Gondok vannak a fűtéssel, a szigeteléssel, a vízvezetékekkel. Az ablakokon besüvít a szél, egy dugulás miatt pedig előfordult, hogy csak egy használható vécénk volt harminc gyerekre – nyilatkozta a Népszavának egy dunántúli Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) pedagógusa. Az intézményben, amely egy iskolából és egy kollégiumból áll, sajátos nevelési igényű, vagyis SNI-s gyerekekkel foglalkoznak; vannak köztük tanulási vagy magatartási nehézségekkel, értelmi fogyatékossággal küzdők, autisták, mozgáskorlátozottak. Utóbbiak esetében az is kihívást jelent, hogy az épület nem akadálymentesített, így például a tolókocsis gyerekeket a gondnoknak kell cipelnie a lépcsőkön.
Télen a fűtéssel is vannak gondok, mert az iskola és a hozzá tartozó kollégium ugyanarra a rendszerre van kötve, és ahhoz, hogy a kollégiumban is megfelelő legyen a hőmérséklet, a főépületben gyakran olyan meleg van, hogy ablakot kell nyitni. – A fűtésszabályozón mi nem tudunk állítani, ráadásul az egy olyan helyre van szerelve, ahol gyakran rásüt a Nap. Ha ettől a készülék felmelegszik, a fűtés lekapcsol – mesélte a pedagógus. Mindemellett munkaerőhiánnyal is küzdenek, öt betöltetlen gyógypedagógus álláshelyük van. A hiány miatt keletkező feladatokat is azoknak kell ellátniuk, akik az intézményben dolgoznak, gyakran túlórában. – Ezeket a túlórákat a tankerületi központ kifizeti, de a túlterheltség így is nagy. Vannak olyan „egyemberes”, például viselkedésproblémás gyerekeink, akikre mindig külön oda kell figyelni. Ráadásul rengeteg adminisztratív munkát is el kell végezni, sokszor ugyancsak túlórában. Ezt már nem fizetik ki – mondta.
Hasonló állapotokról számolt be lapunknak egy délkelet-magyarországi EGYMI tanára is. Hozzájuk nemcsak iskola, hanem egy óvoda is tartozik, ahova egyre több SNI-s kisgyermek jár.
– Vannak értelmileg akadályozottak, autisták, hallás- és látássérültek. Szakemberből viszont egyre kevesebb van, a többségük idős, sokan idén is elmentek nyugdíjba.
Nagyon sok munka hárul a gyógypedagógiai asszisztensekre – nyilatkozta. A munkaerőhiány miatt gyakran előfordul, hogy a 250-260 fős intézményben csoportokat kell összevonni, ami további kihívásokat jelent. Ugyanis, ha egy csoportba 16-17, különböző igényű gyermek kerül, akikkel szinte egyenként máshogy kellene foglalkozni, a megfelelő ellátásukat nagyon nehéz megoldani egyetlen gyógypedagógussal és asszisztenssel. A pedagógus azt is elmondta, az épület is nagyon rossz állapotban van: az ablakokat be kellett szögelni, mert ha kinyitnák őket, félő, hogy a kerettel együtt esnének ki.
Megugrott a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ám óriási a hiány gyógypedagógusokbólA Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) gyógypedagógiai tagozatának elnöke, Matuz Éva, aki egy Baranya megyei EGYMI-ben dolgozik pedagógusként, szintén naponta szembesül ezekkel a problémákkal. A Népszavának azt mondta, amióta az EGYMI-k nem megyei, hanem tankerületi fenntartásban vannak, már nem önállóan gazdálkodnak, emiatt több pályázati forrástól elestek, így számos intézményben elmaradtak a felújítások. – Rengeteg összetett gonddal küzdünk. Vannak olyan súlyosan sérült gyerekek, akiket idősebb korukban is pelenkázni kell. A felszereltségről sokat elmond, hogy van, amikor két összetolt tornatermi zsámolyon pelenkázzuk a gyereket.
Jelenleg kilenc gyógypedagógus álláshely betöltetlen nálunk, így heti 180 órát nekem és a kollégáimnak kell pluszban ledolgozni. Logopédust és pszichológust hálóval is alig lehet fogni,
egyéni foglalkozások szinte már nincsenek. Mi az életre is próbáljuk felkészíteni a gyerekeket, például hogyan kell önállóan öltözködni, reggelit készíteni. De gyakran ez is nehézkes, mert a fenntartó nehezen tolerálja, hogy az ilyen órákhoz például kenyeret, margarint, étolajat is kell venni – sorolta a kihívásokat Matuz Éva.
Mindezek miatt a PSZ nemrég az EGYMI-k átfogó szakmai vizsgálatát kezdeményezte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál: tárják fel, ha egy-egy intézményben nem megfelelőek a személyi feltételek, a felszereltség, az épületek állapota, és állapítsák meg a fenntartók, illetve az állam felelősségét.
Érdeklődtünk az ombudsmani hivatalnál, terveznek-e vizsgálatot indítani, ha igen, arra mikor kerülhet sor. Választ cikkünk megjelenése után kaptunk, ebben annyit írtak, az alapvető jogok biztosa jelenleg tájékozódik az ügyben, folyamatban lévő eljárás részleteiről pedig - követve a több évtizedes ombudsmani gyakorlatot - nincs módjuk tájékoztatást adni.
