A közoktatási intézmények statisztikai jelentésében októbertől nem mérik, hogy hány pedagógusi állás van betöltetlenül, és ezt az Oktatási Hivatal honlapján sem jelenítik már meg – tudta meg az RTL Híradó.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az RTL-nek azt mondta, a kormány ezzel a pedagógushiányt akarja eltakarni, és nemlétezővé tenni a problémát.
Totyik kiemelte, hogy az adatokból már eddig sem lehetett sokat megtudni, például nem derült ki, hogy mennyi a nyugdíj mellett foglalkoztatottak száma, mostantól viszont már a pedagógushiányról szóló adatok sem lesznek ismertek.
– Illetve annak is hiányként kellene megjelennie, hogy az óraadókkal hogy próbálnak játszani, illetve, hogy a túlmunkákkal hogyan próbálják eltakarni a problémát – tette hozzá. Felidézte, hogy áprilistól kezdve kisebb felmondáshullám tapasztalható a jogállásváltásról szóló, úgynevezett státusztörvény miatt. „A kormány nem akarja a valóságot tudni ebben a kérdéskörben, csak ködösíteni hajlandó” – fogalmazott.
Totyik Tamás arról is beszélt,
nem tudnak alternatíváról arra, hogyan kaphatnak ezután pontos képet a pedagógushiányról.
Mivel az oktatási intézmények statisztikai jelentései nyilvános adatok, ezeket a szakszervezetek is használták, hogy rájuk hivatkozva beszéljenek a problémákról, vagy arról, hogy milyen típusú működési zavarok akadnak az oktatásban. Ezentúl nekik sem lesz lehetőségük ilyesmire, csupán „a hasukra ütve” tudnak számokat mondani arról, hány tanár hiányzik a rendszerből.
Főként a fiatal tanárok távoznak, a Pintér-féle belügy csak a jövő héten hozza nyilvánosságra, hányan hagyták abba a tanítást a státusztörvény miattMúlt pénteken járt le a határideje annak, hogy azok a pedagógusok, akik nem fogadják el, hogy 2024-től az új pedagógus életpályatörvény, más néven státusztörvény hatálya alatt kelljen dolgozniuk, erről nyilatkozatot tegyenek. Az egyelőre nem derült ki, pontosan mennyien éltek ezzel a lehetőséggel, a Belügyminisztérium a Népszava megkeresésére annyit közölt, a „különböző jóslatokkal szemben tömeges pályaelhagyás nem történt”, ám a státusztörvényt elutasító pedagógusok pontos száma legkorábban várhatóan október 5-én áll majd rendelkezésre. Totyik Tamás lapunknak azt mondta,
becsléseik szerint 1000-1200 pedagógus tehetett nyilatkozatot szeptember 29-éig.
Ez azonban nem az elmúlt időszakban távozók teljes létszáma, a PSZ elnöke arra is emlékeztetett, hogy a munkavállalókra nézve több szempontból is hátrányos státusztörvény miatt a nyár folyamán is volt lehetőségük a pedagógusoknak a kilépésre. Tankerületi adatok alapján a törvény június 6-i parlamenti elfogadását követő bő két hétben mintegy félezren éltek is a lehetőséggel. A Civil Közoktatási Platform adatigénylésére pedig az Oktatási Hivatal közölte, hogy a 2022/2023-as tanév folyamán is megszűnt több mint 4800 pedagógus jogviszonya.
A PSZ elnöke szerint a következő években a mostani távozóknál is nagyobb gondot fog okozni a nyugdíjba vonuló tanárok hiánya, a szakszervezet adatai szerint jövőre több mint 5400 pedagógus éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt, és ebben a számban még nincsenek benne azok, akik korkedvezménnyel mennek nyugdíjba. Nem véletlen, hogy az oktatásirányítás a nyugdíjas pedagógusokat is próbálja a pályán tartani. A BM erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, a 2022/2023-as tanévben 2479 nyugdíjast alkalmaztak közalkalmazottként pedagógus munkakörben, a nyugdíjas óraadó pedagógusok száma pedig 1863 fő volt.
„Rengeteg a kettős mérce a rendszerben, igazából nem az számít, hogy milyen tanár vagy, hanem az, hogy milyen a kapcsolatod a főnökkel”Van pedagógus Magyarországon, akinek 21, azaz huszonegy forinttal nőtt a fizetése a státusztörvény alapján