Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke szombaton Debrecenben a döntéshozók figyelmébe ajánlott egy olyan, magyar cég által fejlesztett technológiát, amely szerinte megoldást nyújt a debreceniek vízzel összefüggő kétségeire az épülő akkumulátorgyárral kapcsolatban.
Áder János a Mathias Corvinus Collegium helyi képzési központjában középiskolásoknak tartott előadásában közölte, hogy a múlt heti Planet expón is bemutatta termékét a nagykanizsai székhelyű Hidrofilt Kft., és
a cég az akkumulátorgyár vízellátását meg tudná oldani úgy, hogy nem szükséges igénybe venni a debreceni ivóvízbázist.
Szerinte ezzel a módszerrel meg lehet tisztítani a szennyvizet, ami biztosítja a gyár vízigényét. A volt köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a csapvíz csak az ott dolgozók ellátását biztosítaná.
Akku kontra ivóvíz: precedenst teremt a debreceni esetDebreceni akkugyár: de hol a víz?Áder János az előadáson többek között arról is beszélt, hogy
ha megépül az összes magyarországi akkumulátorgyár, akkor azok az európai akkumulátorigények húsz százalékát fogják kielégíteni,
jelenleg negyven akkumulátorgyár épül Európában, a várható akkumulátorigények nagyobb részét, húsz százalékát Magyarországról, nyolcvan százalékát például a Lengyelországban, Svédországban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Németországban épülő üzemekből fogják kielégíteni,
szinte nincs olyan autógyártással foglalkozó európai ország, ahol ne építenének ilyen akkumulátorgyárakat,
A kínai CATL akkumulátorgyár építését kísérő helyi aggodalmakkal kapcsolatban azt mondta, a vegyipartól az atomenergiáig minden üzemnek kötelező a szigorú környezetvédelmi szabályok és az uniós előírások betartása. Aki megsérti ezeket, meg kell büntetni, ismételt szabályszegésnél a gyárat be kell zárni, ez kormányzati és hatósági feladat.
Mint arról beszámoltunk, idén februárban két nap után eltüntették az illetékes kormányhivatal oldaláról a kínai CATL akkumulátorgyártó majdani debreceni üzeméhez tervezett vízvezeték előkészítését célzó tanulmányt, miután botrányt kavart, hogy nem ugyanakkora (hanem jóval nagyobb) vízigénnyel számolt, mint amennyit addig a kormánypárti városvezetés kommunikált. A tanulmány szerint naponta maximálisan 60 ezer, átlagosan napi 42 ezer köbméter vízre lesz szüksége a gyárnak. Ehhez képest az önkormányzat „legfeljebb 25 ezer” köbméterről beszélt, a kiadott környezetvédelmi engedélyben pedig az utóbbi értéknek is csupán a töredéke szerepel. Annak ellenére is, hogy Gödön már ma is működő, a debreceninél sokkal kisebb akkugyár napi 27 ezer köbméter vizet fogyaszt.
Bár a kormány az európainál is keményebb előírásokat emleget az ázsiai akkuüzemek ügyében, ennek épp az ellenkezője igaz