politika;egyház;népszámlálás;vallás;

2023-10-12 07:15:00

„Az egyházi lét teljes valóságában átpolitizálódott”

A kutatókat nem az lepte meg, hogy a népszámláláskor csökkent a magukat vallásosként meghatározók száma, hanem az, hogy milyen magas arányban – 40 százalékban – voltak olyanok, akik nem válaszoltak erre a kérdésre.

Rosta Gergely vallásszociológus, egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és többek között Máté-Tóth András valláskutató teológus, egyetemi tanár is erre az aspektusra hívta fel a figyelmet egy szerda esti budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Máté-Tóth András elmondta, hogy azok, akik őt telefonon vagy levélben megkeresték, arról számoltak be: annak ellenére nem válaszoltak a népszámlálás vallási kérdésére, hogy saját maguk aktív egyháztagok. Döntésüket azzal indokolták,

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a 2011-es népszámláláskor a nem válaszok aránya 27 százalékos volt (ez emelkedett 40-re). A mostani eredmény szerint az összes válaszadó fele katolikus volt, számuk azonban – beleértve a görögkatolikusokat is – 3,9 millióról 2,9 millióra zuhant. A reformátusok 944 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy arányuk 21-ről 16 százalékra csökkent. Az evangélikusok létszáma 176 ezer fő, a korábbi 4 százalék után ez most 3,1 százalékot tesz ki.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen tartott beszélgetésen Dobszay János vallásszociológus, a HVG vezető szerkesztője hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhárom évben „egyházi oktatási offenzíva” zajlott Magyarországon, ma mintegy kétszáz olyan település található az országban, ahol csak egyházi iskola működik. A népszámlálási adatokban megmutatkozó csökkenés mindezek ellenére következett be.

Az eltűnt hívek nyomában – a szervezők ezt a címet adták a rendezvénynek. Sáhó Eszter jogász, a Szemlélek volt főszerkesztője erre reflektálva közölte, hogy nem hívek tűntek el, hanem „intézményes egyháztagok”. Az istenkeresés iránti igény ugyanis nemhogy gyengült volna, inkább erősödött. A nagy keresztény egyházak népszámlálás előtti kampányai szerinte rossz hatást váltottak ki,

Gábor György vallásfilozófus, egyetemi tanár (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem) egyetértett azzal, hogy a nem válaszolók magas aránya nem feltétlenül a szekularizáció (elvilágiasodás) megnyilvánulása. Bizonyos egyházak bürokratikus intézményekként működnek. Különössé teszi a magyar helyzetet – mondta a vallásfilozófus –,

A fórum során többen is hangsúlyozták, hogy a népszámlálási adatokból nem kapunk pontos képet a magyarországi vallási helyzetről. Nincs azonban adathiány. Készültek olyan vallási felmérések, amelyek – közölte Máté-Tóth András – minden alapvető kérdésre válaszolnak. A népszámlálás arra volt jó, hogy ráirányítsa a figyelmet olyan problémákra,