A Maariv intézet felméréséből kiderül, hogy a Hamász Dél-Izrael elleni véres támadása maga alá temette a miniszterelnök és szövetségeseinek támogatottságát, az izraeli szavazók Beni Gantz Nemzeti Egység pártjához pártoltak át. A Hamász mészárlása ugyanis hiteltelenítette a jobb-szélsőjobb pártok egyik leghangzatosabb állítását, miszerint csak ők képesek az ország biztonságát szavatolni. A lakosság egyöntetűen Netanjahut és a szélsőjobbra, illetve vallási fundamentalistákra támaszkodó kabinetjét okolja a tragédiáért - értékelte az eredményeket a The Times of Israel.
Amint arról a Népszava is beszámolt, a korábbi vezérkari főnök és volt védelmi miniszter Gantz a politikai ellentétek dacára egységkormányra lépett Netanjahuval a szükséghelyzet idejére. Ez nem klasszikus értelemben vett kormány, csak egy szűk háborús kabinet Gantz, Netanjahu és Joav Gallant védelmi miniszter részvételével, amely kiegészül egy bővebb biztonsági kabinettel, amelyben jelen vannak az ellenzéki párt képviselői is. Az együttműködés feltételeként a háború idején a kneszetben nem terjesztenek elő olyan jogszabályokat vagy kormányhatározatokat, amelyek nem a háború irányításával kapcsolatosak.
Hogyan hibázhatott ekkorát a Pegasus kémszoftver hazája, Izrael?Arról nincs hír, hogy eközben Netanjahu négypárti koalíciós kormányának miniszterei mit csinálnak, annyi biztos, hogy a helyükön vannak, hiszen Jair Lapid ellenzéki vezető közölte: mindaddig nem hajlandó csatlakozni a szükségkormányhoz, amíg a két szélsőjobboldali párt, az Itamar Ben Gvir vezette Vallásos Cionizmus és Bezalel Szmotrich Ocma Jehuditja is benne maradnak. (Ben Gvir eredetileg rendvédelmi miniszter, felügyelete alá tartozik a határőrség is, amelyet direkt az ő kedvéért vett ki az új kormány a védelmi miniszter hatásköréből.)
A Maariv-felmérés szerint, ha most rendeznének választásokat Izraelben, a kneszetben jelenleg 13 mandátummal rendelkező Nemzeti Egység, Gantz pártja, 41 mandátumot szerezne, Netanjahu Likudja pedig 32-ről 19-re esne vissza.
A tavaly szövetségben indult két szélsőjobb formáció kisebbet bukna, 14 mandátumából 9-t meg tudna őrizni. Gantzot 48 százalék szeretné miniszterelnöknek, Netanjahut 29 százalék támogatná. A kormányfő bizalmi indexe a Likud bázisában is megcsappant, a törzsszavazók közül is csak 67 százalék állna ki mellette. Az Izraeli Védelmi Erőkbe (IDF) vetett bizalom is megingott, de nem annyira, mint a politikai vezetésben. A megkérdezettek 71 százaléka a Hamász támadása nyomán felszínre került problémák ellenére bízik abban, hogy a hadsereg képes megvédeni az országot.
A Jerusalem Post a Dialóg Intézet felmérését ismerteti. Eszerint is az izraeliek többsége a kormányt tekinti felelősnek a terrortámadásért és Netanjahu távozását akarja. A megkérdezettek 84 százaléka az állami vezetők kudarcának tekinti az országot váratlanul ért terrortámadást, a koalíciós pártok szavazóinak 79 százaléka is így látja. A felelősség kérdésében még szigorúbban ítélnek: 94 százalék szerint a kormány felelőssége ez a biztonsági-hírszerzési fiaskó. Ezért a többség, 56 százalék szerint Netanjahunak le kell mondania a háború után, 52 százalék pedig úgy gondolja, hogy azonnal át kellene adnia helyét Gantznak.
Hírhedt barátai is „cserbenhagyták” Netanjahut. A magyar nyelvű izraeli portál, az Új Kelet arról számolt be, hogy Donald Trump egy szerdai kampányrendezvényen durván támadta volt barátját, és gúnyolódott azon, hogy Izrael nem látta előre a Hamász hétvégi támadását, Joáv Gallant védelmi minisztert pedig “balfácánnak” nevezte. A volt amerikai elnök azzal vádolta Netanjahut, hogy „cserbenhagyta őt”, mert az utolsó percben visszalépett attól, hogy Izrael aktívan részt vegyen az iráni Forradalmi Gárda volt parancsnokának, Kászim Szulejmáninak a likvidálásában. „Soha nem fogom elfelejteni, hogy Bibi Netanjahu cserbenhagyott minket. Ez egy nagyon szörnyű dolog volt. Nagyon csalódottak voltunk, de mi magunk végeztük el a munkát, és abszolút precíz, nagyszerű, gyönyörű munka volt” - idézte szavait a portál. Trump azt sem hallgatta el, sosem fogja megbocsátani Netanjahunak, hogy “sietett” gratulálni Biden választási győzelméhez.
A Netanjahuval korábban ugyancsak baráti viszonyt ápoló Vlagyimir Putyin is új arcát mutatja. Az orosz elnök mindmáig nem hívta fel Netanjahut, a Kreml pedig nem tett közzé részvétnyilvánító üzenetet az áldozatokkal és a néppel való együttérzés diplomáciai gesztusaként. Putyin „békét” és azonnali tűzszünetet szorgalmaz, a civil áldozatokért aggódik, a palesztin állam létrehozását sürgeti, s azt hangoztatja, hogy az erőszak kirobbanása annak bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok Közel-Kelet politikája kudarcot vallott. Putyin motivációja egyértelmű – Oroszországnak szüksége van Irán támogatására, az iráni fegyverekre az Ukrajna elleni háborúban.
