Szinte az utolsó pillanatban, bő egy nappal a tanévkezdés előtt jelent meg a Magyar Közlönyben az új pedagógus életpályatörvény – ismertebb nevén státusztörvény – végrehajtási rendeletének végső, a kormány által elfogadott verziója, amely a törvény alkalmazásának részletszabályait tartalmazza. Bár a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba (a pedagógusoknak innentől szűnik meg közalkalmazotti státuszuk és az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kell dolgozniuk), a következő tanévre való akadálytalan felkészülést az segítette volna, ha a rendelet már korábban megjelenik, hiszen az tartalmazza egyebek mellett a szabadságok kiadásnak vagy a nevelést-oktatást segítő óvodai és iskolai dolgozók alkalmazásnak szabályait is.
A rendelet kevés, ugyanakkor fontos módosításokat tartalmaz a július végén megjelent tervezethez képest. A bérezés ügyében például egyértelműsítették, hogy a Pedagógus I. kategóriába tartozó tanárok fizetése sem lehet kevesebb havi bruttó 440 ezer forintnál (ami kedvezmények nélkül 292 ezer forintot jelent nettóban). A tervezetben ez az összeg csak a gyakornokok bérezésénél szerepelt, miközben a Pedagógus I. kategóriában dolgozók fizetésének alsó határát a státusztörvényben bruttó 410 ezer forintban állapították meg.
Vagyis a rendeletben lényegében felülírták a törvényben meghatározott minimumösszeget. A pedagógus érdekképviseletek közbenjárására bekerült a rendeletbe az is, hogy a nevelés-oktatást segítő dolgozók, ha van középfokú iskolai végzettségük vagy szakképzettségük, a garantált bérminimumra jogosultak az alacsonyabb összegű minimálbér helyett.
Ugyanakkor a pedagógus szakszervezetek hiába kérték, hogy a végrehajtási rendeletben határozzanak meg további részletszabályokat a pedagógusbérek megállapításával kapcsolatban, ilyenek végül nem jelentek meg. A törvény szerint így
egy Pedagógus I. fokozatú tanár fizetése bruttó 440 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet, a pontos összegeket a munkáltatók határozhatják meg, vagyis állami iskolák esetében a tankerületi központok.
Előfordulhat majd az is, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, szakmai tapasztalattal, érdemekkel rendelkező pedagógus más összegű bért kaphat attól függően, melyik tankerülethez tartozó iskolában dolgozik.
Státusztörvényből vizsgáztatta a Pintér-féle belügy a tankerületi vezetőket úgy, hogy a részletszabályok még meg se jelentekA státusztörvény visszahozta a pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárások rendszerét is, a korábbi tervek szerint, ha valakinél valamilyen vétség felmerül, az eljárást annak lefolytatása közben is ki lehetett volna egészíteni újabb és újabb vétségekkel, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint lényegében azt jelentette, hogy „koncepciós eljárásokat” is lehetett volna indítani a pedagógusokkal szemben. Az erről szóló rendelkezés végül kikerült a rendeletből. Ezzel együtt kihúzták a rendeletből azt is, hogy ha egy pedagógus bíróságon támadná meg a fegyelmi határozatot és elveszti a pert, annak költsége méltányosságból mérsékelhető vagy elengedhető legyen. Vagyis
ha egy pedagógus elveszít egy ilyen pert, a költségeket mindenképp saját zsebből kell fizetnie, ami nagyban csökkentheti annak a lehetőségét, hogy a pedagógusok merjék jogi útra terelni az ilyen ügyeket.
Az már a rendelet tervezetében is szerepelt, hogy a honvédelmi alapismeretek tantárgy oktatásához nem kell pedagógus végzettség, ebben a munkakörben az is alkalmazható, aki felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel, honvéd altiszt vagy azzal egyenértékű képzéssel rendelkezik. Ez most úgy módosult, hogy a felsőfokú végzettségről szóló előírást eltörölték, helyette „legalább érettségivel” és katonai szakképzettséggel kell rendelkeznie a leendő oktatónak. Továbbá az erről szóló paragrafus kiegészült azzal, hogy katonai alapkiképzéssel és legalább három év katonai szolgálattal is taníthatja valaki ezt a tantárgyat.
Bár a szakszervezetek kérték, a kormány nem változtatott azon, hogy 2024. május 31-étől pedagógus szakképzettséget vagy szakképesítést szerző pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha esküt tett.
Megszólalt a Pintér-féle belügy, az elkötelezettséget akarja erősíteni a tanárokban a kötelező eskütétellelKiderült, a Pedagóguskar és a rektorok írják a tanárok esküszövegétPintér Sándor tárcája ugyan tagadja, de a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint országos tanárhiány van