet belőleA HNT múlt héten egyeztetett az Energiaügyi Minisztériummal és az agrártárcával. A kormány elfogadta az országos köztestület megközelítését, így egy átalányrendszer bevezetése körvonalazódik, amelynek bevallása egyszerűsített formában történik majd termékkategóriának megfelelően negyedévente.
„Lényegében ez lesz a boralátét-bevallás, a 2010-ben bevezetett poháralátét-bevallás analógiájára”
– összegezte Brazsil Dávid.
Az EPR-díjtétellel a főtitkár szerint egyébként számos probléma van:
ugrásszerűen – akár 3,5-szeresére – növekedett volna a korábbi termékdíjhoz képest,
egy hónapja lett volna a felkészülésre az ágazatnak, amire több, szinte betarthatatlan bürokratikus terheket rótt volna a rendszer,
és jelentős hatást gyakorolt volna az ágazat versenyképességére.
– Rövid távon sok kis és közepes pincészet elvérzett volna, középtávon a bor kiszerelése eltolódott volna a hagyományos, minőséget kifejező és teljes mértékben újrahasznosítható üvegpalackból egy PET-palackos kiszerelés irányába, amely rontotta volna a magyar bor megítélését, és általános alkoholtermékké degradálta volna. Hosszú távon pedig elmaradtak volna azok a beruházások, amelyek elengedhetetlenek az ágazat versenyképességének elősegítéséhez – mondta Brazsil Dávid.
A HNT korábban közölte, hogy az elmúlt időszakban a borágazatnál olyan áremelkedések következtek be, amelyeket semmi sem indokolt. Az Index értesülései szerint ez a jelenség a kiskereskedelmi extraprófitadó bevezetésekor ütötte fel a fejét.
A visszaváltási rendszerről is egyeztettek
Brazsil Dávid az Indexnek arról is beszélt, hogy az egyeztetéseken napirendre kerültek a 2024. január 1-jén induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) követelményei is. Az erről szóló kormányrendeletet uniós notifikációra elküldték, és a három hónapos véleményezési időszak június vége felé lejárt. Mivel több európai szakmai szervezet, de maga a bizottság is aggályosnak tartotta a tervezetet, ezért további három hónappal kitolódott a véleményezési határidő, ez szeptember 25-én jár le. A HNT-információ szerint a bizottság lezártnak tekinti az észrevételeket, és az őszi határidőnek köszönhetően folytatódhatnak az egyeztetések. Ágazati információk szerint egy palack után 50 forint visszaváltási díjat kell majd fizetni. A DRS-rendszer használóinak több jogcímen kell majd fizetniük: a rendszerkiépítési díj 5 éven keresztül fizetendő; a visszaváltási díj szektorsemleges, ugyanakkor látnak olyan elemeket benne, amelyek pluszköltséget jelenthetnek majd.
