Az elmúlt évben sorra születtek olyan kormányzati intézkedések, amelyek a fideszes táborban is elégedetlenséget váltottak ki. Az IDEA Intézet minap közzétett felméréséből kiderült például, hogy a kormánypárti szavazók felének se tetszik, hogy a Fidesz megszünteti a városi csokot, a családi otthonteremtési kedvezményt. A fideszesek többsége – erről már a Publicus Intézet számolt be – nem értett egyet azzal, hogy elbocsátották a tiltakozó tanárokat. A kormánypártiak ötöde is úgy vélekedett, hogy a Fidesz megszegte a rezsicsökkentés fenntartására tett választási ígéretét. A fideszes szimpatizánsok 60 százaléka se tartja jó ötletnek, hogy az ipari fogyasztók ugyanolyan nyomott áron vehetik a vizet, mint a lakosság.
A kormánypárt támogatottsága azonban – bár népszerűsége csökkent – a magas infláció és a gazdasági bajok, a fideszesek körében is vitatott intézkedések ellenére se zuhant be. A közvélemény-kutatások szerint nem csökkent a távolság a Fidesz és az ellenzéki pártok között. Kérdés, mi lehet ennek az oka, és minek kellene történnie ahhoz, hogy megváltozzanak a politika erőviszonyok.
A tehetőseké a csok, a kormánypárti szavazók több mint fele, az ellenzékiek túlnyomó része nem ért egyet a városi megszüntetésévelItt a felmérés, a fideszes szavazóknak sem tetszik, hogy tanárokat rúgtak kiBöcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója kérdésünkre hangsúlyozta: mostani felmérésük csak annyit rögzít, hogy a kormánypártiak jelentős része nem ért egyet a csok szigorítással, de pusztán abból, hogy egy-egy kormányzati intézkedés a fideszesekből is nemtetszést vált ki, nem lehet következtetéseket levonni annak hatásairól.
Az IDEA Intézet egy másik, szintén nemrég publikált kutatása tanúskodik arról, hogy a fideszesek is tisztában vannak a magas inflációval és a gazdasági problémákkal, a helyzetért azonban elsődlegesen nem a kormányt, hanem a külső körülményeket – az ukrajnai háborút vagy az uniós szankciókat – hibáztatják. Ha pedig a fideszes szavazók úgy látják, hogy a kormány nem önkényesen, hanem külső kényszerek hatására hoz népszerűtlen intézkedéseket, akkor az egyet nem értésük ellenére is képesek kitartani a Fidesz mellett – állapította meg Böcskei Balázs.
A Fidesz tehát egyfajta mankót ad a választóinak, így gondoskodik arról, hogy a szavazói ne távolodjanak el a kormánytól. A fideszes táborban – magyarázta a kutatási igazgató – rendkívül erős az elköteleződés, számukra a kormányzati felelősségnek sokkal egyértelműbb módon kellene megjelennie ahhoz, hogy kiábránduljanak a Fideszből.
Böcskei Balázs szerint az előttünk álló időszakban nem lehet számolni azzal, hogy lényegesen változni fog a pártok támogatottsága. Túl vagyunk a kormánnyal szembeni sokadik tiltakozási hullámon, amelyek érdemben nem kezdték ki a Fidesz népszerűségét. Az ellenzéki térfélen a valóságban már átrendeződtek az erőviszonyok. Ennek fog nyomatékot adni a jövő évi EP-választás, ami világosan megmutatja majd, mely pártok nem érik el a bejutáshoz szükséges küszöböt.
Az EP-választás világos helyzetet teremt, ezzel új szakasz kezdődik az ellenzéki pártok életében – mondta Böcskei Balázs. A párt mellett nem elkötelezett ellenzéki szavazók számára is egyértelmű lesz, melyik formációra érdemes figyelniük, ha kormányváltást akarnak és szeretnének kilépni a bizonytalanok táborából.
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője lapunknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy tavaly ősszel – miután a kormány felszámolta a katázást és az átlagfogyasztás fölött megszüntette a rezsitámogatást – 700-800 ezer választó már hátat fordított a Fidesznek. Nagy valószínűséggel azokról a szavazókról beszélünk, akik a választási hajrában csapódtak a Fideszhez. Másfelől az is igaz, hogy a kormánypárti táborban azóta csak kisebb lemorzsolódás történt, a Fidesz és az ellenzék között pedig valóban nem csökkent a távolság.
Ennek – folytatta Pulai András – alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy a Fidesz képes a saját médiabuborékában tartani a szavazóit. A másik ok az, hogy az ellenzék nem tudott felmutatni markáns alternatívát, amely mellé odaállhatott volna az ellenzéki szavazó.
Pulai András úgy látja, a helyzet még csak ezekben a hónapokban élesedik. A kormány a választási kampányban a GDP 7-8 százalékát odadobta az embereknek, az adóemelések, más megszorító intézkedések és az infláció révén azonban már többet visszavett, mint amit adott. A gazdasági gondok most kezdenek igazán fájni, ami komoly veszélyt jelent a Fidesz számára.
Nem lehet tudni, mennyi ideig működik még az a stratégia, hogy a kormány minden rosszért másokat tesz felelőssé. A Publicus Intézet kutatásaiból az látszik, hogy folyamatosan csökken azok aránya, akik a külső tényezőket hibáztatják, de az is tény: a Fidesz szavazói körében még mindig ők vannak többségben. Ha az ellenzék ezt a helyzetet jól meg tudja lovagolni, akkor sok szavazót nyerhet, ha nem, akkor csak a Fidesz veszít választókat, és tovább nő a bizonytalanok tábora.
A közelmúltban – mondta Pulai András – nem volt olyan politikai esemény, ami különösebben megmozgatta volna a szavazókat. A Fidesz törekszik is arra, hogy altassa a mezőnyt, depolitizálja a közéletet. Jövőre azonban EP- és önkormányzati választást tartanak Magyarországon. Ősszel az ellenzéki politikusok is ráfordulnak a kampányra, alkalmuk lesz elmondani az embereknek, mit gondolnak a kormány ténykedéséről. Könnyen előfordulhat, hogy ez nem lesz sikertörténet a Fidesz számára, már csak azért sem, mert az EP-kampányban a Fidesz markáns EU-ellenes pártként fog felvonulni.
Azzal, hogy beütött a válság és nem jönnek az uniós pénzek, a Fideszben is forráshiány alakult ki. Kívülről ebből kevés érzékelhető, de Pulai András információi szerint a kormány holdudvarában már egymásnak estek a szereplők: mivel máshonnan nem tudnak újabb forrásokat szerezni, nincs más lehetőségük, mint egymástól elvenni azokat. A Publicus Intézet vezetője a belső feszültségek további erősödésére számít, egészen biztosra veszi, hogy a Fideszen belüli harc az elkövetkező időben nem kisebb, hanem nagyobb lesz. Ha ez kívülről, a választók számára is látszani fog, akkor annak lehet hatása a szavazókra.
