Dühöngenek és káromkodnak az utasok, de Mészáros Lőrinc így is jól jár

Bár a felújítást a MÁV hirdette meg azzal, hogy a három hónapig tartó kivitelezés „a leányvállalatunk, a MÁV FKG szakembereinek közreműködésével zajlik, számos nagy munkagép, vasútüzemi és közúti jármű bevonásával”, a valóságban hétfő reggeli ottjártunkkor a V-Híd Zrt., a Vágányprofil Kft. vagy az R-Kord Kft. emblémájával ellátott pólókat lehetett látni azokon a melósokon, akik az 1-es vasúti fővonal Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszának felújításán dolgoztak. A biatorbágyi és környékbeli parkolók is teli voltak a céges-logós autókkal.

Mindez azt jelenti, hogy a megbízást a felújításra valóban Mészáros Lőrinc, felcsúti oligarcha, Magyarország leggazdagabb embere nyerte, ugyanis a három cég mindegyike az ő tulajdonában áll. A Népszava már korábban megírta, hogy ő lehet a nevető nyertese a Budapest-Győr-Hegyeshalom, vagyis a magyarországi 1-es vasúti fővonal miatt Lázár János építésügyi miniszter és a MÁV között kitört konfliktusnak. Egyelőre nem világos, hogy a vélhetőleg központi költségvetésből finanszírozott megrendelés hogyan találta meg az uniós források elapadása óta láthatóan egyre rosszabb bőrben lévő Mészáros-féle vasútépítő cégeket. A közbeszerzési értesítőben legalábbis nem találtunk nyomát pályázatnak, ahogy a V-Híd Zrt. honlapján sem esik szó arról, hogy részt vállalnak a szakasz felújításában.

Cikkünk megjelenése után reagált megkeresésünkre a V-Híd Zrt.

Azt írták, "a V-Híd Zrt. alvállalkozóként dolgozik az 1-es vonal felújításán. A beruházással kapcsolatban a MÁV Zrt., mint megrendelő és a MÁV FKG Kft., mint kivitelező adhat tájékoztatást". Arra a válasz nem tért ki, hogy mekkora részesedésük van a felújításból, illetve azt sem tudni, hogy zajlott-e az ügyben közbeszerzés.

Egyedül az R-Kord indult még májusban a biatorbágyi állomás biztonsági berendezéseinek a cseréjéért, ám akkor a cég és a másik két ajánlattevő is többért vállalta volna, mint amennyit az erre fordítható MÁV-keret megenged. Érdekes módon hétfő reggel a biatorbágyi vasútállomáson R-Kord-pólós munkások az orrunk előtt éppen az alállomási elektromos vezetékeket cserélték serényen. A MÁV arról nem árult el semmit, hogy az R-Kord pontosan mikor és hogyan kapta meg ezt a munkát.

Amíg a Mészáros-cégek láthatóan a lehető legjobbkor kaptak közpénzes megbízást, addig a térség ingázóit inkább a guta kerülgette hétfő reggel. – Hogy az a... – fújta ki magából dühöt a Budaörsi pályaudvaron a Bicskéről érkező fiatal. László – mint mesélte – abból indult ki, hogy a Bicskéről huszonöt perc alatt befut a vonat, akkor a vonatpótló autóbusz sem lesz sokkal rosszabb. „Legfeljebb fél órát megy a busz” – hitte. Tévedett. A reggeli tumultusban végül negyven perc alatt ért Budaörsre. Nála is rosszabbul azok jártak, akik Tatabányáról érkeztek, volt, ahol egy órásra sikeredett a menetidő a dugig tömött vonatpótló buszokon. – A legjobbkor – dühöngött az egyikük: nemcsak, hogy húsz percet késett a munkahelyéről, ám pont az őszi influenza és Covid-hullám elejére sikerült időzíteni, hogy napi kétszer zötyöghessen reggel és este a dugig tömött pótlóbuszokkal.

Mint emlékezetes, nemrégiben az 1-es  vasút felújításának a kérdése azután robbant be a köztudatba, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter ingerült hangú üzengetésbe kezdett a MÁV vezetésével, a cég ugyanis néhány hete 140-ről 100 kilométerre csökkentette ezen a 29 kilométeres szakaszon az áthaladó vonatok sebességét. Lázár János szerzett ugyan pluszforrást az egyik legfontosabb vasúti ütőérnek számító, ám évtizedek óta elhanyagolt szakaszra, ahol szakmai forrásaink szerint mára gyakorlatilag kirohadtak a beton talpfák fa sín illesztései, de közben tisztogatásba kezdett, így első lépésként szeptember elején menesztette a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Bádonfainé Szikszay Erzsébetet. 

A miniszteri erődemonstráció után a MÁV talált vagy kapott forrást a régóta húzódó felújításra, de hogy ez pontosan honnan érkezett, az megintcsak talány. A MÁV sajtóközleménye csak annyit jegyez meg, hogy „a karbantartásra 32,5 milliárd forintot fordítunk” de hogy az Orbán-kormány talált ennyit vagy a MÁV gazdálkodta ki-e házon belül, azt sem az adófizetői pénzekből működő cég, sem a szakminiszter nem árulta el.