Orbán-kormány;korrupció;EP;vita;demokrácia;uniós források;jogállamiság;

„A magyar kormány semmit sem tett a demokrácia és a jogállamiság helyreállításáért” - Ismét vitára készülnek az EP-ben

Az Európai Parlament utoljára idén májusban vitázott a magyarországi helyzetről, majd állásfoglalásában megkérdőjelezte, hogy az Orbán-kormány hitelesen be tudja-e tölteni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét.

November végén újabb plenáris vitát tarthat az Európai Parlament (EP) a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.

A vitát a Szocialisták és Demokraták frakciója kezdeményezte, mert véleménye szerint az EP-nek ismét meg kell szólalnia a pénzek visszatartása érdekében. A baloldaliak hamarosan tárgyalásokat kezdenek az EP többi demokratikus politikai csoportjával, hogy megszerezzék egyetértésüket a tanácskozás megtartásához.

- A magyar kormány semmit sem tett a demokrácia és a jogállamiság helyreállításáért. Folyamatosan nyomást kell gyakorolnunk az Európai Bizottságra, hogy az uniós források ne kerüljenek Orbán kezébe, aki csak visszaélne velük. 

Biztosítani fogjuk, hogy az Európa-barát politikai csoportok többsége támogasson bennünket abban, hogy az elkövetkező hetekben plenáris vitát tartsunk erről a kérdésről – nyilatkozta a Népszavának Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő.

Az uniós parlament két szakbizottsága kedden hallgatta meg az Európai Bizottság illetékes tagjait a Magyarországnak szánt, de jelenleg felfüggesztett közösségi támogatásokról. A meghívottak leszögezték:

az Orbán-kormány még nem hozta meg a pénzügyi források felszabadításához szükséges intézkedéseket, így a brüsszeli testület egyelőre nem kezdi meg a pénzek folyósítását. 

Az EU döntéshozói több eljárásban zároltak tavaly 22 milliárd euró felzárkóztatási támogatást, amelyhez Magyarországnak a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban kellene hozzáférnie. Feloldásukért cserébe a jogállamiságot helyreállító és a rendszerszintű korrupciót megszüntető lépéseket várnak. A képviselő-testületnek a magyarországi eljárásokkal foglalkozó tagjai nemrégiben bemutattak egy elemzést, amely szerint a budapesti kormány adós az intézkedések zömével. Az Európai Bizottság szerint viszont már nem sok hiányzik a feltételrendszer teljes végrehajtásához.

Az Európai Parlament utoljára idén májusban vitázott a magyarországi helyzetről, majd állásfoglalást is jóváhagyott, amelyben megkérdőjelezte, hogy az Orbán-kormány hitelesen be tudja-e tölteni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024. júliusa és decembere között.