Négy évig is eltarthat, míg a háziorvosi körzethatárokat az ott lakók lélekszámához, illetve a háziorvosok számához igazítják. Ennek az irányítási feltételeit kívánja megteremteni az a jogszabály, amelynek tervezete néhány napja elérhető a Belügyminisztérium honlapján és a kormányzat kezébe adná a körzethatárok újrarajzolását. A javaslat nyilvánosságra kerülését Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfóliónak adott nyilatkozata vezette fel. A politikus arról beszélt a gazdasági portálnak, hogy luxus 150-200 főre fenntartani egy háziorvosi praxist. Úgy fogalmazott: "Végig kell gondolni, hogy mi az a minimumszám, amit elvárunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 400 meg a 800 fős praxist összeolvasztjuk. A későbbiekben azt is szeretnénk, hogy az ellátandó lakosságszám jobban érvényesüljön a finanszírozásban. Lesznek olyan pici, most még betöltött praxisok, ahol 300-400 ember van, ezeket nincs értelme fenntartani havi 3,5-4 millió forintért. Ezeket 2028-ig szeretnénk kivezetni.”
A belügyi tervezet élvezi az országos kollegiális szakmai vezető, Békássy Szabolcs támogatását is, mert szerinte ez megoldhatja az alapellátás feszültségeinek egy részét. Köztük az üres és gazdaságosan nem működtethető kicsi körzetek problémáját. A jogszabálynak az a lényege – mondta –, hogy bizonyos esetekben, így a tartósan betöltetlen, valamint az új körzetek kialakításának hatásköre átkerül az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFÖ). A körzetkialakítás eddig az önkormányzatok feladat volt, legtöbbjük évről évre hozott határozatokat a körzethatár módosításokkal kapcsolatban. Sok esetben, amikor mondjuk egy gazdaságtalan üzemméretű praxis problémáját kellett volna megoldani,
a helyi politikai érdekek gyakran felülírták a gazdaságossági szempontokat, hiszen nem szüntethették meg a falu egyetlen, de csak 300 fős praxisát. Az ilyen döntések egyik következménye, hogy mostanra több mint 730 praxisnak nincs gazdája, és ezeken a helyeken jobbára helyettesítéssel lehet megoldani az alapellátást
– mondta. Jelenleg 6464 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis van Magyarországon.
Véleményeket vár Pintér Sándor tárcája, hogyan lehessen belenyúlni a háziorvosi körzetekbeBékássy Szabolcs emlékeztetett arra, hogy míg az elmúlt húsz évben 500-700 ezerrel csökkent az ellátandó lakosság lélekszáma, mindössze 40 praxissal lett kevesebb. A kollegiális vezető hangsúlyozta: a praxisjoga egyetlen háziorvosnak sem sérülhet, de a nagyon kicsi kártyaszámmal gyógyítók körzethatára módosulhat és több ember tartozhat az érintett orvoshoz. A hosszútávú cél az, hogy a gyermekorvosi praxisokban legalább 600, a felnőtteket ellátókban pedig minimum 1200 kártya legyen. Most – mint mondta – körülbelül 40 olyan praxis van, amelyben legfeljebb 200 embert lát el az orvos, és 200 olyan, amely 500-nál kevesebbet. Sőt olyan is akad, például az egyik nagyatádi körzet ilyen, ahová mindössze 6 beteg tartozik, de Miskolcon működik 28, és Budapesten is 30 pácienssel praxis. Békássy Szabolcs szerint ez a helyzet igazságtalan és tarthatatlan főként a fiatal kollégákkal szemben. Az elmúlt években jelentős béremelés történt a háziorvosi praxisokban és ezt a gazdaságtalan üzemméretűekben is megkapták az orvosok. A fiatalok jövedelme csakis a praxis méretével, azaz az elvégezendő feladatok növelésével emelhető. Szerinte
ez a változás nem oldja meg a háziorvosi korfa okozta problémákat, de a betegek számára kiegyensúlyozottabbá és biztonságosabbá válhat az ellátás,
valamint jelentősen mérsékelheti az orvosok önkormányzatoktól való függőségét.
Új feladatot kapnak a háziorvosok, nem beutalóköteles szakrendeléseknél is rájuk bíznák az időpontfoglalástMegszólalt a Pintér-féle belügy, állítólag nem akarja a háziorvosokra kényszeríteni az összes időpontfoglalástBértámogatás helyett praxistámogatás
Néhány héten belül megkaphatják a háziorvosok és fogorvosok a mellettük dolgozó ápolók, körzeti nővérek béremelésére szolgáló kormányzati támogatást, csak nem úgy, ahogy ők kérték.
A Belügyminisztérium honlapján olvasható jogszabálytervezetből ugyanis kiderült, praxistámogatásként juttatná el az alapellátókhoz a kormányzat a júliusi 18 százalékos szakdolgozói béremelésre szánt költségvetési összeget. Az orvosok mellett dolgozó ápolók, orvosasszisztensek béremelésének fedezetét a praxisoknak visszamenőlegesen (várhatóan három hónapot egy összegben) utalhatja szeptemberben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).
Mint arról korábban írtunk: a háziorvosok aláírásokat gyűjtöttek, miután vállalkozásaik az augusztusi elszámolásokkal még nem kapták meg a szakdolgozói béremelésre a fedezetet. A mintegy 7-8 ezer szakembert érintő ügyről Takács Péter államtitkár augusztus 4-én Facebook-bejegyzésében azt írta: „A háziorvosok, házi gyermekorvosok és az alapellátásban dolgozó fogorvosok mellett dolgozó szakdolgozók, asszisztensek sem maradnak ki a júliustól járó, 18 százalékos béremelésből. Öt-hat munkanapon belül lezárul a társadalmi egyeztetés, majd megjelenik az erről szóló jogszabály a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pedig ezután tudja megcsinálni a számfejtést.” Ez jelent meg augusztus 16-án. Békássy Szabolcs, az alapellátók kollegiális szakmai vezetője egy múlt heti körlevelében pedig arról tájékoztatta az érintetteket, hogy „egy most tárcaegyeztetésen lévő jogszabálytervezet” szerint „szabadon felhasználható” praxistámogatásként juttatná el a kormányzat ezt az összeget a vállalkozásoknak. Ezt azonban elutasította a praxist vezető orvosok egy része, mondván, ezzel akkorára nőne a körzetük bevétele, hogy az adózási szempontból kedvezőtlen lenne. Ezért az érintettek aláírásgyűjtésbe is kezdtek annak érdekében, hogy a szakdolgozóiknak járó emelést inkább pántlikázott pénzként, bértámogatásként kaphassák meg. Most kiderült, hiába kérték ezt.
