Az azerbajdzsáni hadsereg villámszerű „terrorellenes hadműveletét” követően tegnap Hegyi-Karabah örmény szeparatista erői letették a fegyvert. Az orosz békefenntartó erők közbenjárásával kötött tűzszünet értelmében a karabahi örmények képviselői már csütörtökön találkoznak az azeri hatóságok képviselőivel, és megkezdik a tárgyalásokat a szakadár terület Azerbajdzsánba való „visszailleszkedéséről”, ami vélhetően pontot tesz a több mint egy évszázadra visszanyúló, s az utóbbi három évtizedben akkuttá vált fegyveres viszály végére.
Az örmény többségű Hegyi-Karabahot még 1921-ben a forradalmi Szovjet-Oroszország nemzetiségi kérdéseinek rendezése jegyében olvasztották be a muszlim többségű Azerbajdzsánba, 1923-tól a szovjet tagköztársaság autonóm területeként létezett, ám a nemzetiségi kérdés nem oldódott meg, a felszín alatt fortyogott tovább.
A Szovjetunió hét évtizeddel későbbi széthullása után a belső határok mentén alakultak ki az önálló nemzetállamok, Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsán részévé vált. 1991 szeptemberében fegyveres konfliktus kezdődött, s az azeri hadsereg akkor nem tudta megakadályozni a terület de facto függetlenedését. Karabah területén proxi háború alakult ki Azerbajdzsán és Örményország között, aminek első felvonása az örmény szakadárok győzelmével végződött. Oroszország sikertelenül próbált közvetíteni.
Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban kiáltotta ki a terület függetlenségét, amit azóta sem ismert el egyetlen ország sem, csupán az ugyancsak szakadár Abházia, Dél-Oszétia és Transznisztria. A terület de facto Örményország része lett.
A hatalmas gáz- és kőolajkincsének köszönhetően időközben megerősödött, és Törökország hathatós támogatásával jelentős nemzetközi „játékossá” vált Azerbajdzsán 2020 őszén indított offenzívát Hegyi-Karabahban, ellenőrzése alá vonva a szakadár köztársaság 35 százalékát. A jereváni kormány orosz közvetítést kért, s az enklávét Örményországgal összekötő, úgynevezett lacsini folyosó orosz békefenntartók felügyelete alá került.
Oroszország tavaly kezdődött ukrajnai háborúja azonban elvonta Moszkva figyelmét és felőrölte erejét, békefenntartói orra előtt az azeriek tavaly év végén lezárták a lacsini folyosót, blokád alá véve Hegyi-Harabah örmény lakosságát, amely súlyos humanitárius válságba került.
Az újabb háború hónapok óta a levegőben lógott. A felek közti közvetítéssel megpróbálkozott az Európai Unió, s az Egyesült Államok is egyre aktívabban kapcsolódott be a béketárgyalásokba, amelyek azonban nem hoztak eredményt.
Azerbajdzsán kedden indított újabb offenzívát, precíziós fegyverekkel, az ukrajnai háborúban is sikerrel szereplő török drónokkal és 24 óra alatt térdre kényszerítette az örmény szeparatistákat. Törökország és Recep Tayyip Erdogan elnök ezúttal is nyíltan kiállt Azerbajdzsán mellett, minden más nemzetközi szereplő a harcok azonnali beszüntetését és az örmény lakosság védelmét követelte Bakutól.
Az azeri kormány megígérte ugyan a civilek védelmét, a fegyvert letevő szakadár vezetők is helybenmaradásra kérték a lakosságot, de a tegnapi híradások szerint a szeparatista főváros, Sztepanakert repülőterét megostromolták a menekülő örmények, mások szárazföldi úton próbálnak eljutni Örményország területére a feltételezett azeri megtorlások elől.
Az örmény kormányzat már az azeri offenzíva keddi kirobbanásakor azt állította, hogy Azerbajdzsán etnikai tisztogatást kísérel meg a térségben.
Megállapodtak a tűzszünetről Hegyi-KarabahbanÉrik a következő háború, az örmények szerint az azeriek etnikai tisztogatást kísérelnek megKatonai támadást hajtott végre Azerbajdzsán Hegyi-Karabah ellen