egészségügy;Magyarország;háziorvos;beutaló;

Elfogadhatatlan, hogy a házorvosi rendelőket „call centerekké” alakítsák – vélik a szakmai szervezetek

- Új feladatot kapnak a háziorvosok, nem beutalóköteles szakrendeléseknél is rájuk bíznák az időpontfoglalást

Sokan attól félnek, hogy ha a nyakukba ömlik az összes időpontfoglalás, az kezelhetetlen helyzetet teremt a rendelőikben. Az országos kollegiális vezető szerint inkább csökkenteni mintsem növelni kellene a háziorvosok adminisztrációs terheit.

Az érintettek péntek óta találgatják, hogy „mire gondolhatott a költő” amikor a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott egy, a szakrendelésekre való időpontfoglalást újraszabályozó rendelet-tervezetet.

E szerint a jövő év márciusától a nem beutaló köteles szakrendelésekre is a háziorvosok foglalhatnának időpontot a pácienseiknek, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy ha például a bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, szemészeti rendelésre indulna valaki, akkor előbb fel kell keresnie a háziorvosát, aki az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) keresne számára megfelelő szakrendelést és foglalna arra időpontot. Ezt eddig a betegek közvetlenül a szakrendelőkben – időpontot kértek vagy csak besétáltak oda - maguk oldották meg.

A szakrendelők 1000 helyszínen évente 50-60 millió alkalommal fogadnak beteget, ebből 30-40 millióra a háziorvosok írnak a beutalót. A többire vagy maga a szakrendelő hívja vissza kontrollra a betegeket vagy maga a páciens érkezik beutaló nélkül.

Az alapellátók tiltakoznak a tervezetben leírtak ellen és aláírásokat is gyűjtenek – számolt be kedden a MedicalOnline című szakmai lap. Tudósításuk szerint kedd délutánig a háziorvosok több mint egyharmada írta alá azt a beadványt, amelyet a Belügyminisztériumnak kívánnak eljuttatni a hétvégén.

A lapunknak nyilatkozó háziorvosok szinte mindegyike arról beszélt, hogy ha a nyakukba ömlik az összes időpontfoglalás, az kezelhetetlen helyzetet teremt a rendelőikben. Most évente 70 millió alkalommal találkozik a mintegy 5800 háziorvos a páciensekkel. Ha erre még ráterhelődik az időpontfoglalási rendszer forgalma, volt érintett aki úgy becsülte, hogy ezekkel a „kényszertalálkozásokkal” akár harmadával is nőhet mindez, hiszen ha a bejelentkezéshez feltétlen orvosra lesz szükség , akkor kell majd az esetleges időpont módosításokhoz is. Egyikük szerint két sor lesz, az egyikben az ellátásra szorulók, a másikban az időpontfoglalást kérők vagy a már meglévő előjegyzéseiket módosítók gyülekeznek.

Ezekre a szakrendelésekre nem kell most beutaló

Bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, pszichiátria és addiktológia, sebészet, traumatológia, baleseti sebészet, urológia, onkológia, szemészet

Az új rendszerről még júniusban volt egy egyeztetés a szakmai szervezetek és az egészségügyet irányító belügyi vezetők között, amelyen az előbbiek képviselői egyszer már jelezték: elfogadhatatlan, hogy a házorvosi rendelőket call-centerekké alakítsák, ám úgy tűnik mindez hasztalan volt – fogalmazott a tárgyalás egyik résztvevője.

A Népszava érdeklődésére Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető, aki maga is gyakorló háziorvos bizakodóan reagált. Ő úgy vélte a társadalmi egyeztetés nyomán változni fog ez az előírás, hiszen ő maga is és más szakmai szervezetek több esetben is jelezték a kormányzatnak, hogy inkább csökkenteni mintsem növelni kellene a háziorvosok adminisztrációs terheit. Így a beutaló nélkül igénybe vehető ellátások esetében nem támogatják, hogy a háziorvosoknak kelljen időpontot foglalni ezekre a szakrendelésekre. Hozzátette: noha a háziorvosi rendelőkben használt szoftverekkel már most is képesek az alapellátó orvosok e-beutalót írni, ezeket nem mindegyik ellátó tudja fogadni, mert az ehhez szükséges kódrendszerek még nincsenek összehangolva. Ha ez a probléma megoldódik, akkor azon túl, hogy a háziorvos gyorsan tud majd időpontot foglalni a páciensének, további nyereség lesz az is, hogy lényegében megszűnhetnek a papíralapú beutalók, ami szerinte már valóban csökkentheti az adminisztrációs terheket. Jelezte:

arra is tettek javaslatot, hogy az online időpontfoglalóhoz maguk a betegek is hozzáférjenek. 

A rendszer most csak a szakrendelőknek és a kórházaknak ír elő időpont adási lehetőséget, „mi azt is szeretnénk elérni, hogy a későbbiekben egyéb szolgáltatók számára is legyen ez lehetőség” – mondta Békássy Szabolcs.

- A szakrendelők maguk is vezetnek időpontfoglaló rendszert, van amely online és van olyan is, amely telefonon jegyzi elő a pácienseket. Most ezt a rendszert egészítenék ki azzal, hogy a szakrendelők által fölajánlott rendelési időpontokra a háziorvosok jegyezhetnék elő a betegeket – magyarázta a változásokat Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Szerinte a tervezett változás után is lesz lehetőség arra, hogy a beteg a nem beutaló köteles ellátásokra maga is kérjen időpontot közvetlenül az intézményekben. Ő ugyanis nem olvasott ki semmilyen kizárólagos háziorvosi kötelezettséget a jogszabály-tervezetből. Azaz – szerinte – a szövegben nem arról van szó, hogy mindenkinek kötelező igénybe venni a digitális időpontfoglalást az EESZT-n keresztül, hanem az csupán egy újabb lehetőség.

Érdeklődtünk a Belügyminisztérium sajtóosztályán is arról, hogy mi indokolja, hogy a beutaló nélkül látogatható szakrendelésekre a háziorvos jegyezze elő a beteget? Van-e arra javaslatuk, hogy mi a teendő akkor, ha a betegnek az első előjegyzett időpontja módosításra szorul? Újra fel kell keresnie a háziorvosát vagy maga is módosíthatja valamilyen módon a saját időpontját?Mi az a szakmai érték, amit a háziorvos hozzá tud tenni azzal, hogy ő maga jegyzi elő a beteget a nem beutaló köteles szakellátásokra? Van-e arról becslésük, számításuk, hogy naponta körülbelül hány olyan páciens jelenhet meg a háziorvosi rendeléseken, akik csak a szakrendelés előjegyzési időpont miatt kereshetik fel az orvost? A szakrendeléseknek mekkora részét kell az online-betegfogadási rendszerben közzétenni? Szándékoznak-e kötelező arányt előírni a járóbeteg- ellátóknak? Ám ezekre a kérdésekre lapzártánkig sem kaptunk választ.

Fura kanyart vett a Mészáros Lőrincet és családját kényeztető Rose d’Or luxusjacht története: egy olyan, az oligarcha érdekeltségébe tartozó pénzügyi céghez került az átszámítva 27 milliárd forintot érő jacht, amely veszteséges volt tavaly, a múlt évi adatai alapján pedig a hajó tetemes fenntartási költségeit sem tudja állni.