Nem sikerült Az Orbán-kormánynak a 2022-es költségvetés teljesítése – ez derül ki a parlament előtt fekvő zárszámadási törvényből. Az ukrajnai háború teljesen keresztülhúzta a számításokat: a kabinet láthatóan arra készült, hogy az év elején a választásokra időzítve megnyomja a szavazatvásárló kiadásokat, majd az év második felében konszolidálja a költségvetést. Ebből csak a terv első fele teljesült, a választások előtt 2000-3000 milliárdnyi extra pénzt nyomtak a gazdaságba, a választás utáni konszolidáció viszont elmaradt.
A megugró infláció, az emelkedő kamatkörnyezet, és persze a katapultáló energiaárak további több ezer milliárd forintos extra kiadást igényeltek. Ráadásul a magyar gazdaság menetelt bele a recesszióba: 2022 utolsó hónapjaira leállt a gazdaság növekedése, ami a bevételeket is visszavetette. Éves szinten a magyar gazdaság még 4,6 százalékkal nőtt – ez nincs olyan messze a tervezett 5,2 százaléktól –, az infláció viszont a tervezett 3 százalék helyett 14,5 százalék lett. Ebben a gazdasági környezetben nem meglepő módon nem sikerült a kormánynak tartania az államháztartás hiányát, a pénzforgalmi deficit a tervezett 3152 milliárd forinttal szemben 4672 milliárd lett, ami 48 százalékos túllövés, és ebben még nincs benne az az extra 800 milliárd forintos gázvásárlás, amely csak az eredményszemléletű hiányt növelte, így lett az a GDP 6,2 százaléka.
A kiadások részletesebb vizsgálatából kiderül, hogy az Orbán-kormány tett egy halvány kísérletet a költségvetés rendbetételére: az államháztartás kiadásai 2021-hez képest 14,4 százalékkal emelkedtek ugyan, de a 14,5 százalékos tavalyi inflációval korrigálva a kiadások reálérték-növekedése nulla. Az inflációtól elmaradó mértékben nőttek az állam működésével kapcsolatos kiadások. Ugyanakkor a rend- és honvédelemi kiadásokat jelentősen megemelte az állam: az előbbi 27, az utóbbi pedig 54 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A Magyar Honvédség – az ukrajnai háborútól függetlenül – jelentős fegyvervásárlásokat folytat, ennek köszönhetően a honvédelmi kiadások a GDP 1,4 százalékára emelkedtek.
Az inflációt meghaladó, 17,9 százalékos mértékben emelkedtek a jóléti kiadások – derül ki a zárszámadási törvényből. Ezen belül a nyugellátásokra fordított kiadások 16,4 százalékkal, tehát inflációt meghaladó mértékben nőttek, a családi ellátások 14,9 százalékkal bővültek.
Nem ezen a területen, hanem az egyéb szociális támogatásoknál volt érdemi növekedés, amely a rezsikiadások elszámolását rejti. Az oktatási kiadások viszont jelentősen csökkentek, ám ez csak látszólagos: a funkcionális mérlegben az oktatás GDP-arányos ráfordításai a 2021-es 5,2 százalékról tavaly 3,9 százalékra estek. A csökkenés jelentős részben az egyetemeknél következett be, ugyanis a kormány nem tudta elszámolni az oktatási kiadások között az alapítványi fenntartású egyetemeknek adott állami támogatásokat. (Azt, hogy mely kiadást mely funkcióba lehet besorolni, az EU-ban egységesen szabályozzák, a vitás kérdésekben az Eurostat dönt. Az elszámolási problémák okait nem részletezi a 4000 oldalas anyag.) Ennek az elszámolási anomáliának viszont az eredménye, hogy az uniós statisztikák szerint oktatásra a magyar állam tavaly a GDP 3,9 százalékát fordította, ami uniós sereghajtó adatnak számít. Az általános konszolidáció ellenére az egészségügy kiadásai tavaly 18 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, de nőtt az egyházak és a kultúra támogatása is, viszont némileg meglepő módon sportra kevesebb jutott tavaly, mint az azt megelőző évben.
A gazdasági, gazdaságtámogatási kiadások viszont stagnáltak már tavaly is, s ez egyértelműen a spórolás jele, hisz a kabinet 2022 közepén döntött az állami beruházások leállításról, így teremtve pénzt a növekvő rezsi- és államadósság-finanszírozási kiadásoknak.
Ez utóbbiak ugyanis tavaly már jelentősen, 47 százalékkal emelkedtek: 2021-ben még „csak” 1460 milliárd forint ment az államadósság kamataira, tavaly ez már 2143 milliárd forint volt, ami a GDP 3,2 százaléka. Látva az idei költségvetési folyamatokat ez utóbbi tétel, ami mind nominálisan, mind GDP-arányosan tovább emelkedik, miközben a hiányt tovább kell faragnia a kormánynak. Ennek eredményei azok a kiadáscsökkentések, adóemelések, amelyeket idén vezetett be a kormány, illetve újabb adóemelések jönnek jövő januártól.
A kiigazítás 2024-re marad
A 2022-es zárszámadás tanúsága szerint a hiány kiemelkedően magas volt, a konszolidáció nem sikerül, ezért lett az államháztartás hiánya a GDP 6,2 százalékára rúgó összeg. Az Orbán-kormánynak idén sem sikerült rendbe tenni az állami pénzügyeit, a tervezett 3,9 százalékkal szemben idén a hiány a GDP 5,2 százalékát teszi ki, így az érdemi kiigazítás 2024-re maradt. Ennek előszelét jelentik a már bejelentett adóemelések, igaz, a gazdasági környezet remélt változása, a növekedés megindulása, az infláció mérséklődése segítheti a normalizálódást.
