Már csak alig több mint másfél hét van hátra a szeptember elsejei iskolakezdésig, de a Belügyminisztérium még mindig nem tette közzé a tanév rendjének végleges változatát.
Pedig még a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter is úgy gondolja, szerencsésebb lett volna, ha az korábban – például már május végén – megjelenik, hogy a tantestületeknek legyen elég idejük a felkészülésre. Az eddig megjelent tervezet szerint
a következő tanév egy héttel tovább tart majd, miután hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet is.
Érdeklődtünk a minisztériumnál, mikor várható a rendelet megjelenése, válaszukban azt írták, a tanév rendjének kihirdetése augusztus 31-éig megtörténik. Az NPK elnöke (aki a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is) hangsúlyozta, szerinte nem hatalmas tragédia a rendelet megjelenésének csúszása, de a tervezhetőség szempontjából abban bízik, azon már nem fog sokat változtatni a kormány azon túl, amit az NPK javasolt és a szaktárca el is fogadott. A hosszabb tanév és az adminisztrációs problémák elkerülése miatt a középiskolai beiratkozást eltolják három nappal, továbbá a szóbeli érettségik lebonyolításához is biztosítanak plusz három napot.
Horváth Péter azt is elmondta, a tanév rendje mellett még nem hirdették ki az új pedagógus életpálya törvény – ismertebb nevén státusztörvény – végrehajtási rendeletét sem, amelyre a július 15-én életbe lépett törvény számos ponton hivatkozik, például a betölthető státuszok esetében. Az NPK elnöke szerint a végrehajtási szabályokat célszerű lett volna a törvénnyel együtt életbe léptetni, hogy “apró bizonytalanságok” se legyenek a tanévkezdés előtt;
például az intézményvezetők tudhassák, mennyi pedagógussal, nevelést-oktatást segítő munkatárssal számolhatnak. A helyzetet tovább bonyolítja a tanárhiány is.
A Belügyminisztérium tagadja, hogy hiány lenne pedagógusokból, és a „baloldal” hergelésének tartja, amikor ellenzéki politikusok vagy a szakszervezetek képviselői erről beszélnek. Ugyanakkor a baloldalisággal nehezen vádolható NPK elnöke szintén úgy véli, hogy országos pedagógushiány van. Kérdésünkre elmondta,
saját iskolájában tanév végén sokan mentek nyugdíjba, s bár a megüresedett álláshelyeket náluk sikerült betölteni, több olyan iskoláról is tud, ahol ezt nehezebben tudták megoldani.
Horváth Péter arra is emlékeztetett, a pedagógusoknak szeptember végéig kell nyilatkozniuk, elfogadják-e az új törvényben előírt foglalkoztatási körülményeket és szabályokat – például azt, hogy elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Az NPK elnöke szerint
ezres nagyságrendben lesznek olyanok, akik elhagyják a pályát a státusztörvény miatt.
A kormány új bérezési rendszerrel próbálja vonzóbbá tenni a tanári karriert, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig a Népszavának adott múlt szombati interjújában azt mondta, a szakképzés után a köznevelésben is lehetőség lesz béralkukra, vagyis ha egy intézményben nehezen találnak például matek-informatika tanárt, a munkáltató az átlagosnál is magasabb bért ajánlhat fel a potenciális jelentkezőknek. Horváth Péter ezzel kapcsolatban azt mondta, az adott intézményben előbb fel kellene mérni, egy ilyen lépés okozhat-e feszültségeket a tantestületben, és ha igen, azokat érdemes-e vállalni. Ugyanakkor hozzátette: egyelőre azt sem látja, miből lesz egyáltalán az eddiginél több pénzük a tankerületeknek arra, hogy magasabb bérezéssel és béralkukkal csábítsák a pedagógusokat a pályára.
Maruzsa Zoltán: Jöhetnek a béralkuk, a költségvetésben van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremeléséreOrbán Viktor gyáravatón üzent burkoltan az oktatási rendszert bírálóknakMégis igazgató maradhat a csepeli Kölcsey Ferenc Általános Iskola vezetője, de a Belügyminisztérium nem árulja el, hogy miért