- Már a lavina előtt is vizsgálódtak Recsken, az andezitbányában most is egymást érik a robbantások

Továbbra is egymást érik a robbantások a recski andezitbányában. Holott az országos bányakapitányság már szeptember közepén kimondta, hogy a bányatevékenység jóval túlterjeszkedett a jóváhagyott műszaki tervben az idei, sőt a jövő évre engedélyezett határon is – a többi között ez derül ki az országos bányakapitányság Népszavához eljutott határozatbából.

Így a felszín 1-10 méterrel lejjebb került a korábbi talajszintnél. A letermelt földből és meddőből kialakított depó, töltés helyenként 10 méterrel is túllógott a bánya kijelölt határán – áll a határozatban. A jogsértéssel okozott hátrány a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) égisze alatt működő országos bányakapitányság szerint nem visszafordítható, a depó megszüntetése legfeljebb a kialakult jogsértő állapot orvoslását eredményezi. Ezzel együtt kötelezték a vállalkozót a depónia felszámolására, a talaj geotextíliával való stabilizálására és növényborítására, valamint a csapadékvíz elvezetésének biztosítására. A határozatból az is kiderül, hogy idén januárban – azaz a sárlavina előtt – már érkezett egy lakossági bejelentés a szabálytalan tevékenységről, felvetve a töltés megcsúszásának veszélyét, ám a „téli, rossz látási viszonyok között, bányaművelési térkép hiányában csak annyit lehetett megállapítani, hogy a töltés stabil”. A bányakapitányság mindezek ellenére a bírság összegét jóval a kiszabható – önmagában sem túl magas 10 milliós – felső határ alatt állapította meg és 3 millió forint megfizetésére kötelezte a vállalkozót, ezzel párhuzamosan pedig kimondták, hogy nem határozható meg a „jogsértéssel okozott hátrány”.

Erősen vitatja ezt a megállapítást a recski sárlavinában elöntött Hunyadi utcai házak lakóit képviselő Magyar György ügyvéd, aki szerint a határozat megteremti egy kártérítési per jogalapját. Mint írta: „amennyiben a bányavállalkozó érdemi peren kívüli egyeztetésekre nem mutat hajlandóságot, akkor polgári pereket indítanak”. Az ügyvédi iroda egyébként újra megkereste a bányászati céget és ismételten peren kívüli egyeztetéseket kezdeményezett, de egyelőre nem kaptak választ. (A Népszava szintén hiába kereste a bányakapitányságot, az SZTFH-t és a bányatársaságot, sehonnan sem kaptunk választ.)

– A károk és sérelmek megtérítésére már csak azért is a per marad az egyetlen út, mivel az érintett ingatlanokban élők a kormányhatározat alapján megígért állami segítségből sem kaptak semmit, sőt, a kormányhatározat szerint kijelölt MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. is csak most jutott el odáig, hogy az érintett ingatlanokat szakértővel vizsgáltassa meg – magyarázta lapunknak Magyar György.

A kormány mindenesetre júliusban úgy döntött, hogy 500 millió forintot különít el a Recsken károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezésére. Arra a kérdésünkre azonban, hogy ez a pénz mikor juthat el a károsultakhoz, vagy a feladattal megbízott MR Lakásalaphoz, megkötötték-e már a támogatási szerződést, nem kaptunk választ. A BM csupán annyit közölt, hogy „a rendkívüli időjárási körülmény következtében károsodott lakóingatlanok nem minősülnek lakhatatlannak”. A tárca ismeretei szerint a lakásalap folyamatosan egyeztet a bánya tulajdonosával és a lakosokkal.

A Népszava rákérdezett az ügyre az MR Lakásalapnál is. A szervezet a következő ajánlatot tette a Hunyadi János utcai házakban élőknek: a tulajdonosoknak segítséget nyújtanak az ingatlanuk értékesítéséhez, illetve a településen vagy a térségben értékbeszámítással megvásárolható vagy bérelhető ingatanokat ajánlanak fel a saját portfóliójukból. Az engedély nélkül felépült házakért cserébe szintén saját ingatlanaik közül ajánlanak bérleményt. (A 2021-es „karitatív-törvény” révén több mint 6000 ingatlant kapott cirka 16 milliárd forint értékben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálat – innen az MR rövidítés a névben – közös szociális lakásügynöksége a bukott devizahitelesek támogatására indított, majd 2020-ban felszámolt Nemzeti Eszközkezelő Program során állami forrásból felvásárolt ingatlanokból.)

A fentiekhez a lakásalaptól további támogatások kérhetőek. Kérésre átvállalják az ingatlan értékbecslésének díját, a hirdetési, illetve az eladáshoz szükséges dokumentumok beszerzésének költségét, költözéskor a bútor és egyéb ingóságok fuvardíját. Díjmentesen segítséget nyújtanak az ingatlan jogi helyzetének rendezéséhez és az adósságrendezéshez. Vállalják egyedi, személyre szabott megoldás kidolgozását is. Bérlakásba költözés esetén rendszeres lakhatási támogatást ígérnek a bérleti díj megfizetésére és segítenek a költözéskor szükséges alapvető beavatkozások elvégzéséhez. „Kollégáink jelen vannak a településen, az ügyben érintett családokkal közösen jelenleg is zajlik a számukra leginkább elfogadható, valóban hosszú távú és megnyugtató megoldások mielőbbi kialakítása” – hangsúlyozta Sass Gyula Levente, az MR Közösségi Lakásalap társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezető a Népszavának.

Minderről októberben a recski önkormányzati testületi ülésen is beszámoltak, a tájékoztatást a testület egyhangúlag elfogadta. Az ülésen jelen volt a helyi roma nemzetiségi önkormányzat vezetője is, aki szintén nem emelt kifogást az elhangzottakkal kapcsolatban.

Nagy Sándor polgármester mindenesetre annyit azért hozzátett: „az érintett házakat nem lenne szabad értékesíteni, hiszen azzal csak a lakók személye változna meg, az épületek problémája nem. A legszerencsésebb megoldást a bánya általi felvásárlás jelentené”.