„Rengeteg a kettős mérce a rendszerben, igazából nem az számít, hogy milyen tanár vagy, hanem az, hogy milyen a kapcsolatod a főnökkel”

– Nagyon jól érzem magam, amióta beadtam a lemondó nyilatkozatomat. Felszabadító érzés. Ami egyszerre szomorú is, mert imádok tanítani – mondta a Népszavának egy vidéki általános iskola neve elhallgatását kérő tanára, aki úgy döntött, januártól nem akar az új pedagógus életpályatörvény, más néven státusztörvény hatálya alatt dolgozni.

A pedagógusoknak péntekig kell nyilatkozniuk, ha nem fogadják el a törvény szabta feltételeket és az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, amely a közalkalmazotti státuszt váltja fel. A tanév első hetében tájékoztatást is kaptak a „várható” változásokról, amit a szakszervezetek éles kritikával illettek, a tankerületek által kiküldött dokumentumokban ugyanis szinte semmilyen konkrétum nem szerepelt, így leginkább csak egy valami biztos: a bizonytalanság. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi választmányi elnöke, Szűcs Tamás októbertől buszsofőrként dolgozik majd, miután még a nyáron rendkívüli felmondással fejezte be az iskolai munkát.

A lapunknak nyilatkozó vidéki pedagógus több okot is említett, amiért az állami oktatás elhagyása mellett döntött, de mint fogalmazott, a státusztörvény volt az utolsó csepp a pohárban. Elmondása szerint a pályaelhagyáson akkor kezdett gondolkodni, amikor GYES-ről visszatérve azzal szembesült, hogy az álláshelyét már valaki más töltötte be az iskolában, neki pedig – történelem-német szakos tanárként – szinte folyamatosan csak napköziztetnie kellett. – Rengeteg a kettős mérce a rendszerben, igazából nem az számít, hogy milyen tanár vagy, hanem az, hogy milyen a kapcsolatod a főnökkel – mondta.

A kerettanterveket és az új Nemzeti alaptantervet (NAT) is rossznak tartja, a mostani NAT alapján pedig már történelmet sem nagyon szeretett tanítani. Úgy véli, a gyerekeknek hihetetlen mennyiségű tananyagot kellene megtanulniuk,

A tanárnő azt is elárulta, náluk is érezhető a munkaerőhiány, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy például a felsős tanároknak kell alsós osztályokban is tanítaniuk. A tanév végén többen felmondtak, ám most csak ő nyilatkozott úgy, hogy nem kér a státusztörvényből. – A kollégák többsége velem ellentétben el sem olvasta a törvényt, rám meg úgy néznek, mint valami csodabogárra. – fogalmazott. A tanítást ugyanakkor nem szeretné abbahagyni, magántanárként próbál majd munkát vállalni.

– ezt már a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi választmányi elnöke, Szűcs Tamás mondta a Népszavának. Arra a kérdésünkre, miért döntött a pályaelhagyás mellett úgy válaszolt: egy ideje már érlelődött benne a gondolat, hogy más munka után nézzen, a végső lökést azonban a státusztörvény bevezetése adta meg.

Azt nem tudom, mekkora lesz a felmondási hullám, úgy érzékelem, a pedagógusok körében nagy a letaglózottság és a tétovaság – vélekedett.

– A pedagógusoknak teljes jogbizonytalanságban kell döntést hozniuk, sem a bérekkel, sem a munkakörülményekkel kapcsolatban nem kaptak konkrét tájékoztatást, minden csak “várható”, feltételes módban – erről már Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője beszélt lapunknak. Elmondta azt is, a PDSZ-hez rengeteg megkeresés érkezik bizonytalan pedagógusoktól. Ám egyre többen vannak olyanok is, akik béralkuval próbálkoznak:

– A költségvetésben még a bruttó 440 ezer forintos gyakornoki illetményre sem találni fedezetet, de ez nem a pedagógusok hibája. A törvény az törvény, ha ennél magasabb bérre is ad lehetőséget, annak érvényt kell szerezni – fogalmazott az érdekvédő, arra biztatva kollégáit, hogy minél többen küldjenek személyes bérajánlatokat a tankerületi központoknak és az intézményvezetőknek is, a PDSZ ehhez egy mintadokumentumot is közzétett.