– Durván egy éve nem fizetnek az egészségügyi intézmények a beszállítóknak – jelentette be Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) az igazgatója szerdán, az érintettek által összehívott tájékoztatón. A fórumon három beszállítói szervezet, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter (MediKlaszter), az Orvostechnikai Szövetség (OSZ), valamint az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) képviseltette magát.
Bár a kórházi eladósodás régi probléma, a mostani helyzet lényegesen rosszabb a korábbiaknál – hangzott el. Az intézmények adóssága szeptemberre
elérte a mintegy 100 milliárd forintot, miközben ez a tartozás tavaly ilyenkor 60 milliárd volt.
A beszállítói kintlévőségek finanszírozásához kapcsolódó banki költségek is a többszörösükre növekedtek. Ez járulékos többletteherként további tízmilliárd forint körüli összeggel terheli a beszállítókat.
Az eladósodottság már a kórházak mindennapjait is meghatározza. Például az egykori országos rehabilitációs intézetnek, amelyet néhány éve összevontak az Országos Reumatológiai Intézettel és ma már Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) néven működik,
tavaly augusztus végén 83 millió forint adóssága volt, ami idén már 537 millió forintra nőtt.
Azt nem tudjuk, hogy ez a tartozás a két összevont intézmény között milyen arányban oszlik meg, de az egykori rehabilitációs intézetben napi működtetési problémákkal jár.
Lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint
például az ország rehabilitációs csúcsintézményének már csak készpénz fizetés ellenében szállítanak a gyógyszercégek és étkeztetők.
A nővérhiány miatt csak túlórákkal tudják a betegeket ellátni. Erről lapunknak az ott dolgozók elmondták: október második hetében derült ki, hogy az OMINT főigazgatója szűkítette az erre fedezetet nyújtó bérkeretet, s a korábbi havi mintegy 5 ezer túlórát ötödére csökkentené. Azonban
ezen a mennyiségen az adott hónapban már a közlés idején is túl voltak. Többször is újraírták az utasításnak megfelelően a beosztást, ám „sehogy sem jött ki a matek.”
Mint mondták, súlyos sérülteket gondoznak, akiknek az ellátásához például nővér is több szükséges az átlagosnál. Az intézet többletbevételhez juthatna csípő-protézis várólistás betegek operálásából, ám a tavaly novemberben rájuk osztott 130 műtéti lehetőségből eddig csak 58-at tudtak elvégezni. A múlt hónapban ezt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő további 100 műtéttel növelte.
A szegénység azon is látszik, hogy megakadtak a képalkotó vizsgálatok, mert nem sikerül megjavíttatni a CT-berendezést. A négy szeptikus műtőből csak kettő működik:
„Ezekben a lámpa nem jó, az ajtó nem záródik. Vagy nincs, vagy csak nagyon kevés van azokból abból a lapocskából is, amin a vércsoportot ki lehet keverni.”
Az intézet kómacentruma a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozásához sem jut hozzá, mert az ott lévő nyolc speciális ágyából négy elromlott, míg azokat meg nem javítják, ezeken nem lehet beteget fogadni. Ez a centrum kifejezetten agysérült betegek számára épült, ágyai különlegesek, azon kívül, hogy forgatni tudják a beteget, van bennük mérleg, sőt abban is tudnak segíteni, hogy a fekvéstől keletkező tüdőváladék ne fojtsa meg a beteget.
Lapunk a kialakult helyzetről érdeklődött az Országos Kórházi Főigazgatóságon és az OMINT főigazgatójánál, de érdemi választ tegnap nem kaptunk. Az OMINT vezetése ugyanakkor jelezte, hogy később, személyes találkozón lehetővé teszi, hogy „első kézből” származó, „hiteles” információhoz juthassunk.
Az egészségügyi államtitkár felmentette az orosházi kórház igazgatóját, mert etikátlannak tartja, hogy magánpraxist nyitott az intézmény közelébenÁgyi poloskák miatt át kellett költöztetni egy teljes osztályt a Szent Margit KórházbanKét napig egy lift sem működött a Szent István Kórház sebészetén, műtéteket kellett elhalasztaniTakács Péter: Ha rajtam múlna, lenne államosítás