Keddről-szerdára virradó éjszaka is folytatódtak az orosz dróntámadások Ukrajnában, az Odessza régióban lévő gabonaraktárak ellen. Miután az orosz erők már gyakorlatilag lerombolták a kikötőváros Odessza és környékén található gabona lerakatokat és romba döntötték Izmail kikötőjét, a hajnali dróntámadás Reni kikötőjét célozta. A helyzet súlyosságát és veszélyességét a földrajzi koordináták mutatják legbeszédesebben: Reni 19,5 km-re fekszik a legnagyobb romániai dunai kikötővárostól, Galactól, de az első romániai település, Grindu falu 8,5 km-re található. Az éjszakai dróntámadás utáni robbanások és tüzek a Romániából okostelefonnal filmezett, interneten fellelhető videókon is megtekinthetők. De a porrá lőtt Izmail is alig 65 km távolságra van az Európai Unió és NATO-tag Romániától.
A román külügy szerda reggel azonnal erőteljesen tiltakozott az ukrán civil infrastruktúrát ért újabb orosz csapásra. Twitter közleményében a bukaresti szaktárca leszögezte: Oroszország nemzetközi jogot sért, veszélyezteti a globális élelmiszerellátás és a fekete-tengeri hajózás biztonságát.
És nem ez volt az első késélen táncoló eset. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta egyértelmű, hogy a Fekete-tenger az a terület, ahol leginkább fenyeget a háború akár véletlen, akár szándékos eszkalációja, hiszen a háborús feleken kívül még három NATO-tagország (Románia, Törökország és Bulgária) osztozik a felségvizeken. Amióta Oroszország július közepén kilépett az ENSZ és Törökország által közvetített gabonaszállítási egyezményből, a provokációk állandósultak a Fekete-tengeren, a helyzetet pedig tovább súlyosbítják a nemzetközi vizeken és más országok felségvizein is megjelenő tengeri aknák.
Hétfőn az egyik legkedveltebb román tengerparti üdülőben, Costinesti-en, épp egy szálloda melletti gátnál robbant tengeri akna. A román haditengerészet szerint a robbanószerkezet vélhetően egy, a part közelébe sodródott orosz tengeri akna volt, de azt mindmáig nem tudták igazolni hogy orosz vagy ukrán aknáról van szó. (Ez azonban nem sokat változtat a tényeken, hiszen a felelősség elsősorban az agresszort terheli, Ukrajna saját tengeri kikötői védelmében telepített vízi aknákat.)
A román hatóságok az aknát egy hat órán át tartó akció után semlegesítették, a búvárok a helyszínen maradtak, mert a közelben egy másik úszó aknát is észleltek. Ezt követően kivezényelték a román haditengerészet egységeit a teljes román partszakasz felülvizsgálatára, amelyek szerdai hivatalos közlés szerint nem találtak újabb aknát.
Most épp nem, de nem ez volt a román haditengerészet első veszélyes kalandja az orosz aknákkal. A háború kitörése óta már összesen öt orosz tengeri aknát hatástalanítottak a román partszakaszon, nemrég egy aknasemlegesítő román hajó sérült meg a román felségvizeken. Sodródó aknákat már többször jelzett a bolgár haditengerészet is. Ezek súlyos veszélyt és komoly biztonsági kockázatot jelentenek az egész térségre nézve. Romániában például a Fekete-tenger közelében, Mihail Kogalniceanun található egy nagy amerikai légibázis. A costinesti tengerparti robbanást követő aknakeresésben is a román haditengerészet egységei mellett mindvégig részt vett az Egyesült Államok légierejének egy felderítő repülője is.
A hadviselő felek által telepített tengeri aknák akkor is veszélyesek, ha nem szándékos provokáció eredményei- könnyen elszabadulnak, irányíthatatlanok és messzire sodródnak. Mindeddig a román tengerpartra sodródott aknákat a tűzszerészeknek sikerült semlegesíteni, a hétfői volt az első robbanás turistaközpontban. Hogy ezúttal véletlenül elsodródott – akár orosz, akár ukrán -aknáról van szó, vagy célzott orosz provokációról, nem tudni. Az viszont kétségtelen, hogy miután Oroszország kilépett a gabonaegyezményből, azaz épp egy hónapja, nemzetközi jogot sértő blokáddal, megfélemlítő támadások és provokációk sorával próbálja megakadályozni az ukrán gabonaexportot, lerombolni az azt biztosító infrastruktúrát.
Kiutasítás indoklás nélkül
Oroszország kiutasította a Politico Europe tudósítóját és a The Moscow Times korábbi főszerkesztőjét, Eva Hartogot - jelentette szerdán a két érintett lap. A Politico szerint az orosz külügyminisztérium állítólag múlt hétfőn tájékoztatta Hartogot arról, hogy nem hosszabbítják meg a vízumát, és hogy hat nap áll rendelkezésére elhagyni az országot.
Moszkva nem indokolta és nem is részletezte a kiutasítás okát, csak annyit közölt, hogy az "illetékes hatóságok" döntöttek a vízumhosszabbítás elutasításáról. Hartog az első külföldi újságíró, akit kirúgtak Oroszországból azóta, hogy Moszkva 2022 február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Korábban, 2021-ben kiutasították a BBC riporterét, Sarah Rainsfordot, az akkori indoklás szerint válaszként arra, hogy London állítólag diszkriminálta az Egyesült Királyságba akkreditált orosz médiát. A de Volkskrant holland lap tudósítóját, Tom Venniket ugyancsak 2021-ben utasították ki adminisztratív szabálysértések miatt.
Az orosz külügyminisztérium idén nyáron "választ ígért mind az uniós újságírók, mind a brüsszeli funkcionáriusok felé" az orosz állami műsorszolgáltatót és háborúpárti bloggereket célzó uniós szankciók legutóbbi körét követően, emlékeztet a Politico. De már ezt megelőzően, idén március 30-án kémkedés vádjával az SZBU őrizetbe vette Evan Gershkovich-ot, a The Wall Street Journal amerikai tudósítóját. szabadlábra helyezését a bíróság elutasította, a moszkvai Lefortovo börtönben várja a tárgyalást. Akár 20 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
