Harmadik egészestés műve, a Magyarázat mindenre nem csak az első magyar film volt, mely az Orrizonti elnevezésű hivatalos versenyszekcióban tarthatta a világpremierjét, hanem rögtön meg is nyerte a legjobb filmnek járó elismerést.
Az író-rendező remegő kézzel, a meghatódottságával küzdve köszönte meg a díjat a művet finanszírozó AVF – Szlovák Audiovizuális Alapnak, a szlovákiai Prikler Mátyás producernek, illetve a magyar Proton Cinemának és Berkes Juli producernek.
– A nemzetközi közösség elismerése a világot jelenti nekünk. Most még jobban, mint valaha. Amint talán tudják, a független filmesek és projektek valódi nehézségekbe ütköznek Magyarországon. Ezért ha megengedik, arra kérem önöket, kövessék a magyar tehetségeket, segítsenek nekik figyelmükkel
– mondta Reisz Gábor, amit a gála vastapssal honorált. Beszéde végén egy mondatban magyarul köszönte meg stábjának a munkát, és hozzátette: a magyar közönség október 5-től láthatja a filmet a mozikban, és szeretné, ha elkezdenénk beszélgetni, amíg van kivel.
„A NER részének tartom az ellenzéket. Ugyanaz a kávéház” – Interjú Reisz GáborralA Magyarázat mindenre két magyar családra fókuszáló dráma: egy jobboldali mérnökember, György (Znamenák István), illetve egy liberális tanár, Jakab (Rusznák András) famíliájának történetét kapja meg a néző. A közös pont, hogy György fia, Ábel (Adonyi-Walsh Gáspár) történelemtanára Jakab, és ebből a tárgyból a fiú megbukik az érettségin. Történetesen van rajta egy kokárda – és ettől kezdve a dráma politikai jelleget kap. „Kegyetlenül realista mozi” – írtuk a kritikánkban.
– Totális döbbenet volt, a zsűri különdíjára, esetleg a legjobb rendező elismerésre számítottunk, amikor visszahívtak Velencébe. Ahogy haladt a gála és kiosztották másoknak ezeket a díjakat, két perccel előtte nyilvánvalóvá vált, hogy a legjobb filmet fogjuk kapni. Normális esetben sírnom kellett volna, de hát én erre nem vagyok képes színpadon
– mondta lapunknak Reisz Gábor vasárnap délután. „Nem igazán tudtam még feldolgozni az eseményeket, ehhez több időre lesz szükségem” – tette még hozzá Reisz Gábor. Ahogy elmesélte, a gála után a díjazottaknak fotózásra és sajtótájékoztatóra kellett menni, mielőtt eljutottak a közönségnek tartott grandiózus álló fogadásra. A rendező szerint a legdurvább élmény az volt, a vastaps, amivel fogadták, amikor belépett. „Nem számítottunk még egy ünneplésre”. Hozzátéve: rengetegen jöttek oda hozzá gratulálni, a beszédét is megindítónak tartották.
A többi között Agnieszka Holland, aki úgy szólította meg Reisz Gábort: „testvér”.
Elmesélte, hogy olyan emberek is gratulálnak ki, akiket általános iskolás kora nem látott. Sőt, számos ismert rendező is, például a román Radu Jude, akivel személyesen még soha nem is találkozott. – Megható ez a szeretet, kicsit segít felfogni, mi is történik éppen velünk - húzta alá a filmes. Reméljük, mihamarabb sikerül megszokni azt is, hogy az elismeréssel Reisz Gábor belépett az úgynevezett A-listás európai rendezők közé. Azaz, a Magyarázat mindenre előtt hosszú fesztivál és forgalmazási körút áll. A következő egészestés művéért pedig a legnagyobb fesztiválok fognak egymásra licitálni.
A hivatalos verseny – amely a szaklapok szerint idén gyengébb volt, mint az Orrizonti szekció – kiemelkedő alkotása a görög Jorgosz Lanhimosz Szegény párák című sajátos, drámai mélységekkel rendelkező komédiája volt, így senki sem csodálkozott azon, hogy megkapta az Arany Oroszlánt a Damien Chazelle vezette zsűritől.
Görög filmé lett Velencében az Arany Oroszlán, a messzire visszhangzó lengyel alkotás különdíjat kapottMagyar jelentősége is van a műnek: Budapesten forgatták, magyar koproducere Kemény Ildikó, és több száz magyar szakember dolgozott a filmen – nem rossz pont ez az országimázsnak, elvégre az egyik fő Oscar-esélyesről van szó.
Kicsit tágabbra nyitva az ollót, az idei Velencét Kelet-Európa mentette meg, hiszen a zsűri különdíját a lengyel-belorusz határon mai napig zajló embertelen migráns „problémakezelésről” készült A zöld határ kapta. Rendezője, a már említett Agnieszka Holland – aki pedig a lengyel filmintézet támogatásából és kontrolljából nem kért – beszédében tovább erősítette filmje üzenetét:
– Mi európaiak nem azért nem segítünk a menekülteken, mert nincs rá erőforrásunk, hanem, mert egyszerűen nem akarunk
– hangzott el a tapsot érő beszédében.
A legjobb rendező Matteo Garrone lett az IO Capitanoért, mely Seydou és Moussa, két afrikai menekült fiatalember útját meséli el, akik Dakarból indulnak Európába. A mai Odüsszeia a sivatag veszélyein, a líbiai fogolytáborok borzalmain és a tenger veszedelmein keresztül mutatja be a témát.
Nyakatekert, ám zseniálisan előadott Frankenstein-történetet álmodott a vászonra Jorgosz Lanthimosz és Emma StoneAmi a színészi alakításokat illeti, Peter Sarsgaard nyerte el a Volpi-kupát Michel Franco Memory című filmjében nyújtott tökéletes játékáért: Sault, egy demenciában szenvedő férfi szerepét alakítva kerüli a kliséket. A szinte kezdő Cailee Spaeny nyerte a legjobb színésznőnek járó díjat Sofia Coppola Priscilla című filmjéért, mely a címszereplő 1985-ös „Elvis és én” című memoárjának adaptációja, és soha nem látott sötét színben tűnteti fel az énekeset. Lehet gondolkozni a hitelességén, hiszen Priscilla Presley tavaly az Elvist ünneplő produkció mellett is kiállt. De ez persze nem von le semmit a huszonöt éves Spaeny mély átéléssel nyújtott alakításából.
Janus-arcú filmintézet
Nagy öröm, hogy a velencei filmfesztivál két legfontosabb díját olyan filmek nyerték el, amelyeket magyar filmesek készítettek – így reagált a Nemzeti Filmintézet a velencei elismerések kapcsán. Mindenképpen bölcsebb és stílusosabb mondat, mint amikor a Cannes-ban Arány Pálmát nyerő kisfilm, a Buda Anna Flóra rendezte 27 sikere után óriási gratulával méltatta az általuk háromszor visszautasított filmterv, majd francia pénzből megvalósult művet.
Reisz Gábor - ahogy korábban lapunknak adott interjújában elmondta - a Magyarázat mindenre filmtervével már nem is pályázott az NFI-hez, miután három másik filmtervét elutasították.
Az NFI rendbontó formáját nem felejtette el, hiszen egy nappal a velencei díjkiosztó előtt bejelentették, hogy a Gauder Áron rendezte A Kojot négy lelke a hazai nevezés az Oscarra a legjobb külföldi film kategóriában.
Animációs filmet küld Magyarország az OscarraA Kojot sikeres és kvalitásos mű, de nagyobb eséllyel indulhatna a legjobb animációs film kategóriában - különösen, hogy amerikai őslakosokról szól és angol nyelvű verzió is készült belőle –, mintsem a kifejezetten élőszereplős filmek nemzetközi mezőnyében.
Magyarázat Miskolcon
A Magyarázat mindenre premier előtt szerepelt a miskolci Cinefesten is, ez volt az első magyarországi nyilvános vetítés. A rendező arra csodálkozott rá, hogy a hazai közönség olyan szituációkban is nevetett, melyek nem is voltak annyira poénosak.
– Lehet, hogy várták már, hogy nevethessenek, vagy egyszerűen ilyen könnyen tudunk magunkon. A síri csöndek pedig elképesztőek voltak. Sikeres bemutató volt, de ezt egy olyan nagy teremben, mint a Pressburger a Művészetek házának terme, brutális volt megélni. Tele voltam feszültséggel – húzta alá a Népszavának Reisz Gábor.