Sok vendégmunkás él méltatlan körülmények között Magyarországon

Tavaly 14 százalékkal nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek köre, akiknek jó része a különféle akkumulátor-ellátási láncba tartozó üzemekhez érkezik. A Habitat idei lakhatási jelentésének első fejezetében azt írta, hogy ezzel újabb csoporttal bővül a lakhatási szegénységgel érintettek köre. Miért? – kérdezzük Czirfusz Mártont, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársát.

A jelentős hazai munkaerőhiány miatt – hangzik a válasz – az elmúlt években egyre több harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra. 2022-ben már 81 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazottról tudott a KSH, harmaduk unión kívüli munkavállaló. Az ázsiai vendégmunkások több mint fele munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában áll, így a lakhatásukat is ezek a közvetítők biztosítják.

A lakhatási szegénység kockázatát éppen ez a kiszolgáltatott helyzet jelenti. A kölcsönző céggel munkaszerződésben álló munkavállalók aligha kifogásolhatják a számukra biztosított szállás minőségét, felszereltségét vagy éppen zsúfoltságát, aligha kérheti a körülmények javítását, hiszen ezzel a munkaszerződése és a tartózkodási engedélye megszűnését kockáztatja. Nagyon nehezen tudnak munkahelyet váltani, ha felmondanak, akkor azzal rögtön elveszítik a lakhatásukat is. Ez pedig így együtt nagyon kiszolgáltatottá teszi őket. A kormány határozott lépéseket tesz például az akkumulátor-gyártók idecsábításáért, de azzal már kevéssé foglalkozik, hogy az ezekbe hozatott vendégmunkásokat valahol el is kell szállásolni, biztosítani kell az étkeztetésüket és az egészségügyi ellátásukat.

Egyre több hír érkezik arról, hogy a vendégmunkásokat félkész házakban, vagy tömegszállásokon helyezik el. Mikepércsen egy átlagos családi házban ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Győr északi kertvárosi részében Fülöp-szigeteki munkásokat költöztettek az el sem készült családi házba. Van esélyük ezeknek az embereknek fellépni ez ellen?

Az EU-n kívüli országból, például a Fülöp-szigetekről, Indiából, Pakisztánból érkező munkavállalók többsége a munkaerő-kölcsönzők révén csoportokban érkezik, szállásukat és ellátásukat is így szervezik meg. Egyénileg nagyon nehéz fellépni például a méltatlan lakáskörülmények ellen, akkor azt kockáztatják, hogy kirúgják őket, márpedig sokan eladósodnak azért, hogy itt dolgozhassanak. Azt meg senki nem ellenőrzi, hogy milyen körülmények között laknak.

Mennyire érintheti őket a kormány által korbácsolt migránsellenesség?

Az idén számos településen érezhetően felerősödő vendégmunkás-ellenes, rasszizmusba hajló közhangulat a helyi közösségekben azt eredményezheti, hogy a munkásszállások a településektől és helyi szolgáltatásoktól távol, elzártan jönnek majd létre, ezzel a vendégmunkásokat területi szempontból is kirekesztődnek. Ez tovább növeli a kiszolgáltatottságukat.

Összecsúszhat a hazai lakhatási szegénység és a vendégmunkások körül kialakuló új kockázati kör?

Abszolút. Számos olyan hazai munkavállaló van, aki a jobb megélhetés vagy munkalehetőség miatt elköltözik az ország másik szegletébe. Ezekben az esetekben is nagyon gyakori, hogy a cég biztosít számukra valamilyen lakhatást. Így ők a vendégmunkásokhoz hasonló helyzetben vannak. Ha felszólalnak a lakhatási körülményeik miatt, akkor elveszíthetik a munkájukat és vissza kell költözniük a régi lakhelyükre. Az albérletárak növekedése hasonló függő helyzetekhez vezethet. Azok a dolgozói csoportok, amelyeknek van ugyan rendszeres jövedelmük, de ez arra nem elég, hogy a normál lakáspiacon megjelenjenek, lakást béreljenek, rá vannak szorulva a munkáltató kínálta lakhatási lehetőségre, például a munkásszállói helyekre. Különösen igaz ez azokra a városokra, ahol most pörög a gazdaság: Győr, Tatabánya, Budapest.

Mekkora ez a belső vendégmunkáskör?

Több tízezren lehetnek, de nehéz számszerűsíteni. Sokszor az érintett családok se tudják, hogy csak ideiglenesen költöznek át az ország másik részébe vagy rendszeres munkát sikerült találniuk és végül ott maradnak.