Naptári hatástól megtisztítva 7,6 százalékos volt visszaesés a kiskereskedelemben, így az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemé 4,1 százalékkal, a nem élelmiszer kiskereskedelemé 5,5, míg a benzinkutaké 20,5 százalékkal marad el a tavaly júliusi értékektől – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel kiadott gyorsjelentésében. Ritkán látni olyat, hogy minden üzleti szertorban havi alapon visszaesés legyen, és csak egyben stagnálás – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint továbbra sem látható olyan javulás, ami trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatná.
Jól érzékelhetően máshova tette a hangsúlyokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding (MBH) elemzője, amikor értékelésében úgy fogalmazott: a mélyponton már túl lehet a kiskereskedelmi szektor, amit azzal támasztott alá, hogy enyhülhet a visszaesés mértéke. Ha másért nem, az előző hónapok gyengébb eredményei miatt. Más szóval a sokat emlegetett bázishatás miatt. Máshonnan közelített Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, aki megismételte: a visszaesésben jelentős szerepet játszik a rendkívül magas infláció miatti reálbércsökkenés. Ugyanakkor derűlátásának adott hangot, amikor jelezte, hogy a továbbra erőteljes, kétszámjegyű a bérkiáramlás. E mellett a mérsékelt energiaárak és a fokozatosan ereszkedő infláció fontos támaszai lehetnek a második félévre vetíthető felívelésnek, melyet támogatnak az elmúlt időszak adatai.
Erősíthetik a boltok forgalmát a második félévben a külföldi vásárlók valamint a bevásárlóturizmus, amelyek a járvány előtt kiskereskedelmi forgalom 7 százalékát adták – olvasható az MBH elemzésében. Tekintve, hogy idehaza továbbra is magas az infláció, az áfa mértéke az unióban az egyik legmagasabb, kérdés, hogy a bevásárlóturizmus erősödése éppen a hazai magas árszínvonal miatt elérheti-e a korábbi mértéket. Ehhez kapcsolódóen Virovácz Péter megjegyezte, hogy augusztusban átmeneti felpattanásra (keresletbővülésre) számíthatunk a Atlétikai Világbajnokság egyszeri fogyasztás élénkítő hatása miatt.
Az élelmiszer-kiskereskedelem mellett az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma 3,8 százalékkal mérséklődött, a nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és illatszereken kívül (az értékesítés itt 2,8 százalékkal nőtt), minden másé csökkent. Így a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzleteké 5,7, a használtcikk-üzleteké 6,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 6,2, az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 11, a bútor-, műszakicikk-üzleteké 16 százalékkal lett kisebb.
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem az előnytelen gazdasági környezetben is 1,4 százalékkal növelni tudta fogalmát, ami azért nem változtatott sokat az összképen, mert a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom mindössze 7 százaléka bonyolódik ezen a csatornán keresztül.
A kiskereskedelem most nyilvánosságra hozott fogyasztási adatai kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a jelenleg az élelmiszerek átlagos árszínvonala 64 százalékkal múlja felül a 2020. decemberi szintet, ennek ellenére az élelmiszerárstop augusztusi kivezetése előtt nem volt felhalmozásszerű vásárlás - jegyezte meg Virovácz Péter.
A legnagyobb meglepetést az jelentette az elemzők számára, hogy ez év júniusához képest júliusban 3 százalékkal emelkedett az üzemanyag-forgalom, annak ellenére, hogy ebben az időszakban meredeken emelkedni kezdtek az üzemanyagárak. (A korábban jelzett 20,5 százalékos visszaesést a tavaly júliusi értékhez képest mérte a KSH.) A kereslet növekedése így a turisztikai szezonnal, a megnövekedett autózási igénnyel függhet össze – vonta le a következtetést Virovácz Péter, aki a folyamatokat értékelve úgy véli: 2023-ban nagyjából 8 százalék körüli visszaesésre számítunk a teljes éves kiskereskedelmi forgalomban.
Süllyedek és emelkednek az árak
Érdekes képet mutatnak az élelmiszerek árváltozásai az elmúlt hónapokban – ez derül ki az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszeréből (PÁIR). A friss csirke mellfilé értékesítési ára most szeptemberben 1830 forint, szemben a júliusi 1993 forinttal, aminek aktuális beszerzési ára 1843 forint volt. Egy kilo csont nélküli sertéscomb ára a boltokban júliusban 1752 forint volt, ma 1658 forint, a jelenlegi beszerzési ára pedig 1706 forint. A félbarna kenyér kilónkénti ára szeptember 585 forint, míg júliusban 748 forintrt árulták. Az egyik napraforgó étolajfajtának júliusban 706 forint volt a fogyasztói ára, ma pedig 747 forint, jelezve, hogy árcsökkenés mellett drágulás is tapasztalható. A trappista sajt (itt is többféle található a felsorolásban) kilójának fogyasztói ára 3007 forint, ami július elején még 3693 forint volt. A kristálycukor ára a korábban rögzített 260-ról 440 forintra emelkedett, míg a 2,8 százalékos UHT-tej a júliusi 247 forintról 267 forintra drágult.
