Budapest;Karácsony Gergely;fővárosi önkormányzat;Lánchíd;Atlétikai vb;Kiss Ambrus;

Az Orbán-kormány a hiányzó 30 milliárdból kettőt fizetne ki most a fővárosnak, a többiről tárgyalnak

A kabinet megígérte Budapestnek, hogy legalább részben teljesíti korábbi ígéreteit az atlétikai vb érdekében. A Népszava értesülése szerint a főváros korábban demonstrációt jelentett be az atlétikai stadion elé pénteken fél négyre, de most lefújták.

Csúnya árnyékot vetett volna a budapesti atlétikai világbajnokságra, ha a rendező város polgármestere még a szombati megnyitóra se megy el a fővárosi önkormányzat és az Orbán-kormány között dúló háború miatt. Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke múlt pénteken személyesen adta át az esemény meghívóját a Városházán, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester nagy örömmel elfogadott. Nem sokon múlt a botrány. Június 19-én a főpolgármester még azt mondta, ha a kormány nem tartja be a megállapodásukat, akkor nem megy el a nyitó rendezvényre. A Népszava értesülése szerint a főváros korábban demonstrációt jelentett be az atlétikai stadion elé pénteken fél négyre, amit most lefújtak.

A korábban meglehetősen lagymatagon csordogáló tárgyalások hirtelen felélénkültek, de Gulyás Gergely miniszter levele így is az utolsó pillanatban, a találkozó előtti éjszaka érkezett meg. Az események fő aktora minden bizonnyal korábbi helyettese, az időközben a politikai rivaldafényből a sportdiplomácia színpadára átlépő Fürjes Balázs, a 2023. évi Atlétikai Világbajnokság Szervezését és Lebonyolítását Irányító Testület társelnöke volt, akinek ez a siker bizonyára jól jön a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagságáért vívott harcban.

A megállapodással megmaradt az esély, hogy a kormány teljesíti azt a vállalást, amelyet még 2019-ben tett annak fejében, hogy a frissen hivatalba lépő ellenzéki városvezetés a kampányban váltig hangoztatott stadionstop ellenére hozzájáruljon a csepeli szigetcsúcsra, illetve a IX. kerület déli csücskére tervezett csarnok és a csatlakozó létesítmények megépítéséhez.

A 2019-es fővárosi alku többek között a Diákvárosról, valamint összesen 50 milliárd forint extra forrásról szólt a fővárosi MR-CT programra és a kerületi egészségügyi fejlesztéseikre. Az Orbán-kormány azonban többszörösen megszegte a megállapodást. A Diákváros helyét a kínai Fudan Egyetem építésére adta át és két év után elapadt az egészségügyi beruházások forrása. (Az alkuban szereplő 50 milliárd valójában már az elején se volt teljesen extra pénz. A kormány ugyanis nem sokkal a megállapodás aláírása után összesen 10 milliárd forint egészségügyi fejlesztésre megítélt támogatást vont el a II., a III. és a XV. kerülettől.)

A fővárosi önkormányzat 2020-ban 2 milliárd forintot, 2021-ben 750 millió forintot kapott a CT- és MR-várólista csökkentési programjára, míg a kerületi önkormányzatoknak összesen 18 milliárd forint támogatást adott a kormány a szakrendelők felújítására, korszerűsítésére, új orvostechnikai eszközök beszerzésére. A projektek pontos szakmai tartalmát az illetékes minisztériummal egyeztették a kerületek, ahogy elszámolni is velük tudtak. Ám 2022 óta egy fillért se kaptak.

„A kormány eddig összesen 20,75 milliárdot adott oda az ígért 50 milliárdból, így még csaknem 30 milliárd hibádzik. Gulyás Gergely múlt heti levelében arra tett ígéretet, hogy a már megkezdett beruházásokhoz szükséges forrásokat biztosítják. Ez mintegy 2 milliárd forintot jelent. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az elakadt projekteket kimozgassuk” 

– válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki nagyon bízik abban, hogy a fentiekről szóló kormányhatározat még a héten megjelenik. Tudomása szerint gőzerővel dolgoznak a szövegezésén.

A fennmaradó összeg felhasználásáról, a támogatott projektekről külön munkacsoport dönt majd. Ennek munkájában Pintér Sándor belügyminiszter mellett Gulyás Gergely és két fővárosi delegált vesz majd részt. A kormány nem titkoltan az uniós forrásokból teremtené elő korábbi ígéretének fedezetét. A munkacsoport a nyári szünet végével láthatna munkához.

Baranyi Krisztina: "Azt hiszem jó alkut kötöttünk"

A fővárosi alku mellett Ferencváros önkormányzata külön megállapodást kötött a kormánnyal a stadionépítés támogatásának fejében. Ennek teljesítése messze jobban áll a fővárosinál. Eddig időre megvalósult minden – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester.

A kerület 5,6 milliárd forintot kapott egy új szakrendelő építésére. Az épület már szerkezetkész és több nagy értékű berendezést is beszereztek már. Két nagyon rossz állapotú önkormányzati bérház bontására, a lakók elhelyezésére is kaptak 1,3 milliárd forintot. A házakat már lebontották, a 70 bérlőt korábbi fürdőszoba nélküli bérleményeikből komfortos lakásokba költöztették. A ferencvárosi önkormányzat kérésére módosított stadion, illetve környezetének tervei alapján cirka 6 milliárd forintból zöld park épül a létesítmény köré. Ennek részeként lesz többek között játszótér, fitness és futópálya, extrém sportpályák, kutyafuttató és szabadtéri mozi. Visszakapják a a kerületiek a korábbi Vituki-strandot, az ehhez szükséges termálkutat már ki is fúrták. Ahogy az infrastruktúra előkészítés is megtörtént a sportóvodához és a többi létesítményhez.

A játékok után – amikor már elbontották a mobillelátókat is – épül újabb futópálya, továbbá lesz egy kis színpad és óvoda is. Ez már az eredeti kivitelezői szerződésben is szerepelt. De azóta aláírták a zöld park kialakítására vonatkozó kontraktust a stadion kivitelezőivel, amihez a forrást is hozzárendelték, így sínen van – büszkélkedett Baranyi Krisztina, aki hozzátette: a Kis-Duna revitalizáció 9 éves programja is halad. A kotrás után jelenleg a feltáró munka folyik, amelynek lezárása 2023 végén, 2024 elején várható, ezt követi a többi projektelem. A teljes beruházás várhatóan 2030-ra zárul és ezzel egy újabb gyönyörű dunai partszakasszal gazdagodik a főváros. Mindez együtt jócskán meghaladja a 10 milliárdot, így azt hiszem jó alkut kötöttünk – összegzett a ferencvárosi polgármester. Sz. A.

Tovább pörög a fővárosi hitelszámláló

Egyelőre nincs, ami megállítaná a fővárosi hitelszámlálót, amely július elejétől forog rendületlenül. Jelenleg 15,6 milliárdos mínuszban van Budapest. S ez még bizonyosan nem a vége, hiszen szeptember közepén érkezik meg az idei iparűzési adó bevétel – tájékoztatta a Népszavát Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

Az áprilisi prognózisban még az szerepelt, hogy a főváros 76 milliárd forintos mínuszban lesz augusztus végére. Ezt elkerülendő a városvezetés túlélőprogramot dolgozott ki, amely működik. Június végi számításaik már mínusz 39,8 milliárdos hiányról szóltak. A Fővárosi Közgyűlés ezért 15 milliárddal megemelte a korábbi 25 milliárdos folyószámla-hitelkeretet.

Időarányosan jól állunk – bizakodik a főváros pénzügyeiért felelős városvezető. De azért jobban örülne, ha a Fővárosi Törvényszék másodszorra már befogadná az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérésüket a szolidaritási adó miatt indított perben. A főváros keresetét első körben tárgyalás nélkül elutasította a bíróság, a döntés ellen augusztus elsején fellebbezett a főváros. Hamarosan a jogvédelemre vonatkozó kérelmüket is beadják újra, hogy a Magyar Államkincstár ne tudja megismételni a július 4-i akcióját, amikor inkasszóval 3,9 milliárd forintot emelt le a fővárosi számláról.

A kormány ugyanakkor továbbra sem fizet. A Lánchíd felújításához ígért támogatás, az állami cégek tartozásai, a rezsi kompenzáció, illetve a fejlesztési hitel engedélyezése együtt körülbelül 35 milliárd forintot tesz ki. Ha egyikben sem lesz ősszel előrelépés, akkor komoly likviditási problémával néz szembe a fővárosi önkormányzat az év végén. Sz. A.