Májusban, forintban számolva, a holland TTF tőzsde irányadó, két hónappal korábbi kurzusához képest Vlagyimir Putyin 9 százalékkal drágábban mérte Magyarországnak a földgázt – számítottuk ki a KSH kedden frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. Ez, hazai pénznemben, az áprilisi, 12 százalékos többlethez képest, némi csökkenés. Igaz, a felár – tehát amennyivel az oroszok az irányadó, tőzsdei árnál drágábbak - euróalapon számolva viszont 10-ről 11 százalékra nőtt.
2023. ötödik havában, szintén forintban „maradva”, Budapest köbméterenként átlag 173 forintot fizethetett a földgázért Moszkvának. Ez közel ötödnyi, 41 forintos csökkenés áprilishoz képest. A két hónappal korábbi, vagyis márciusi, irányadó TTF 17 százalékkal 160 forintra mérséklődött. Az arányok érzékeltetése végett, míg a rezsicsökkentett, bruttó 102 forintos, háztartási gázáron belül az említett, nagykereskedelmi tarifákkal összevethető gázdíjtétel mintegy 50 forint, addig a tavaly óta az átlagfogyasztáson felül fizetendő, bruttó 767 forintos „lakossági piaci” tarifán belül az összeg 547 forintra tehető. Magyarán, míg a fűtőanyag nagy- és kiskereskedelmét is végző, állami MVM májusban a rezsicsökkentett tarifájú lakossági gáz minden eladott köbméterén nagyjából 123 forintot veszített, addig az átlagfogyasztás feletti értékesítés köbméterenként már 374 forintos hasznot hoz. Utóbbi terméktípus értékesítése nyilvántartásunk szerint az MVM számára ez év januárja óta hoz egyre növekvő nyereséget. A két hatás eredője nehezen becsülhető, de az tény, hogy az állami cég jóval kevesebb gázt értékesít a lakosságnak az emelt, mint a csökkentett díjon.
A kormány által gyakorta hivatkozott, a TTF által használt mértékegységek szerint, míg májusban az oroszok, 16 százalékos csökkenés után, megawattóránként (MWh) 49 euróért adták nekünk a gázt, addig a holland tőzsde irányadó, márciusi kurzusa, 17 százalékos esés után, 44 eurós átlagot mutatott.
A nyilvántartás szerint májusban 444,44 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból. Ez 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában mért mennyiséget. Az év első öt havában több mint 2 milliárd köbméter gázt kaptunk az oroszoktól, ami az időarányos szintet 26 százalékkal meghaladja. (Ezt bizonyítja a tavalyinál jóval lendületesebb gáztárolótöltés is.) A májusi mennyiségért 77 milliárdot fizettünk Vlagyimir Putyinnak. Számításunk szerint ha ugyanazt az adagot nem az oroszoktól, hanem a tőzsdén vesszük meg, májusban körülbelül 27 milliárd forintot takaríthattunk volna meg. Ha 2021 őszén az Orbán-kormány nem az oroszokkal köt 15 éves hosszú távú gázvásárlási szerződést, hanem a szabad piaci beszerzés mellett dönt, úgy 2023. első öt havában összesen 315 milliárd forintot költhetett volna el a Kreml helyett a magyar parlament saját belátása szerint. Érdemben nehezíti ugyanakkor a helyzetünket, hogy
az orosz elnök az Orbán-kormány nyilvánvalóan Kreml-párti politikája miatt mára az összes uniós gázeladási szerződés közül kizárólag a magyart nem sértette meg, így viszont kilépni sem lehetne belőle könnyen.
Az más kérdés, hogy az Orbán-kormány is rendszeresen biztosítja a Kremlt változatlan együttműködési készségéről. Eközben viszont a többi tagállam tavaly már új beszállítóra váltott. Így jelentősen nőtt a norvég vezetékes, valamint a világ számos kitermelőjétől származó, tengeren, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgáz uniós behozatala. Olyannyira, hogy idén már a csehek sem vásároltak orosz gázt, bár a hozzánk hasonló helyzetű, közép-európai ország azon kivételek közé tartozik, amely államok csapját Putyin nem zárta el.
Tekintettel a tőzsdei és az orosz árak közötti, két hónapos elcsúsztatására, valamint a KSH további, szintén két hónapos átfutási idejére, orosz gázárunk négy hónapra előre – májushoz képest szeptemberig – jó közelítéssel becsülhető. Ez az időszak a nyugati tőzsdén folytatódó áresést hozott. A július számításunk szerint MWh-nként 29 eurós, köbméterenként 105 forintos TTF-átlagot mutat. Eme, több mint két éves mélypont a tőzsdei gázár folytatódó esését jelzi. A mostani szint erősen közelíti a 2021 tavaszán induló energiaválság előtti, 10-20 eurós szinteket. A kormánypropagandát ugyanakkor ez a - tavaly szeptember óta tartó – folyamat a jelek szerint egyáltalán nem érintette meg. Orbán Viktor hallgatóságát máig, következetesen az energiaárrobbanással és annak kedvezőtlen hatásaival riogatja. A kormány, tavalyi ígéretei ellenére, változatlanul nem igazítja a tőzsdei szinthez a „lakossági piaci” gázárat, és idén nem csökkentik az MVM – tavaly valóban magas – gázbeszerzési árainak ellensúlyozása, vagyis a rezsicsökkentett árak fenntartása érdekében egyes ágazatokra kivetett extraadót. Sőt, mi több, az ebből feltöltött, és alapvetően az MVM pénzügyi egyensúlyának fenntartására létrehozott „rezsivédelmi alapból” is folytatódnak az ezermilliárdos kifizetések, miközben az állami gázkereskedőnek erre vélhetőleg már nincs szüksége.
Lapunk tavaly január vége óta, havonta közöl a KSH nyilvántartása alapján az Orbán-kabinet által titkosnak mondott, orosz gázbeszerzési árunkra vonatkozó becslést. Bár számításaink megalapozottságát általánosságban kormánykörök, sőt – akár valótlan adatok közlésével - egyes „független szakértők” is kétségbe vonták, módszertanunk érdemi cáfolatot eddig nem nyert. Számításainkat köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértékből kiindulva végeztük.
Továbbra sem látszik az orosz gáz jutányos ára, Putyin ceruzája változatlanul vastagon fogEsett az orosz gáz ára, nőtt a sarc, amelyet Vlagyimir Putyin kivetett Magyarországra