oktatás;egyeztetés;Belügyminisztérium;pedagógus szakszervezetek;tanárhiány;státusztörvény;

Kiderült, a Pedagóguskar és a rektorok írják a tanárok esküszövegét

A Belügyminisztérium és a szakszervezetek közötti egyeztetésen az is felmerült, hogy sem a státusztörvényben, sem az annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetben nincs részletesen szabályozva, pontosan hogyan állapítják majd meg az egyes pedagógusok béreit a munkáltatók.

A Nemzeti Pedagógus Kar és a Magyar Rektori Konferencia dolgozza ki annak az eskünek a szövegét, amit jövő év május 31-étől minden frissen végzett pedagógusnak le kell majd tennie az egyetemeken, ha a szakmájukban szeretnének dolgozni - derült ki a Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága és pedagógus érdekképviseletek közötti pénteki egyeztetésen, amelynek témája az új pedagógus életpályatörvényhez, más néven státusztörvényhez kiadott végrehajtási rendelet tervezete volt.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta, azt kérték a kormánytól, az eskü ne legyen foglalkoztatási kötelezettség, és hagyják meg a felsőoktatási intézményeknek, ha eskütételt látnak szükségesnek a diploma átadásához, azt a saját működési szabályzatukban írják elő. Felvetésükre

nem kaptak egyértelmű választ, ahogy a pedagógusbérek meghatározásával kapcsolatos kérdéseikre sem.

A szakszervezetek szerint problémát jelent, hogy sem a törvényben, sem az annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetben nincs részletesen szabályozva, pontosan hogyan állapítják majd meg az egyes pedagógusok béreit a munkáltatók. A törvény széles sávban határozza meg az adható bérek mértékét (például Pedagógus I. fokozat esetén bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet),

de arról nincs egy szó se, a munkáltatók hogyan kötelesek a sávon belül megállapítani a béreket.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet az egyeztetést követően elmondta, azt szeretnék, ha minden mérhető szempontot (például, hogy ki mennyi ideje tanít, mennyi szakmai gyakorlata van, hány diplomával rendelkezik, milyen elismerései vannak, hány órát tanít egy héten, stb.) figyelembe vennének, illetve legyen valamilyen pontos rendelkezés, ami megköti a munkáltatók kezét, amikor a tényleges béreket megállapítják.

- Erre az volt a válasz, hogy a végrehajtási rendelet ezt nem szabályozhatja. Ez ismét alapot ad nekünk arra, hogy tovább lépjünk az Alkotmánybíróság felé

- fogalmazott Nagy Erzsébet.

Szóba került az is, hogy a státusztörvény alapján - amely ismét lehetővé teszi a pedagógusokkal szemben indított fegyelmi eljárásokat -, ha valakinél valamilyen fegyelmi vétség gyanúja felmerül, az eljárást annak lefolytatása közben is ki lehetne egészíteni újabban felmerülő vétségekkel, ami Nagy Erzsébet szerint azt jelenti,

hogy koncepciós eljárást is lehet indítani a pedagógusokkal szemben.

Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak, az államtitkárság ekkorra ígért válaszokat. Két hét múlva sztrájkbizottsági tárgyalásra is sor kerül majd a Belügyminisztérium és a pedagógus szakszervezetek között.