A magyar gazdaság legnagyobb problémája a magas infláció, mivel ez szétzilálja a gazdaságot, lefékezi a növekedést, teret nyit a spekulációnak – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter Egerben a 61. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott felszólalásában. A kormány szerint egyértelmű a helyzet, hogy csökkenteni kell az infláció szintjét – fogalmazott a miniszter. Varga szerint a magas inflációért egyszerre volt felelős az energiaárak emelkedése, az 2022-es aszályos év, de ugyanilyen felelős volt a laza költségvetési politika és a laza monetáris politika is.
Varga elismerte, hogy az inflációt növelték az 2022-es választások előtti kormányzati intézkedések: a béremelések, az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj visszaépítése.
Ugyanakkor szerinte az infláció elleni harcért elsősorban a jegybank a felelős.
Az MNB ugyan megkezdte a kamatemeléseket, de eközben tovább vásárolta az állam és vállalatok kötvényeit. Vagyis egyszerre fújt hideget és meleget – mondta Varga. Azon is lehet vitatkozni, hogy az MNB tavaly szeptemberben túl korán zárta-e le a kamatemelési ciklusát 13 százalékon – vetette fel a pénzügyminiszter. A kamatemelési ciklus bejelentését követő két hétben az euró ára 30 forinttal emelkedett, ami nem véletlen – tette hozzá Varga. (Matolcsy György MNB-elnök előadásában elismerte, hogy tavaly szeptember közepén az ország árfolyamválság küszöbén volt, ezért emelte meg akkor 5 százalékponttal a jegybank az irányadó kamatát, így lett az 18 százalék.)
Varga Mihály a költségvetési folyamatok kapcsán megjegyezte, hogy az idei hiánycél épp felülvizsgálat alatt van. (Augusztusra a deficit elérte az éves terv 97 százalékát vagyis egyértelmű, hogy a hiány nem tartható, a magasabb kiadások és az elmaradt adóbevételek miatt – a szerk.)
A kormány a hiánycél felemelése mellett több kiigazító intézkedést is mérlegel vagy mérlegelhet
– mondta a miniszter. A bevételi oldalon a bankok újabb különadót kaphatnak nyakukba, mondván az idén bankok rekordnyereséget érhetnek le. A kiadásokat csökkentendő a kormány zárolhatja a minisztériumok kiadási kereteit, további beruházásokat állíthat le, illetve lelassíthatja a honvédelmi fegyverbeszerzéseket – sorolta Varga a szóba jöhető költségvetési intézkedéseket. A pénzügyminiszter a lehetséges kiadáscsökkentések között említette még a támogatott hitelek felülvizsgálatát, vagyis magyarul a leállítását, csökkentését.
Tavaly az államháztartás hiánya a GDP 6,1 százaléka volt, idén 3,9 százalékot akart a kormány elérni – emlékeztetett a miniszter. Most ezen hiánycél felülvizsgálata (vagyis emelése – a szerk.) van napirenden. Az emelésre utal az a miniszteri ígéret is, hogy a hiány idén kisebb lesz a tavalyinál. A jövő évi 2,9 százalékos, GDP-arányos hiánycél elérése mellett a kormány elköltekezett – közölte Varga Mihály. A miniszter a jövő évről ugyan mindössze ennyit mondott, de ha az idei számokat jelentősen felül kell vizsgálni, nagy kérdés, hogy valóban teljesíthető-e a már elfogadott 2024-es költségvetés, avagy ezt is újra kell tervezni, mint ahogyan ez az ideivel is történt.
Nincs fék az Orbán-kormány költekezésein, rekordméretű lyuk tátong Magyarország költségvetésénMagyarország előre megy, kár, hogy csak az inflációban„Szankciós infláció”: most éppen csaknem két és félszer haladja meg a magyar pénzromlás az uniós átlagot