Míg a historikus építész, Hauszmann Alajos munkásságának már a kortársai között is akadtak bírálói, vannak olyanok a magyar építészettörténetben, akik vitán felül állnak. Ilyen az építészpápának tekintett, klasszicista Pollack Mihály. A német-osztrák származású magyar építész éppen kétszázötven évvel ezelőtt, 1773. augusztus 30-án született Bécsben. Pályakezdőként féltestvére, Leopold Pollack mellett dolgozott a milánói dóm építésénél, építészeti vállalkozását a XIX. század fordulóján helyezte át Pestre.
A József nádor által 1808-ban alapított Szépészeti Bizottmány tagjaként – majd elnökeként –, valamint ikonikus épületek tervezőjeként meghatározó szerepe volt abban, hogy Pesten – és Magyarországon azon túl is – megjelenjen a klasszicista építészet letisztult, egyszerű, ugyanakkor szellemes változata.
Mintegy kétszáz olyan épület, illetve épületrész ismert, amely Pollack Mihály munkája.
Az 1810–30-as években több mint száz magánházat tervezett a pesti belvárosban, de tervezett főúri kastélyokat és középületeket is. S bár épületeinek csak mintegy negyede maradt fenn – József főherceg alcsúti és budai palotája a második világháborúban pusztult el, a régi pesti vigadó, a Redoute épületét az osztrákok bombázták rommá 1849-ben –, a Budapest ostromát megszenvedő Sándor-palota 2002-ben megújulhatott. Pollack zsenijét hirdeti ma is a pesti és a dégi Festetics-kastély, a Deák téri evangélikus templom, a szekszárdi új megyeháza, a jászberényi városháza, a Ludovika Akadémia, és nem utolsó sorban főműve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.
A nemzeti múzeum épületének rekonstrukciója és bővítése már több évtizedes téma – a múzeum kinőtte az épületet, lépcsőit megmászni pedig igazi kihívás az idősebb korosztálynak. Az, hogy építészeink milyen nagy tisztelettel közelítenek Pollack Mihály munkásságához, kiderült 2010-ben is, amikor nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdettek meg a Magyar Nemzeti Múzeum épületére és a Múzeumkert fejlesztésére. A tervpályázatra hatvanegy pályamű érkezett. A tervek között visszatérő gondolat volt a múzeum két udvarának befedése (amely elképzelést a műemlékvédelmi hivatal nem támogatta), valamint térszint alatti bővítése (ez a gondolat a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítésének elvetett terve miatt számított „merésznek”, pedig mindkét múzeum esetében logikus és megalapozott). Az első helyezett a Mányi István Építész Stúdió, a második a Claus D. Worscheck és Oszoli és Boda Építész Iroda Kft. terve lett, harmadikként, megosztva a Narmer Építészeti Stúdió és a Földes Társai Építésziroda tervét díjazták. A pályázati kiírással akadt egy-két probléma (például hiányos volt), ám az, hogy a kiállításon bemutatott – szakmai és civil fórumokon megvitatott és bírált – pályaművek közül végül egy sem valósulhatott meg, nem a tervezők hibája volt.
2016 júliusában azután úgy döntött a kormány, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumot múzeumi negyeddé bővítik. A Pollack Mihály téri Károlyi-palota és az Esterházy-palota (amelyben a rádió Márványterme is található), valamint a Bródy Sándor utcai Stúdiópalota is megújult volna, hogy a múzeum kutatóközpontjainak adjon helyet. A tér másik két épületét, a rádió irodaházát és az üzemépületét a zöldfelületek növelése érdekében bontották volna le. (Egy korábbi terv szerint az Országos Széchényi Könyvtár költözött volna a rádió épületeibe.) Végül a múzeumi negyed terve is indoklás nélkül kútba esett, maradt helyette a Múzeumkert megújítására egy ötletpályázat, a tervből 2019-ben lett valóság. A kormány pedig 2020-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek adta a józsefvárosi Palotanegyed számos épületét – köztük a Károlyi- és az Esterházy-palotát, a Magyar Rádió épületeit – a piliscsabai, Makovecz Imre által tervezett épületegyüttesért cserébe. S bár tavaly eredménytelen lett a Pázmány campusára kiírt közbeszerzés, mert túl drága (25-27 milliárd forintos) ajánlatok érkeztek be, az építésügyi és közlekedési miniszter, Lázár János bejelentette: 2024 őszén 50 ezer négyzetméteren 250 milliárd forintból jön létre a Pázmány új egyetemi campusa a Palotanegyedben.
Mindez szerdán, a Magyar Nemzeti Múzeum Pollack 250 című kamaratárlata megnyitója előtt történt. Lázár János a „haza és haladás” tematikájú beszédében ígéretet tett arra, hogy minisztériuma anyagi segítséget nyújt a nemzeti múzeum épületében lévő szoborfülkék hiányzó frízeinek és szobrainak a pótlására, továbbá együttműködést ajánlott fel ahhoz, hogy egy új, XXI. századi múzeumi infrastruktúra jöjjön létre, és Pollack Mihályhoz méltó módon hozzák helyre a múzeum épületét. A főigazgató, L. Simon László – megköszönve a felajánlást – megerősítette, hogy a nemzeti múzeum épülete korszerűsítésre szorul: az intézmény kinőtte az épületet, nem rendelkezik elég kiállítótérrel, raktárral, továbbá kiépítésre vár a klímarendszer és az akadálymentes közlekedés is. Lázár és L. Simon ezek után a Magyar Posta Zrt. alelnökével, Hegmanné Nemes Sárával elsőnapos bélyegzővel látták el azt az alkalmi bélyegblokkot, amelyet a Pollack-évforduló tiszteletére adott ki a posta.
A Pollack 250 kiállítás eredeti metszetek, rajzok és a Szabó Ervin Könyvtártól kölcsönzött dokumentumok segítségével idézi fel az építészpápa munkásságát. Legizgalmasabb része mégis az a koncepcióterv, amely bemutatja, miként fejlesztené a múzeum főépületét a Narmer Építészeti Stúdió – kicsit a British Museum fejlesztésének a nyomában járva, a Narmer 2010-es tervénél bátrabban, korszerűbben. Lázár a látványterveket és a makettet szemlélve mindössze annyit nyilatkozott: „Majd megvizsgáljuk.”
Infó: Pollack 250. Magyar Nemzeti Múzeum. Kurátor: Debreczeni-Droppán Béla. Nyitva: december 1-ig
